Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-06 / 31. szám

2007. FEBRUÁR 6., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP HÍREK Békéscsaba, történelem. Tizenkét órás, maratoni történe­lemórát tartottak szombaton a békéscsabai Zwack József Keres­kedelmi és Vendéglátó-ipari Szak­képző Iskolában. Brazda Zsolt, az intézmény igazgatóhelyettese el­mondta, a rendezvénnyel az volt a céljuk, hogy az iskola egy másik oldaláról is bemutatkozhasson. Az előadásokon olyan, a tan­anyagban közvetlenül nem sze­replő témákról - Fegyverek törté­nete, Vili. Henrik és feleségei, Az ókori olimpiák - esett szó, amit a diákok az érettségi során is hasz­nosítani tudnak. Gádoros. ORVOSI. A kistérség­ben működő központi orvosi ügyeletet egy éve hívták életre. A gádorosi önkormányzat saját költségvetése terhére biztosítja a lakosok számára, hogy hétvégé­ken az orosházi rendelésre a be­tegek be tudjanak jutni. Kamut. FÁSÍTÁS. A tavaszi jó idő beálltával megkezdődik Kamu- ton a temető környékének fásí­tása. A jelenlegi növények kivá­gására azért volt szükség, mert azok gyökerei benőttek a sírok alá, helyükre tujákat és díszcser­jéket telepítenek. A falu pályáza­ton nyert összegből 100 ezer fo­rintot fordíthat a fák telepítésére. Kétegyháza. elektronikus. A tervek szerint nem papír alapú, hanem elektronikus levélben kapják meg hamarosan a kétegyházi képviselő-testület tag­jai az előterjesztéseket. Kalcsó Istvánná polgármester takaré­kossági és környezetkímélési okokkal indokolta az elképzelést. Sarkad, foglalkoztatás. A sarkadi 1. számú postahivatal összesen 29 munkavállalót foglalkoztat. Ebből 22-en teljes munkaidőben, heten részmunka- időben dolgoznak. A postai alkal­mazottak közül 16 munkavállaló rendelkezik szakképzettséggel. Újkígyós. OKTATÁS. Elengedi az újkígyósi képviselő-testület a Ta­lentum Alapfokú Művészetokta­tási Intézmény idei első félévi bérleti díját. A képviselők így lé­nyegében 180 ezer forinttal tá­mogatják a művészeti oktatást a helyi általános iskolában. Zsadány. iskolatej. csatlako­zik az iskolatej-akcióhoz a zsadá- nyi önkormányzat — tájékoztatta lapunkat dr. Makai Sándor jegy­ző. A képviselők erről a testület legutóbbi ülésén határoztak. Békés - néptáncból jeles antológia Megyénk vastagon beírta nevét a legkiválóbbak közé Felvételünkön a dévaványal Gyöngyöcskék gyermeknéptánc-csoport tagjai, középen tanárnőjük, Papp Endréné. Iskolájuk és Békés megye büszke rájuk. A közelmúltban rendez­ték meg Budapesten a néptáncosok országos an­tológiáját, ahol a tavalyi esztendő legsikeresebb együttesei, produkciói szerepelhettek. Magyar Mária-Magyari Barna Békés megye minden szinten (felnőtt-, ifjúsági és gyermekka­tegóriában) képviseltethette ma­gát, hiszen a tavalyi minősítő­kön, fellépéseken sok, kiválóan zsűrizett békési produkciót lát­hatott a közönség, illetve többen kaptak olyan díjat, ami miatt most ott lehettek a fővárosi gá­lán. A békéscsabai Balassi Tánc- együttes több ponton is érintett volt az antológián. Felnőttkategó­riában Mlinár Pál Berzencei tán­cok című koreográfiáját adták elő. Az év szólótáncosai között a szintén balassis, Arany Gyön­gyös-díjas Hanó Krisztina léphe­tett színpadra. Ifjúsági kategóriá­ban az ifi szólótáncfesztiválon Ezüst Pitykét nyert Kozma Nán­dor képviselte megyénket. Gyer­mekkategóriában Mlinár Zsuzsa és Mlinár Péter háromszoros Pántlikás