Békés Megyei Hírlap, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-21 / 67. szám

3 2007. MÁRCIUS 21., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP A csabai vámudvar a lila házból a Békési útra költözött A Békéscsabai Fővámhivatal vámudvara tegnaptól már nem a Szarvasi úti, úgynevezett lila házban, hanem a Békési úton | fogadja az ügyfeleket. A vám­hivatal minderről rövid közle­ményt adott ki. Fabriczy Ele­mér, a Szarvasi úti, immáron volt vámudvar üzemeltető cé­gének vezetője viszont beszélt az okokról. Elmondta: a szerző­dést ők mondták fel 13 év után, mert már nem bírták el a költségeket, miközben bevétel szinte nem volt. A békéscsabai ■ A vámudvar volt üzemeltetője gazdaságtalannak ítélte a szolgálati hely működtetését. vámudvar létrejöttekor a vá­mosok 70 négyzetméteres iro­daterületet és technikai eszkö­zöket kaptak, használtak díj­mentesen. Az üzemeltető ezt azért tudta garantálni, mert a speditőri, vagyis a vámügynö­ki tevékenységért a díj őt illet­te. Három éve változott a jog­szabály, és már nem kötelező speditőrön keresztül vámol­tatni. A folyamatos bevétel- csökkenés miatt a korábbi vámudvar bezárta kapuit, egyéb szolgáltatásaikat azon­ban megtartják. ■ Ny. L. Kitüntették az APEH több munkatársát Rangos szakmai kitüntetést ve­hetett át a március 15-ei nem­zeti ünnep alkalmából az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal több Békés megyei munka­társa. Pénzügyminiszteri elis­merő oklevelet ítéltek Bencsik Zoltánnak, pénzügyminiszteri [ elismerő emléklapot kapott Csepregi Mátyás. Az APEH el­nökének döntése alapján a Bezerédj-díj arany fokozatával jutalmazták Kissné Kovács Ág­nest, ezüst fokozatával Vargáné Karli Katalint. Szintén az ün­nephez kapcsolódóan igazgatói dicséretben részesült Domokos Sándorné, Lakatos László, dr. Oravecz Ágota, valamint Sze­keres Zoltánná. ■ P. R. Újra bírhatják cérnával falvak A kistelepüléseken ritka a munkahelyteremtő beruházás Új varrodát avattak tegnap Bélmegyeren. A mintegy húszmillió forintos beru­házás kezdetben huszon­egy embernek ad munkát, ám ha minden a tervek szerint alakul, ez a szám később tovább bővülhet. Both Imre-Csiszér Áron- Papp Gábor A munkanélküliség és a sze­génység a mai magyar falu leg­súlyosabb problémája. A közsé­gekben az emberek átlagosan huszonhárom százaléka nem talál állást, miközben a legre­ménytelenebb sorsú apró fal­vakban a munkanélküliek ará­nya a 75 százalékot is megha­ladja - mutatott rá a kistelepü­lések legfőbb gondjára beszé­dében Erdős Norbert. Bélme- gyer országgyűlési képviselője leszögezte, a közért, a lakóhe­lyért való egyéni felelősségvál­lalás egyik legnagyszerűbb pél­dája a munkahelyteremtés. A politikus gondolataihoz ha­sonlóan vélekedtek a bélme­gyeri varrónők is, akik a beru­házással új esélyt kaptak. Meg­tudtuk, az épületben már ko­■ Megfelelő szerve­zéssel és átalakítá­sokkal a mezőgaz­daság- nyújthat ki­törési lehetőséget. rábban is működött varroda. Sokan annak megszűnése óta nem találtak állást. Olyan hölgy is akadt, aki azelőtt a bé­késcsabai tejüzemben dolgo­zott, ám utána hosszú hónapo­kig nem tudott elhelyezkedni.- A Bélmegyerhez hasonló kistelepülések fennmaradásá­nak záloga a munkahelyterem­tés. Ha az emberek állást talál­nak a faluban, akkor nem költöz­nek be a városokba - szólt a var­roda helyi jelentőségéről Varjú Ferenc. A helyi illetőségű tulaj­donos-cégvezető jelezte, a beru­házás mintegy húszmillió forint­ból vált valóra. Az üzem először egy műszakban huszonegy em­bernek ad munkát, ám ha min­den a tervek szerint alakul, az is elképzelhető, hogy két műszak­ban 40 ember tevékenykedhet a cégnél. A varroda egyébként kedvező áron, a svájci piacra ké­szít paplant, párnát és kispárnát. A termelés a jövő hét elején kez­dődhet el, jelenleg az előkészüle­tekre koncentrálnak. A Békés megyei falvak nagy része hasonló gondokkal küzd, mint Bélmegyer, ám akad olyan kistelepülés, ahol „nagyot dob­tak” a munkahelyteremtés terü­letén. Szabadkígyóson - bár ne­hezen váltotta be a kezdeti re­ményeket — ma már telt házzal működik az inkubátorház. A 755 négyzetméteres területen a gyengébb induló erővel rendel­kező cégeket segítik, s immáron félszáz ember dolgozik ott. A ■ A leg-több faluban nagyon korlátozot­tak a lehetőségok, - a városok sokkal vonzóbbak. A varroda 21 embernek munkát, 21 családnak megélhetést ad. járt út egyre népszerűbb a vál­lalkozók körében is, így a tele­pülésnek már az esetleges bőví­tésen kell gondolkodnia. Murony viszonylag különle­ges helyzete előnyöket és hátrá­nyokat egyaránt rejt magában. A község három város — Békés, Mezőberény és Békéscsaba - vonzáskörzetében található, ami egyrészt kedvező, hiszen a faluból könnyű bejárni dolgoz­ni és középiskolába a szomszé­dos településekre. Másrészt a térségbe érkező befektetők el­sősorban a városokat választ­ják beruházásuk helyszínéül.- Sajnos Békés, Mezőberény g és természetesen Békéscsaba | is fejlettebb infrastruktúrával 1 rendelkezik, velük egy ilyen 2 kistelepülés, mint a miénk, £ csak nehezen veheti fel a ver­senyt - hangsúlyozta Fekete Ferenc polgármester. A telepü­lésvezető kifejtette, ha rendel­keznének a beruházások hely­színének megfelelő telkekkel, az előnyt jelentene.- Egyébként nagyon korlátozottak a lehetősé­geink, a mozgásterün­ket nagyban behatá­rolja a megye gazda­sági helyzete - tette hozzá a polgármes­ter, megjegyezve, hogy megfelelő szer­vezés és átalakítá- i sok mellett a mező- r gazdaságban még mindig lát kitörési lehetőséget. Az álláskeresők zöme kevésbé Iskolázott Ha a munkahelyteremtés lehe­tőségét vesszük górcső alá, a zsáktelepülések sorsa még az átlagosnál is siralmasabb. Tisz­tában van ezzel Nagyné Felföl­di Ilona, Kötegyán polgármes­tere is, ezért az önkormányzat az utolsó szalmaszálat is meg ragadja új munkahelyek remé­nyében. A beruházókat teljesen 'közművesített ingatlanokkal várják, miközben jelenleg is 142 álláskeresőt tartanak nyil­ván a településen. Sajnos, az álláskeresők zöme alacsony iskolai végzettségű vagy szakképzetlen. Kötegyánban a regiszt rált álláskeresők közül nagyjából tíz munkanél­küli rendelke­zik szakképesí­téssel. Nagyné Felföl­di Ilona: „Az utolsó szalma­szálat is meg­ragadjuk." JEGYZET Egyelőre marad a sor vége egy friss európai uniós fel­mérés szerint az aktívan dolgozó magyarok 68 száza­léka biztos abban, hogy a közeljövőben megőrizheti állását. Ez nem túl fényes mutató, nálunk csak a szlo­vákok pesszimistábbak a maguk 49 százalékával. A másik végletet a svédek je­lentik 92 százalékkal, őket követik a belgák és az oszt­rákok 91—91 százalékkal. Az európai átlag egyébként 84 százalék. TÚL NAGY MEGLEPETÉST nem tükröz ez a kutatás, hiszen hazánkban még ma is in­kább arról szólnak a hírek, hol melyik cég szűnt meg, s keveset hallunk munka­helyteremtő beruházások­ról. Ráadásul a közszférá­ban is folyamatosak a le­építések, nem csoda, hogy sokakban felmerül, vajon szükség lesz-e még rájuk holnap. mi, magyarok amúgy is haj­landóak vagyunk a kelleté­nél sötétebbre festeni a ké­pet, divat panaszkodni. Még akkor is, ha nincs erre sem­mi okunk. Sok esetben per­sze jogosak a panaszok, hi­szen