Békés Megyei Hírlap, 2007. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-13 / 61. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP- 2007. MÁRCIUS 13., KEDD Békés. INTÉZMÉNYEK. Egyetlen intézmény sem szűnik meg Bé­késen, azok működését a város költségvetésében biztosítják. A településen összesen 1 milli­árd 436 millió forintot fordítanak ebben az esztendőben az intéz­mények fenntartására. Békésszentandrás. jegyző. A napokban lejárt a jegyzői tiszt­ségre kiírt pályázatok beadási határideje. Mint megtudtuk, ösz- szesen hatan pályáztak a poszt­ra, a képviselő-testület a közeljö­vőben dönt a leendő jegyző sze­mélyéről. A feladatokat az átme­neti időszakban a pénzügyi osz­tály vezetője látja el. Gádoros, könyvtár, a józsa könyvgyűjteménynek a könyvtár ad helyet, ahol húsvétra készü­lődve versmondó versenyt szer­veznek. A tavaszi nagytakarítást is tervezik az épületben. Nagyon népszerű az internetsarok a köz­ségben élők körében, de a könyvfutár szolgáltatást is egyre többen igénybe veszik. Gerendás, életmód. Az Egész­séges Településekért Alapítvány pályázatán a község 574 ezer fo­rintot nyert. Ebből a pénzből március közepétől életmódklu­bot indítanak, gyermeknapon családi egészségfesztivált tarta­nak, illetőleg egészségügyi minikönyvtárt alakítanak ki az egészségházban. Sarlód, közterületre. Terca Jövőtér elnevezéssel hirdetett közterület-építést támogató pá­lyázatot az egyik építőipari cég. Sarkadon úgy döntöttek, hogy a Kossuth-tér felújítása érdeké-''! ben jelentkeznek a kiírásra. Szarvas. HULLADÉK. Igen jók a tapasztalatok a városban a sze­lektív hulladékgyűjtéssel kap­csolatban. A lakosság figyel ar­ra, hogy a tizennégy hulladék- gyűjtő szigeten a konténerekbe csak olyan szemetet (papír, fe­hér, illetve színes üveg és mű­anyag) tegyenek, ami odavaló, így a városgazdálkodási kft. munkatársainak nincs sok dol­guk a szétválogatással. TÓtkOmlÓS. GYALOGOSOK. A város több pontján igény len­ne új gyalogátkelőhely létesíté­sére. Az iskola jobb megközelít­hetősége is cél, de a piacnál és a polgármesteri hivatalnál is fel­merült az igény ilyen átkelők lé­tesítésére. A különböző hatósá­gok vizsgálják a megoldást. Tudást és melegséget adtak tanyai tanítók Mindenesként dolgoztak a külterületi iskolákban Sjfi, Dr. Novák Pál, Hanó Pálné és Vandlik János (balról jobbra) tanyai tanítóként dolgozott egykoron Csabán. Tegnap a régi képeket is nézegették. Gergely napján — mely egykor a tanítók napja volt — találkoztak hétfőn a tanyai tanítók Békés­csabán. Kiderült, ötven- ötvenöt éve a tanyai pe­dagógusnak kötelező volt disznótorba járni, az is­kolában pedig nemcsak oktatott és nevelt, hanem fűtött és takarított is. Nyemcsok László Fiatal legényember motorral, nem volt ennél ideálisabb meg­oldás, ha valaki tanyai beugrós tanítót keresett az '50-es évek­ben. Vandlik János így járta vé­gig a békéscsabai tanyai iskolá­kat 1956-tól kezdve.- Ha valaki nyugdíjba vagy szülni ment, én helyettesítet­tem - mondta a tegnapi talál­kozón, a Szlovák Kultúra Házá­ban Vandlik János. — Sikonyban kezdtem, aztán jött Csabaszabadi, Kismegyer, Kis- rét és Kerek-Kígyós. Általában délelőtt tanítottam az 1-4., dék után az 5-8. osztályosokat. Kerek-Kígyóson azonban min- denKi egyszerre járt. Kerékpárral vagy motorral nem volt leányálom a tanítónak kilométereket megtenni télvíz idején, de a gyerekek is meg­szenvedtek, míg az iskolába ér­tek. A szülők egy részének kesztyűre nem tellett, így me­■ A tanyai iskolákat felszámolták ugyan, de az „utolsó mohiká­nok” még élnek. leg krumplit tettek a gyerme­kek kabátzsebébe, és ez mele­gítette a kezüket.- Tanyán voltam iskolás, majd tanító is — emlékezett a szintén csabai dr. Novák Pál. - A tanyai tanítónak polihisz­tornak kellett lennie, hiszen minden tantárgyat ő tanított, sokszor nyolc évfolyamnak. Emellett takarítottuk a tanter­met, fűtöttük a vaskályhát, jó­szágot neveltünk, kertészked­tünk. A tanyai emberek is ben­nünket kerestek, ha kérvényt kellett írni vagy valaminek az értelmezésére volt szükség. Sértésnek vették, ha a tanító nem ment el valakihez disznó­torra. Arra törekedtünk, hogy megfelelő tudással távozzanak a tanítványok, és rendes embe­rek legyenek. Hanó Miklós, Békéscsaba al­polgármestere azt ecsetelte, hogy a Szlúka-dűlőben lévő is­kolában tanított édesanyja és édesapja is, így ott gyerekeske- dett. Szülei folyamatos vissza­jelzést kaptak egykori tanítvá­nyaiktól, és kiderült: megáll- ták, megállják a helyüket az életben. Példa lehet rá Csier- nyik János nyomdász, aki se­gédkezik is a Tanyai tanítók, ta­nyai iskolák című könyv elké­szítésében, kiadásában. Azt már Ancsin Pálné, a tegnapi ta­lálkozó házigazdája mondta, hogy a tanyai iskolákat felszá­molták ugyan, de az „utolsó mohikánok” még élnek, és szá­mos emlékkel, fényképpel ren­delkeznek. Kár lenne, ha ezt nem örökítenék meg. A szlovák főkonzul szerint a pedagógusokat soha nem becsülték meg kellően Ján Süli: „A tanyai tanítókat *,:»*.*. tisztel- HtfL ték." rf fán Süli szlovák főkonzul is részt vett a tanyai tanítók teg­napi békéscsabai találkozó­ján. A főkonzul személyes él­ménnyel kezdte: a kislánya Szlovákiában nem tanult túl­ságosan jól. Később egy évre kiment a gyermek Amerikába az angolt elsajátítani, és kö­zépiskolába járt. Sokkal jobb eredményeket ért el, mert jók voltak az alapjai, ugyanis töb­bed tanultak az otthoni általá­nos iskolában, mint az amerikaiak a sajátjukban. A ta­nyai tanítók is az intelligencia proletárjainak számítottak egykoron, de soha nem becsül­ték meg őket kellően. Bár igaz, hogy régebben nagyobb tekin­télynek örvendtek. Gergely- napra vitték is nekik a tanít­ványok fizetéskiegészítésnek a szüleik által küldött kacsát, kolbászt vagy mákot, babot, tojást, fán Süli elmondta: megemeli a kalapját azok előtt, akik a jövő generáció fejlődését a szívükön viselték, viselik, és a tanyai tanítók ilyenek voltak. Békés. Békésen, a Széchenyi té­ren háromnegyed tíztől ünnepi térzenével várják az érdeklődőket. A visszatekintő beszéd után a Bé­kési Ifjúsági Színjátszó Stúdió erre az alkalomra készült műsorát te­kinthetik meg az ünneplők. Békéscsaba. Délelőtt kilenc óra­kor ökumenikus ünnepi istentisz­teletet tartanak a református templomban, majd tíz órától a vá­rosháza dísztermében átadják a Békéscsaba Díszpolgára, a Bé­késcsabáért, a Békéscsaba Kul­túrájáért, valamint a Békéscsaba Sportjáért kitüntetéseket. 10.40 órakor mazsorettek, fúvósok, a Balassi táncegyüttes és lovasok vonulnak fel a Szabadság tértől a városházáig. Bihamgra. Tíz órakor a reformá­tus parókia előtt emlékeznek az ugraiak. E hely azért is nevezetes, mert 1849. július 18-án a mai Magyarország területén Soltész János ugrai tiszteletesnél töltötte utolsó éjszakáját a Bemhez tartó Petőfi Sándor. Gerendás. Március 14-én 16 óra­kor kezdődik az ünnepség a pol­gármesteri hivatal előtti 1848-as emlékműnél. Gajdács János pol­gármester ünnepi köszöntője után Domokos László országgyű­lési képviselő fogalmazza meg ünnepi gondolatait. Gyomaendrőd. a korábbi évek gyakorlatától eltérően idén már nem rendeznek külön ünnepsé­get Gyomén és Endrődön. A kö­zös ünnepség helyszíne ezúttal Endrőd, ahol a Szent Imre-temp- lomban 10 órától ünnepi szent­misét tartanak, majd a Hősök‘te­rén dr. Latorcai János országgyű­lési képviselő mond beszédet. Gyula. Koszorúzást tartanak 10.30 órakor a Kossuth-szobor- nál. A Petőfi téren 11 órakor kez­dődik az ünnepi megemlékezés, beszédet Hevesi Tamás előadó- művész mond. A városháza dísz­termében a 12.15 órától kezdődő ünnepi testületi ülésen köszöntőt mond dr. Perjési Klára polgár- mester és átadja a kitüntetésé­ket. A XVIII. Történelmi hangver­seny ugyancsak a városháza dísz­termében 17 órakor kezdődik. A műsort a Bartók rádió élő adásban közvetíti. Medgyesegyháza. A megyei kép­viselő-testület ünnepi közgyűlése után emléktáblát avatnak márci­us 14-én Medgyesegyházán. A programot emlékfaültetés zárja. Kétszáz rejtvényfejtő a tanulmányi versenyen A városi tanulmányi versenyek sorában idén másodjára mér­ték össze tudásukat Békéscsa­bán az ifjú keresztrejtvényfej- tők. Tegnap a 2. Számú Általá­nos Iskolában több mint két­száz diák ver­senyzett. A tíz és tizennégy év kö­zötti diákoknak az ékezethelyes feladványokat Schmidt János, az ország egyik legterméke­nyebb rejtvénykészítője állítot­ta össze - tudtuk meg Hankóné Zsilák Katalintól. A rendezvény szervezőjének se­gítsége is akadt a verseny lebo­nyolításában: a Békéscsabai ■ A verseny a Rejtvény - fejtők Országos Egyesülete verseny- szabályzata szerint zajlott. Rejtvényklub tíz tagja műkö­dött közre a több száz kereszt- rejtvény gyors kijavításában. A verseny helyezettjeit korcso­portonként díjazták. A városi keresztrejtvényfejtő verseny el­ső helyezettjei: 4. osztály: Lipták Brigitta (Szabó Pál Téri Általános Isko­la), 5. osztály: Andó Dávid (Szabó Pál Téri Általános Isko­la), ó. osztály Ujszigeti Martina (2. Számú Általános Iskola), 7. osztály Nagy Bianka (2. Számú Általános Iskola), 8. osztály: Ta­kács Donát (Szabó Pál Téri Ál­talános Iskola). ■ F. M. Aranyáron mérik az afrikai burgonyát áremelés Európában már tavaly kisebb volt a hozam a szokásosnál Hamarosan aranyárban mérhe­tik a krumplit. A békéscsabai vásárcsarnokban tegnap délu­tán 150-180, a belvárosi boltok­ban 200 forintot kértek kilójá­ért. Az ár így is magasabb, mint amenynyit megszoktunk, de néhány hónap múlva akár 300 forintot is fizethetünk a zöldség kilójáért. A tavaly júliusi hőség, majd a váratlan augusztusi le­hűlés ugyanis nem tett jót az ül­tetvényeknek sem Magyaror­szágon, sem Európában.- Békés megyében nem jel­lemző a burgonyatermesztés, csupán néhány tíz hektárra te­hető - mondta Szabó István. A megyei mezőgazdasági szak- igazgatási hivatal főigazgatója A megyében nem termelik, inkább veszik a krumplit. szerint az viszont elképzelhető, hogy a krumplihiány arra buz­dítja a termesztőket, foglalkoz­zanak a magyar ételek egyik legfontosabb alapanyagával. Ázsiában nem kellett külö­nösebb nógatás: a világon ma már Kínában ter­mesztik a legtöbb burgo­nyát, de ez sem elég, mert nem mindet vi- w szik külföldre. A ko- 1 rábban kizárólag i rizst fogyasztó kínai- * ak egyre több krump­lit esznek, miközben ' Európában a megszokott­nál kisebb a hozam. A zöldség ára folyamatosan emelkedik: tavaly óta egész Európában többet kérnek tíz­húsz százalékkal, de volt olyan ország is, ahol egy hét alatt tíz százalékkal drágább lett a bur­gonya. Ezt érzékeljük Magyar- országon és a megyében is, ahol most 150-200 forint egy kilogramm krumpli, de ha Észak-Afrikából hozzák majd a zöldséget, 300 is lehet. A kívülről tetszetős burgo­nya azonban nem biztos, hogy jó is. Ez csak akkor derül ki, ha otthon felszeljük és megkóstol­juk. Biztos tipp tehát nincs ar­ra, hogy milyet vásároljunk. Arra mindenesetre figyeljünk, hogy ne vegyünk meg olyat, amelyik már kívülről is hibás vagy csírázik. ■ Fekete G. Kata te

Next

/
Thumbnails
Contents