és Bokrétás táncosok adtak elő szólótáncot. Ugyaneb­ben a kategóriában a békési mű­vészeti iskola Belencéres Ifjúsági Táncegyütteséből Szeverényi Barnabás Bokrétás táncos is kö­zönség elé lépett Az Országos Szólótánc Fesz­tiválon Arany Sarkantyú-díjjal jutalmazott Farkas Tamás szin­tén Békés hírnevét öregbítette az antológián, mint a békési művészeti iskola Tabán Tánc- együttesének tagja. Felnőtt­Elismerés haimincéves pedagógiai munkásságáért Az antológiának volt még egy kiemelkedő eseménye, mely érinti megyénket Mlinár Pál, a békéscsabai Balassi Tánc­együttes vezetője az utánpót- lás-ne\'elésért, a gyermek- . néptánc oktatásában töltött 30 éves pedagógiai munkás­sága elismeréseként az anto­lógián megkapta az Örökség Gyermek-népművészeti Egye­sület pedagógiai díját. Mlinár Pál 1976-ban alapította a Ba­lassi Néptánc­együttes utánpót­lását szolgáló békéscsabai Hétpróbás Néptáncisko­lát. Mlinár Pál: „A hétpróbások közül sokan már hivatásos táncosok.” kategóriában Nadabi román táncokat adott elő. (Emellett tagja a jászberényi Jászság Táncegyüttesnek is.) A felnőttek között a gyoma- end'rődi Körös-menti Tánc- együttes is fellépett. A tánccso­port egymás után háromszor (2002-ben, 2004-ben és 2006- ban) kapott kiváló minősítést, ezért vehették át aztán a Mar­tin György-emlékplakettet. Mint Majorosi Tímea és Weigert László művészeti veze­tőktől megtudtuk, Antal István Rimóci táncok koreográfiájával érkeztek a neves gálára. Gyermek tánccsoportok ketegóriában a dévavá- nyai Gyöngyöcskék Papp Endréné „Fogd meg a bol­hát” - bodrogközi játékokkal léptek ÜL színpadra. A 9-10 éves gyermekek ■ÍTÉÍ&, óvodás koruk l óta táncol­ás n a k »együtt, ■g* Az anto- ||lj| 1 ó g i á n »I fellépők »I közül az ffej ő próbá- MMj j u k r a pl- látogat- tunk el a ff napok- f ban.- Ez a bu­M dapesti szereplésünk egy életre szóló élmény - mesélte Papp Endréné tanárnő. — Az Erkel Színházban több mint kétezer néző előtt táncolni óriási meg­tiszteltetés! A gyermekeknek szinte a „lelkűkbe ivódott” a tánc! Sok­szor még a szabad idejükben is azt játsszák, hogy fellépnek.- Örülök, hogy hatéves ko­ruk óta együtt dolgozhatok ezekkel az apró tehetségekkel. Mindenük a tánc, óriási a lelke­sedésük, a próbákra már egy órával előbb jönnek, hogy mi­nél többet gyakorolhassunk — tudtuk meg a-tanárnőtől. Dévaványán hat éve folyik művészeti oktatás. Azt, hogy mindennek egy ilyen kis város­ban is értelme van, a Gyön­gyöcskék országos sikere bizo­nyítja. Az antológián ők voltak a legfiatalabbak, fényes jövő áll előttük. A ványai kis néptán­cosokra nemcsak a művészeti iskola, a város, hanem a kistér­ség is büszke. — A Magyar Néptánc-antoló­gián a mi gyermekeink voltak az egyetlenek, akik zenei kísé­ret nélkül adták elő produkciói­kat. De a szakemberek azt mondták, zenei kíséretre nem is volt szükség, a gyermekek ének- és hangjátéka remekül érvényesült - mondta Erdeiné Mucsi Márta, a dévaványai mű­velődési központ, művészeti is­kola és könyvtár igazgatója. MEGKÉRDEZTÜK A határőrök munkájáról KOVÁCS JÁNOSNÉ, 76 ÉVES OROSHÁZI NYUGDÍJAS:- Sajnos elég keveset tu­dok a határőrök munkájáról, hiszen magam is egészen ré­gen, még fiatalkoromban jár­tam utoljára külföldön. Tö­rökországi és szlovákiai utunk során semmi problé­mám nem volt velük. Nagyon udvariasan viselkedtek. Per­sze az is igaz, hogy semmi olyan dolgot nem vittünk ki és nem is hoztunk be, ami törvénybe ütköző lett volna. SZÉNÁSI ISTVÁN, 70 ÉVES, NAGYSZÉNÁSI NYUGDÍJAS:- Túl gyakran nem találko­zom határőrökkel, de nagyon tisztelem a munkájukat. Ami­kor legutóbb külföldön jár­tam, akkor kifejezetten ked­vező képet alakítottak ki ma­gukról. Az már más kérdés, hogy a törvények kissé enge­dékenyek a csempészekkel. Véleményem szerint sokszor lényegesen keményebb bün­tetés járna a néhány ezer fo­rintos bírság helyett. KISSNÉ HEGYESI KATALIN, 47 ÉVES, OROSHÁZI MUNKANÉLKÜLI:- A magam részéről teljes mértékben elégedett vagyok a határőrök munkájával, bár mi itt helyben viszonylag rit­kán találkozunk velük. Azt hiszem, mindannyiunk szá­mára biztonságot és nyugal­mat ad, ha ők jól dolgoznak. Azt viszont nagyon elkeserí­tenek tartom, hogy náluk is elbocsátás várható. Azt gon­dolom, hogy ezek a szakem­berek sem ezt érdemelnék. Feldolgozta a forradalom és a megtorlás megyei történetét Könyv Békésben tartott legtovább az ellenállás, és vidéken itt volt a legvéresebb a bosszú 1956-ban a bukás után A Kazinczy utcai fiúk címmel jelent meg a kö­zelmúltban dr. Dányi László könyve az 1956-os forradalomról és az azt követő megtorlásról. A szerző a Békés megyei történéseket veszi végig, kommentár nélkül. Nyemcsok László- Hét-nyolc éve a rendszervál­tás időszakába ásta bele ma­gát, aztán '56-nál kötött ki. Mi ennek az oka? — Rádöbbentem, hogy 1989 nem érthető meg 1956, az pe­dig 1944-45 nélkül. Öt éven át kutattam könyvtári és levéltári anyagokban, rengeteg korabeli újságot böngésztem át, nagyon sok emberrel beszéltem, akik főszerepet játszottak az ese­ményekben. A vidék '56-jával eddig keveset foglalkoztak, és egyébként is hiányzik az em­ber a feldolgozásokból. Én igyekeztem rámutatni arra, hogy ki, mikor, hol volt és mit, miért tett.- Kik voltak azok, akik a leg­nagyobb hatást gyakorolták önre? — Magának a népnek a for­radalom melletti kiállása fo­gott meg. Érdekes, hogy Bé­késben nem a nagyobb váro­sokban, hanem Gyulaváriban, Csorváson, Dévaványán, Sar­kadon és Dobozon mozdult meg először a nép. A forrada­lom jelentős személyiségei kö­zül a teljesség igénye nélkül Fekete Pált, a Békés Megyei Forradalmi Tanács elnökét, Kaskötő Istvánt, a Jókai szín­ház dramaturgját és Simonyi Imre költőt, újságírót emel­ném ki, aki Gyulán állt a forra­dalom élére. — Gondolom, az áldozatok tra­gédiája szívszorító érzéssel töltötte el. — Békés megyében tartott 1956-ban a legtovább az ellen­állás, és ennek megfelelően itt Dányi László névjegye 195&ban született Csongrádon. VÉGZETTSÉG, PÁLYAFUTÁSA: történelem szakos középisko­lai tanár, történelemből is doktorált. 1987-től újságíró, Szegeden majd Békéscsabán dolgozott, többek között a Bé­kés Megyei Népújságnál. Je­lenleg a Csaba Rádió főmun­katársa. család: nős, feleségének, Dóczi Magdolnának ajánlot­ta könyvét Dányi László egy gyermek édesapja. hobbi: jó filmek, jó meccsek a tévében, sörözéssel egybekö­tött beszélgetés a haverokkal. volt a legvéresebb a megtorlás is, említhetem Mezőkovács- házát, Battonyát, Csanád- apácát vagy Sarkadot. Termé­szetesen Mány Erzsébet és Farkas Mihály tragikus sorsa is szívbe mar­koló volt.- A könyvet hol mutatják be legköze­lebb?- Február 12- én, 17 órakor Gyulán, a váro­si könyvtárban, később majd Orosházán és Szarvason is. Dányi László '56-ról írt könyvet. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents