Békés Megyei Hírlap, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-14 / 62. szám
ÜNNEP 5 2007. MÁRCIUS 14., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP emlékezés Petőfi Békés megyén át indult a Segesvár felé vezető útra. Fogtechnikusként dolgozik napjainkban Békéscsabán Kossuth Lajos kevés leszármazottainak egyike. Az Alföld poétájának a betyárversei bizonyíthatóan Mezőberényhez köthetők. MA IS ÉLŐ MÁRCIUSI HAGYOMÁNY Kossuth és Petőfi. A közvélekedés ma már leginkább az ő nevükhöz köti az 1848—49-es eseményeket. Képünkön a szabadkígyósi diákok Kossuth szobra előtt Petőfi Sándor több alkalommal is hosszabb időt töltött Mezőberényben. Talán kevéssé ismert tény ugyanakkor, hogy a költő későbbi felesége, Szendrey Júlia 1838 és 1840 között a település leánynevelő intézetében tanult. Munkatársainktól A jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő Békés megyei település a XIX. század közepén még alig-alig ismert mezőváros volt, amihez Petőfit összetett érzelmi szálak kötötték. A költő herényi rokonai a Petricsek és a Salkovicsok kifejezetten jómódú iparosok voltak, bensőségesebb kapcsolat azonban a Salkovicsok ridegsége miatt csak előbbiekkel alakult ki. A Petries családból is elsősorban 1 az 1822-ban született Somával került jó barátságba, kettőjük kapcsolata örömben és bánatban érlelődött szilárddá. A barátság nyomán ló évesen írta meg Petries Somához című költeményét. „Ez az őszinte barátság és nem a rokoni szálak hozták el Mezőberénybe Petőfit annyiszor” — írja számos érdekességet tartogató tanulmányában Vargáné Püski Katalin, a Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében című kötetben. A poéta első ízben 1842-ben látogatott el Petricsékhez, ahol végül egy egész hónapot töltött el. Érdekesség, hogy a vendéglátók otthona a mai városháza helyén állt. A hatalmas nádfe- deles téglaépületben a költő egészen kiválóan érezte magát. A város azonban nemcsak élményekkel, hanem számos olyan kalanddal is megajándékozta Petőfit, ami később versei alapjául szolgált. Az irodalomtörténet bizonyított tényként ismeri el, hogy a betyárversek ihletése Mezőberényhez is erősen kötődik, hiszen csak pár kilométerre volt az a híres terület, a Büngösd és a Kereki világa, ahol az akkor jól ismert betyárok menedéket találtak. Ugyancsak biztosnak tűnik, hogy az akkori herényi jegyző, Bonyhay Benjamin - aki elismert népköltő is volt - találkozott Petőfivel, új lendületet adva a népköltészet útjára lépő verseiének. Egy évvel később Petőfi szüret idején, szeptemberben pihenni érkezett Pestről Mezőberénybe. Orlay imigyen emlékezett vissza az érkezésére: „Petőfi most az egyszer fogadott kocsin egy újdonatúj ládával érkezett hozzám, amely tele volt színpadi jelmezzel, könyvekkel és írott szerepekkel. Neve már akkor a lapokat olvasó vidéki közönség előtt is ismert volt”. A mezőberényi jegyző, költészete iránti becsülésből, meg is vendégelte. A kellemes herényi hét után útja a debreceni Komlóssy színtársulathoz vezetett, ahol néhány soros levélben számolt be barátjának a vele történtekről. Mint írta: „Innen egy-két hét múlva Váradra megyünk, s onnan november elején Kolozsvárra...” Petőfi hat év múlva, 1849 júliusában, jóval borúsabb hangulatban utazott ismét Mezőberénybe. A császári és a cári Meszéna újrafelfedezése Szinte a helyi öregek emlékezetéből is kiveszett Újkígyő son, hogy a honvéd múlttal rendelkező Öreg postamester sírja hol fekszik, s hogy ki is voltő valójában. Pedig a tanulmányait Görgey Artúr évfolyamtársaként végző báró Meszéna Ferenc vezérkari tisztként szolgálta magyar hazáját a szabadságharc eseményei alatt. A híres isaszegi csatát az ő csapatai döntötték el a magyar fél javára, ezt a császári adminisztráció értékelte is: méghozzá 12 év várbörtönnel A kiegyezést kővé tőén Meszéna állami főmérnök lett Bihar megyében, ké sőbb Újkígyósra került, ahol több éven át postamesterként dolgozott, egészen 1902. március 22-én bekövetkezett haláláig. Hála a múlt iránt érdeklődő helybelieknek, emléke nem merül feledésbe: sírjára koszorú kerül, és szellemét emléktábla is őrzi csapatok előrenyomulásával párhuzamosan Pesten nyugtalanság lett úrrá, a költő egy ideig a rég nélkülözött családi örömöknek akart élni, így felesége és fia, Zoltán társaságában látogatott el a mezővárosba. Az első napok jó hangulatban teltek, ám