Békés Megyei Hírlap, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-19 / 65. szám

2007. MÁRCIUS 19., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP A jövőben több szolgáltatást kistérségi szinten látnak majd el Áprilistól Békésszentandrá- son is kistérségi szinten lát­ják majd el a gyermekjóléti, a családsegítő és a védőnői szol­gáltatásokat. A változást azon­ban a lakosság nem igazán ér­zékeli majd, mivel ugyanott és ugyanazokat a szolgáltatá­sokat kapják. A döntést az in­dokolta, hogy a kistérségi normatíva jóval magasabb, mint a települési, Békésszent- andrás esetében ez a különb­ség mintegy 2,2 millió forin­tot jelent. ■ A szentandrási lakosság ezután is ugyanott, ugyan­azokat a szolgálta­tásokat kapja. Mint ismeretes, a Körös­szögi Kistérség Többcélú Tár­sulás települései közül Csaba- csüd és Szarvas már korábban is együttműködött több szociá­lis, illetve gyermekjóléti fel­adat ellátásában, januárban pedig Kardos és Kondoros is csatlakozott hozzájuk. A te­lepülések önkormányzatai maguk döntik el, hogy mi­lyen szolgáltatásokat kíván­nak kistérségi szinten ellát­ni a szarvasi székhelyű Szo­ciális és Gyermekjóléti In­tézmény útján. ■ L. J. Támogatják Szarvason a szoborállítást A felsőfokú gazdászképzés megkezdésének 80. évforduló­ját ünnepli idén a Tessedik Sá­muel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási ■ A Tessedik főskolán a 80 éves gazdászképzést ünnepük. Kara. Ebből az alkalomból a ter­vek szerint egy gazdászszobrot állítanak majd a főiskola kertjé­ben. A célra több felajánlás is érkezett már. Egy közelmúltban hozott döntés alapján a város önkormányzata is hozzájárul százezer forinttal a szoborállí­tás költségeihez. ■ L. J. Kísért a származásuk cigányság Látványos kudarcok jellemzik sokszor a foglalkoztatást A cigányságnak leginkább a közmunka ad kereseti lehetőséget. Az állásinterjúkon viszont általában nem sok babér terem a munkát kereső romáknak. Amennyiben a hazai ci­gányság nagy része to­vábbra sem talál állást, a magyar munkaerőpiac néhány évtized múlva akár válságba is kerülhet- állítják a témával fog­lalkozó szakemberek. Csiszér Áron-Papp Gábor- Már a sokadik tanfolyamot végzem, s a sokadik végzettsé­get szerzem, mégsem tudok el­helyezkedni - mesélte lapunk­nak István. A Békésen élő roma férfi szerint mintha a homlo­kukra lenne égetve egy látha­tatlan c betű, ami egyben azt is jelenti, hogy a cigányokat nem szabad felvenni dolgozni.- így a gyerekeink sem tud­nak kitörni. Ha valamelyikük egyetemen vagy főiskolán ta­nulna tovább, egészen egysze­rűen nem tudnánk fizetni a ta­nulmányait - tette hozzá a férfi. Ugyanakkor a magyar mun­kaerőpiac és társadalom egyik legnagyobb gondja, hogy vi­szonylag kevesen dolgoznak. A „munkásréteg” csökkenése mi­att pedig a nyugdíjellátó-rend- szer is veszélybe kerülhet. A romák foglalkoztatottsági szintje egyébként mintegy felé­re tehető, a munkanélküliség mértéke pedig három-ötszöröse a nem cigány lakosságénak. Ez a helyzet több tényezőnek is kö­szönhető: elsősorban nem meg­felelő iskolázottságuknak, rossz lakáshelyzetüknek, kedvezőtlen területi eloszlásuknak és a ve­lük szembeni előítéleteknek is. Persze a megoldás felsőbb szin­ten is nehezen születik