Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-28 / 50. szám
2 GAZDASÁGI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. FEBRUÁR 28., SZERDA Kiaiiiiii Három város verseng az idei rendezésért A tavalyi, első ízben megrendezett Békés megyei Prima-díj sikere után nem volt kétséges a folytatás. A vállalkozói szféra idén is összefog a kultúra támogatásáért, a részletekről Nagy Mihály Lászlót, a szervező Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnökét kérdeztük. — A beváltnak látszó úton haladnak, vagy lesznek újdonságok a második Prima- díj átadóján?- Talán a legfontosabb, hogy tíz kategóriában lesz idén jelölt, nem pedig háromban. Célunk továbbá, hogy a viszonylag zárt körből kilépve megszólítsunk mindenkit, aki érdeklődik a kultúra, a művészet iránt. Éppen ezért a jelöltekre szavazhat a közönség is, a fődíjat pedig az így összegyűlt szavazatok alapján adjuk ki az országos Prima Primissima mintájára szervezett eseményen. — Tavaly Szarvas méltó házigazdának bizonyult. Idén mely települést éri a megtiszteltetés?- Azt nem árulhatom el, hol lesz a díjkiosztó, de any- nyit mondhatok, három település Is versenyben van az október 26-ai rendezésért. — Marad az egymillió forintos támogatás a nyerteseknek?- A művészeti, kulturális és tudományos élet jeles képviselői idén is egy-egy millió forintot kapnak elismerésként. A tavalyi három győztes pedig bekerül az idei országos Prima Primissima jelöltjei közé. ■ Cs. Á. Ragaszkodunk a bankóhoz bankkártya A kereskedőnek kell megfizetnie a vevő kényelmét A vevőnek semmibe nem kerül, ha bankkártyával fizet, az viszont igen, ha készpénzt vesz fel az automatából. Sokan mégis ragaszkodnak a bankókhoz. Fekete G. Kata Az Unióban szinte Magyarország az egyedüli, ahol még mindig több pénzt vesznek ki automatából bankkártyával, mint ahányan fizetnek vele. Pedig az arány javul — véli Czibula Zoltán. A Kereskedők, Vállalkozók Békés Megyei Szervezetének titkára úgy tartja, az, akinek üzletében nem lehet kártyával fizetni, idővel kikopik a piacról. ■ Magyarországon a háztartások 54, Ausztriában 94 százalékának van bankkártyája. Sok boltos mégsem szerelteti be a terminálokat, mert a kártyával fizetett bevétel egy részét, általában egy-három százalékát elveszi a bank. Ezt látva az egyik magyarországi utazási iroda kijelentette: aki nem készpénzzel fizeti a nyaralását, attól három százalékkal többet kérnek. Békés megyében a kereskedők inkább lenyelik a veszte-, séget, hiszen ha nincs automatájuk, vevőket veszíthetnek el. Nem reprezentatív felmérésünk azt mutatja, a legtöbben azért vásárolnak bankkártyával, mert kényelmesebb, mint készpénzt hordani maguknál. Sokan nem tudják, hogy ha a műanyag lappal fizetnek, az nem Figyeljünk, hogy csak egyszer húzzanak le minket és a kártyát! jár pluszköltséggel, de ha automatából veszünk ki pénzt, több száz forintunk bánhatja. Akkor pedig még többet veszíthetünk, ha nem tiltatjuk le időben ellopott bankkártyánkat. Szombati Andrea, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta, sokan még mindig a kártyájuk mellett tartják a hozzájuk tartozó PIN-kódot is. Tavaly augusztusban például így fújtak meg kétszázezer forintot egy békéscsabai nő számlájáról. Nem csak ismeretlenek, családtagok is visszaélhetnek a kártyával. Nem egyszer megtörtént, hogy a szülő azért fordult a rendőrséghez, mert gyanúja szerint gyermeke tudta nélkül vett le pénzt a számlájáról. Nemcsak tizenévesek tesznek ilyet, hanem idős emberek 30—40 éves felnőtt gyermekei is. Világhálón vásárolunk A magyarok 79 százaléka hipermarketben, 72 százalékuk kisebb boltban, 41 százaié kuk benzinkúton használja bankkártyáját. Egyre többen vásárolnak a világhálón. Sokan nem szívesen adják meg a bankkártyaszámukat, de erre találták ki az internetes bankkártyát Ez egy virtuális plasztiklap, amelyre csak akkor érdemes pénzt tenni, amikor valamit venni akarunk. Bár hazánkban inkább akkor kapjuk elő a bankkártyát, ha nagyobb összeget fizetünk, nyugaton egyre gyakrabban akkor is a plasztiklapot húzatják le, ha például villamosjegyet vesz valaki Októberben lejár a békési szeméttelep engedélye Orosházán is segítséget adnak a vállalkozóknak Októberben lejár a békési szeméttelep működési engedélye. Ezután az önkormányzatnak több megoldási lehetőség közül kell választania, hogy hol és hogyan helyezik el a városban keletkező kommunális hulladékot. Ezzel párhuzamosan a téglagyár területén európai uniós források segítségével hulladék- válogatót létesítenének. A jelenlegi szeméttelepet — a létesítmény bezárása után — hatvan centiméter agyaggal, majd negyven centiméter humusszal kell letakarni. A végleges rekultivációt csak pályázati forrásokból tudják elvégezni. ■ P. G. Az Orosházi Ipari Park Kft. megszüntetéséről még decemberben döntött a képviselő-testület. Az