majd' mindannyian hallottunk már olyan mun­kahelyekről, ahol minimál­bérért hajtják halálra a dol­gozókat, s még azt is szabá­lyozzák, ki mikor mehet ki pisilni. Ha pedig ezt valaki szóvá meri tenni, akkor rö­vid időn belül az ajtón kívül találhatja magát. az ÉLET már számtalanszor bebizonyította, hogy egy vál­lalkozás akkor érhet el szép eredményeket, ha a dolgozók elégedettek, s motiváltak ab­ban, hogy minél sikeresebb legyen cégük. Legyen szó akár anyagi, akár erkölcsi el­ismerésről. Szerencsére már hazánkban is van jó néhány olyan cégvezető, aki felis­merte ezt. Ha mind többen így gondolkodnának, akkor már pár esztendő múlva elő­rébb léphetne a sor végéről Magyarország. Nincs miért vészharangot kongatni, de nem árt az óvatosság vonulása szokatlanul enyhe időjárás a vándormadarak biológiai beidegződéseit alaposan megzavarta, sokan itt teleltek A kardoskúti természetvédel­mi területen található Ma­gyarország egyik legértéke­sebb madárrezervátuma. El­sősorban a sziki madárfajok, a széki lile, a goda, a bíbic, va­lamint a gulipán fészkel és költ itt. Tirják László, a Körös- Maros Nemzeti Park igaz­gatója elmondta, a kétéltű­ek közül a békák, a gőték sem teleltek az idén, a növényvilágban is fel­gyorsult a virágzás. — A Hortobágyról elvonultak a vándormadarak, Kar- doskúton viszont népes állomány maradt. Terü­letünkön megfigyeltük Dr. Tóth Gábor: követni a tartási szabályo­kat! Felismerés, intézkedés Ha elérkezik a madárvonu- lás ideje, felmerül: felüti-e a fejét a madarakra a madár­influenza? - A felismerés és a gyors intézkedés mindenki­nek az érdeke. Ezért kérjük az állattartókat az együttmű­ködésre. A cél: a tartási sza­bályok betartásával megelőz­ni a fertőzést. Megakadályoz­ható, hogy a házi állomány közé leszálljon a vándorma­dár-nyilatkozta dr. Tóth Gá­bor, a Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal Élelmiszer­lánc-biztonsági és Állat-egész­ségügyi Igazgatóság vezetője. a gatyás ölyv és a nagy őrgé­bics egyedeit, A Kárpát-me­dencében átteleltek a rovar­evő fajok egyes példányai. Nemzeti parkunk túzokállo­mánya szintén a költőhely környékén maradt - mondta az igazgató. Nincs’ miért vészharangot kongatniuk, de nyitott szem­mel járnak a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-sárréti Táj­egységének a munkatársai, különösen a biharugrai halas­tavak környékén. Bíró István tájegységvezetőtől megtud­tuk, tavaly és az idén se talál­koztak madárinfluenza-gya- nús egyedekkel. A szokatla­nul enyhe tél ugyanakkor a vándormadarak biológiai be­idegződéseit is megzavarta: Biharugrán például két egész­séges fehér gólya is áttelelt. A ■ Nem jellemezte téli sivárság a termé­szetvédelmi terüle­teket, madaraktól volt hangos a puszta. bíbicek között is akadt, mely az „emberes” hónapokat is a mintegy 2000 hektáros halas­tavakon, s a jelentős vizes élő­helynek számító Ugrai-réten, illetve a Sző-réten vészelte át. Népes nagylilik-populáció te­lelt Biharugrán, ezenkívül kisülik, vörös nyakú lúd, sőt indiai lúd is előfordult. Feltű­nő volt viszont az északi fa­jok, a hegyi és a jeges récék hiánya. A téli énekesmada­rakból, téli pintyekből, süvöl­tőkből is alig láttak Bihar­ugrán. A korai tavasz már hazahoz­ta a sárszalonkákat, a nagy- godákat, az örvösgalambokat, a piroslábú cankókat, s már tojásain ül a rétisas is. A ki­lencezer hektáros tájegység vezetője érdekességképpen el­mondta: a hazánkban előfor­duló 350 körüli madárfaj kö­zül 237 fajtával már Bihar­ugrán is találkoztak. ■ Csete Ilona-Both Imre « i I i I * I POCSAJI RICHARD

Next

/
Thumbnails
Contents