utána Petőfi csüggedten a kertben fel s alá járkálva, önmagában tépelődve élte mindennapjait. Közel háromhetes herényi tartózkodása idején Bonyhay jegyző jóvoltából többször járt Gyulán is, ahol felkereste ismerőseit. A cári csapatok közben erőteljes invázióba kezdtek Erdélyben. A poéta végül hosszas mérlegelés után úgy döntött, hogy Bem táborába megy. 1849. július 17. Petőfi Mező- berényből Arad felé indult volna, ám a lovak megbokrosodtak, a kocsit a falnak húzták, s így a rúd eltört. A baljós előjel ellenére a poéta mégis útra kelt Segesvár felé... Kossuth Lajos Ménrót nyomdokán: a nemzet védelmezője, a magyar szabadságeszmény megtestesítője Népünk hagyományos műveltségében hősként tekintenek a nagy, megnemesedett alakokra, így Kossuthra is.- Mint mindenütt az archaikus közösségi kultúrákban, nálunk is úgy emlékezünk a szentelő hősökre, mint akiket a nagy időt élt öregek akár még személyesen is ismerhettek - tudatta Harangozó Imre néprajzkutató. A hőskultusz folyamatosan jelen volt a magyar nemzettudatban, Ménróttól, Attilától ível át történelmünkön Szent Istvánig, Mátyás királyig, aztán tovább Rákócziig, Kos- suthig. Ezt a sajátosan magyar kultuszt a védelmezőnek tartott hős folyamatos jelenléte iránti igény vezeti. Tárgyiasult eszközeit - egy-egy természeti jelet, vagy akár egy szentképet - szinte vallásos tisztelet övezte. Kossuth Ixtjos már reformkori fellépésével is jelentős tekintélyt vívott ki magának, de kultusza később teljesedett ki igazán. Ezzel összefüggésben óriási becsben állott minden tárgy, amelyet valamilyen módon személyéhez lehetett kötKuftusza nem kötődik szorosan a történelmi személyiséghez. ni, legyen az valóban tőle származó, avagy sem. - jellemző, hogy még a kézzel sorszámozott Kossuth-bankókat is személyes Kossuth-relikvia- ként őrizgették akkor is, amikor a Bach-korszakban ez nem is volt veszélytelen. Kultusza valójában nem is kötődik szorosan a konkrét történelmi személyiséghez, tulajdonképpen teljesen önállóvá vált - emelte ki Harangozó Imre. Sohasem felelt történelemórán a kormányzóból a békéscsabai leszármazott-A Kossuth-család Udvardi ágának leszármazottai vagyunk - kezdte Kossuth Tamás, aki jelenleg fogtechnikusként dolgozik Békéscsabán. A magyar történelem és az 1848/49- es forradalom és szabadság- harc egyik legnagyobb alakjának rokona hangsúlyozta: napjainkban nagyon kevés Kossuth él már Magyarországon.-A kormányzó születésének 200. évfordulóján gyűlt össze , a legtöbb Kossuth Monokon, Kossuth Lajos szülőhelyén. Körülbelül 20-25-en voltunk a megemlékezésen, még Franciaországból is érkezett családtag, aki nem is tudta magáról, hogy milyen ősökkel büszkélkedhet — idézett fel egy régi, kedves emlé két Tamás. Elmondta, 1263-ig tudja visszavezetni családfáját, Kossuth Tamás az Udvardi ág leszármazottja. saját címerük is van. Érdekességként megemlítette, hogy amióta Kossuth Lajos meghalt, azóta senkinek nem adták ezt a keresztnevet a családban. — Életem során a Kossuth-név- ből se előnyöm, se hátrányom nem származott. Apró kellemetlenségek persze vannak. Például ügyintézésnél, mindig megkérdezik, rokona vágyóké híres ősömnek. Ez néha bosz- szantó, de legtöbbször büszkeséggel tölt el, hogy ilyen ember élt a családunkban. Egy dolgot sajnálok, hogy sohasem feleltem Kossuth Lajosból történelemórán - mesélte a fiatalember. Hozzátette: minden március 15-ei ünnepségen ott van és megmutatja fiának, illetve lányának, ki is volt famíliájuk leghíresebb szülöttje. Emlékoszlop, szobor, táblák: Mezőberény most is ragaszkodik Petőfi Sándorhoz Mezőberény számos érdekességet tartogat a költő élete iránt érdeklődők számára, s talán ezért is számít az egyik legjelentősebb Petőfi emlékhelynek az országban. A város két fontos közintézménye, a Petőfi Sándor Művelődési Központ és a Petőfi Sándor Gimnázium egyaránt őrzi a poéta emlékét. A Körös-parton felállított emlékoszlop - amely az utolsó útjára utal -és a művelődési központ parkjában található szobor is a híres verselő herényi kötődését idézi. Az alkotó, ifjabb Szabó István egyébként az egyik Orlay Petries So- ma-festménytől kapta az ihletet, melynek címe Petőfi Mezőberényben. Több intézményfalán is emléktábla jelzi, hogy a poéta bizony többször is megfordult a településen. Petőfi emlékét őrzi a művelődési központ parkjában felállított szobor is. é Á ft í 1 í I