meg, vagy legalábbis nehezen ér célt. — Sajnos csak a hangzatos ígéretek jellemezték az elmúlt években a cigánysággal kapcso­latos foglalkoztatási politikát — emelte ki Tolnai Péter, a megyei képviselő-testület témával fog­lalkozó bizottságának elnöke. A szakpolitikus példát is említett: látványos kudarcba fulladt a kö­zépszintű vagy felsőfokú vég­zettséggel rendelkező romák menedzserként való alkalmazá­sa, az említett fiatalokat ugyanis 2005 végén el kellett'bocsátani. Tolnai Péter a tényleges megél­hetést biztosító képzések beindí­tásában látja a jövőt, s talán nincs egyedül, amikor úgy véli, ne vi­rágkötőnek vagy gyorséttermi el­adónak képezzék ki a romákat. A békési vezetés is orvosolná a bajokat Békésen a lakosság közel tíz százaléka tartozik a romaság- hoz. A városvezetés éppen a cigányok problémáinak meg­oldása érdekében állította fel a romaügyi tanácsot és adta át a kisebbségnek a korábbi Hunyadi téri iskolaépületet A szabadidős központban ha­marosan — ha minden az el­képzelések szerint alakul - munkahelyek is létesülhetnek. Valódi életcélt adni a drogok helyett ifjúságvédelem Az értelmes időtöltés, a kirándulások sorsokon fordíthatnak — Amíg a családon belül nem szembesül valaki a droggal, ne­hezen érti meg, mennyire valós a veszély. Ezért féléves progra­munkat egy édesanya példájá­val indítottuk, aki elmesélte drá­mai harcát függővé vált gyerme­ke életéért - mondta Mező And­rea, a békéscsabai Mi-Értünk egyesület vezetője. A főként drogprevencióval foglalkozó szervezet a program befejezésé­hez érkezett az Erzsébethelyi Ál­talános Iskolával. Hétszáz diák vett részt a családias, mintaérté­kű projektben.- A 2005-ös ifjúságkutatási felmérések feltárták: a gyere­kek közül egyre többen próbál­ják ki a drogokat. A megkérde­zett felsőtagozatosok közül né- hányan tudtak beszámolni élet­célról, jövőképről. Ehhez társul­nak az otthoni problémák és az, hogy a szabad idő eltöltésé­nek értelmes módját a gyere­kek többsége nem ismeri. Cé­lunk ezért, hogy tartalmas el­foglaltságokhoz mutassunk példát — fejtette ki Szarvas Má­tyás, az iskola igazgatója. A pályázaton nyert, egymillió forintból kirándulásokat, sza­badidős programokat szervez­tek, s terveznek további drogpre­venciós pályázatokat. ■ F. M. JEGYZET NYEMCSOK LÁSZLÓ Bombagyanús gyógyeszköz még március 15-E előtt tör­tént, hogy egy megyénkben férfi Szegeden szállt volna fel a hazafelé jövő buszra gyógyászati segédeszközé­vel. A sofőr azonban nem en­gedte fel, mert gyanúsnak vélte a dobozt, azt hitte, bomba van benne. Embe­rünk bizonygatta, hogy ki­nyitja a csomagot, de a buszvezető rárivallt: csak azt ne! A busz elment, a fér­fi maradt, de hamar jött érte jármű, mégpedig rendőrau­tó. Bevitték a kapitányságra, de a dobozt senki nem en­gedte kinyitni neki, hiába bizonygatta, milyen eszköz van benne. Végül vissza kel­lett mennie a rendőrökkel a klinikára, és az orvos el­mondta, valóban nem bom­bát, hanem gyógyeszközt írt fel a betegnek. hogy a bombától való félel­met március 15-e közeledte vagy a világban tért hódító általános terrorveszély vál­totta-e ki, nem tudni. Ami biztos, ma már nemcsak egy-egy vonaton felejtett, gyanús reklámszatyortól tartunk, hanem sokszor an­nak a doboznak sem