önkormányzat és a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány együttműködése évek óta példás, ezért az ipari park egykori székhelyén, a polgármesteri hivatal udvarán biztosított számukra a város irodát. A szervezet munkatársa a vállalkozóknak nyújt támogatást. Ugyanitt kap helyet az Orosházi Kistérség Többcélú Társulásának tanácsa önálló költség- vetési szervként működő irodája is. ■ Cs. I. BmaaagEHa Szakképzés a kereskedelmi kamaránál A 2005-ben elindult, az Európai Unió által támogatott Regionális Operatív Program közel kétmilliárd forint keretösszegű központi képzési programja régióspecifikus szakmai továbbképzések és szakképzések támogatását teszi lehetővé vállalkozások, alkalmazottak és egyéni vállalkozók részére. A képzések a régiók szakemberhiánnyal küzdő kulcsfontosságú ágazataiban és hiányszakmákban indulnak. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével Békés megyei akkreditált képzőintézmények, egyéni vállalkozók, magánszemélyek és vállalkozások is sikeresen bekapcsolódtak az uniós képzési programba. A ROP 3.4.1 program uniós támogatásból megvalósuló OKJ-s, szakmai képzéseket, szakmai továbbképzéseket és mesterképzéseket támogat 60, illetve 80 százalékban. Békés megyében 2005 elején sikeresen elkezdődtek a rendszerbe való bejelentkezések, az igények alapján a régiós képzési igénylista folyamatosan frissült, és az akkreditált képzőintézmények is folyamatosan nyújtották be az igényeknek megfelelő képzési programokat. Elmondható, hogy nagy siker övezte és övezi megyénkben és régiónkban egyaránt e programot. A résztvevők száma háromszor több a vártnál, és jelenleg már több mint nyolcvan képzés került fel a támogatott képzések listájára, amelyekben a képzések folyamatosan indulnak. Magyarország célba ér REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM 5600 Békéscsaba, Penza-ltp. 5. Tel: (66) 324-976, (66) 451-775 Honlap: g www.bmkik.hu E-mail: * bmkik@bmkik.hu Egyáltalán nem kedvezett tavaly az időjárás a kalászosoknak gabonatermelés A korábbinál kevesebbet takarítottak be búzából, árpából, rozsból, zabból és tritikáléból is Nem hozott kiemelkedő eredményeket a tavalyi év a kalászosok hozamában Békés megyében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai által összeállított elemzés szerint a kalászos gabonatermelés értékelésénél figyelembe kell venni azt, hogy a gabonamagvak kikelését és a növények fejlődését télen és tavasszal is igen kedveződen időjárási viszonyok kísérték. A búza betakarított területe több mint 8 ezer hektárral maradt el az előző évitől, miközben a hektáronkénti hozam közel 800 kilogrammal csökkent, így a legnagyobb volumenben termesztett kalászos gabonából az elmúlt évinek mintegy háromnegyedét takarították be a megye gazdaságaiban. Az ország búzaterületének 10,5 százaléka, termésmennyiségének ennek egy százalékponttal kisebb aránya volt Békésben. Ez a megyék rangsorában a terület esetében az előző évihez képest eggyel jobb helyezést biztosított, a termésmennyiség alapján pedig továbbra is az első helyezést jelentette. Békés megye 3,7 tonna hektáronkénti hozama gyengének mondható, a megyék rangsorában csak a 17. helyre elegendő. Az országos termésátlagot jelentősen meghaladó, öt tonna feletti hozamot Baranyában, Tolnában és Fejérben érték el tavaly. Jelentős csökkenés volt tapasztalható az árpa területében. Tavaszi árpából a tavalyinál 30 százalékkal kisebb területről közel 38 százalékkal kevesebb termést takarítottak be. A hazai megyék rangsorában területe egy hellyel visszaesve a negyedik, termésmennyisége kettővel az ötödik, termésáüaga alapján viszont csak a kilencedik legnagyobb volt. Az őszi árpa betakarított területe csak kis mértékben csökkent, termés- mennyisége viszont 13 százalékot meghaladóan, a termésáüaga pedig közel tíz százalékkal maradt el az egy esztendővel korábbitól. A tavaszi és az őszi 3 árpánál is egyaránt a dunántú- | li megyék termésátlagai voltak £ a magasabbak. Kalászos gabonák termése Békés megyében (tonna) Megnevezés 1996—2000 évek átlaga 2005 2006 Búza 421937 547 878 419 078 őszi árpa 46366 52 233 45 270 Tavaszi árpa 28890 46 641 29 090 Rozs 29 64 60 Zab 14 763 15 502 15 210 Tritikále 1299 14 230 12 100 7 / Gyenge volt a búza hozama is. A kalászosok közül csak a zab megyei betakarított területe emelkedett tavaly, közel ötszáz hektárral. Hektáronkénti hozama a főbb kalászosok közül a legkisebb. A megyék rangsorában Békés rendelkezett a második legnagyobb betakarított zabterülettel és termésmennyiséggel, hektáronkénti hozama azonban csak a tizedik volt. A többi kalászos gabona termesztésének aránya csekély, közülük csak a tritikále figyelemre méltó, melynek betakarított területe 3550 hektár volt 2006-ban. A rozs és a kétszeres gabonafélék csak néhány hektárnyit tettek ki. ■ Pocsaji Richárd / *