hisz- szük el a valóságtartalmát, amit embertársunk a kezé­ben visz. Az meg egyene­sen felháborító, hogy egy- egy nemzeti ünnep előtt szinte csak az a téma, mek­kora lesz a botrány, a rend­őröket ellátják-e azonosító­val, és mennyi plusz mentő áll készenlétben. Manapság egy szónoknak — vagy a testőreinek — napsütésben is esernyőt kell hordania, hogy felfogja a tojászáport. Azoknak is elveszik a ked­vét, akik vidéken méltóság­gal ünnepelnek, emlékez­nek, mert a tévék csak azt harsogják, hogy mekkora volt a balhé. kellene már egy kis nyuga­lom, és akkor talán nem le- küldenék az embert a cso­magjával a buszról, hanem még segítenének is neki a dobozt felvinni. Az új üzem nem csak fűtőanyagot, munkahelyet is teremt beruházás A Battonyán megvalósuló növényi hulladékfeldolgozó akár megmentheti a Viharsarok halódó mezőgazdaságát- A korábbi években is sokat dolgoztam azon, hogy a hagyo­mányos energiákat váltsuk le zöldenergiára, hiszen ezek kör­nyezet- és pénztárcakímélőb- bek. Másrészt sok erőmű eladta a szén-dioxid kvótáját, így szük­sége van zöldenergiára. Ennek leggyorsabb és legbiztosabb utánpótlása a mezőgazdasági termékekből lehetséges. Ezért épül pelletáló Battonyán - indo­kolta a beruházás szükségessé­gét lapunknak dr. Karsai József, Battonya polgármestere. A városvezető szerint a volt dohánybeváltónál létrejövő üzem idén már 30 ezer, jövőre 130 ezer tonna pelletet (préselt hulladékot) szeretne gyártani. Ez 60 ezer tonna vasúti beszál­lítást jelent, amellyel megment­hető a vasút is. A határon átíve­lő pályázattal megnyerték a Battonya-Pécska vasútvonal ta­nulmánytervének elkészítésére a támogatást. így az uniós Ro­mániából is tisztes áron tudnak alapanyagot hozni, a megter­melt áru pedig közvetlen a vas­útra kerülhet vissza. A környék gazdáitól is felvásárolják a me­zőgazdasági terményeket, de főként azokat a mellékterméke­ket, amelyeket eddig nem hasz­nosítottak. Ilyen a búza-, árpa-, A pellet olcsóbb, kedvezőbb és környezetkímélőbb A zöldenergia alapanyaga lehet búza-, árpa-, repce-, kukorica­szalma, csutka \ugy'szeme* termény, mindaz, ami Dél-Bé késben is megterem. Karsai Jó­zsef elmondta: ezekből a nö\é nyékből olyan környezetkímélő energiát lehet előállítani, amely­ből egy kilogramm felér ugyan­annyi akácfa tüzelőértékéveL Vagy például két kilogramm száraz, csöves kukorica egyen­értékű energiában egy köbmé­tergázzal, ami 100 forint, míg a két kilogramm csöves kukori­ca csak 35 forint. repceszalma vagy a kukorica csutkája és szára. A feldolgo­zással a megtermelt növények, sőt azok hulladékai is haszno­síthatók, jelentős jövedelmet hoznak. A kukorica például tel­jes szárral együtt silózható, vagy a repce magvasan is. Az alapanyagot bálázzák, tárolják, majd bezúzzák és különféle adalékokkal kezelik, amiből ér­tékes, olcsó tüzelőanyag nyer­hető. A kész anyagot erőművek, intézmények, illetve a lakosság hasznosíthatja. A beruházás je­lenleg 0,5 milliárd forintot tesz 3 ki, amit a befektető vállalt, de S az összeget egy későbbi pályá- | zattal 1—1,5 milliárdra szeret- § nék növelni. ■ H. M. A régi dohánybeváltó épületeit az új üzem gépeinek fogadására rendezik át. i t 1 1 í 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents