Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-23 / 46. szám

2007. FEBRUAR 23., PENTEK- BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Országos siker vendégek körében a tél- és gondűző gyulai karnevál Látogatók dicsérete, 2300 ven­dégéjszaka, telt ház a Gyulai Várfürdőben, magas látogatott­ság a vármúzeumban — ez jel­lemezte a IV. Gyulai Rene­szánsz Karnevál fogadtatását. ■ Levédetik a rene­szánsz óriásbábu­kat, a gyulai rendezvények jelképei lesznek. A vendégelégedettség soha nem látott mértékű volt — mondta a tegnapi sajtótájékoz­tatón dr. Perjési Klára polgár- mester. Tervezik, hogy jövőre a várkörnyéki épületeket feldí­szítik, a jelmezes felvonulók já­tékukat újabb helyszínen is be­mutatják. A 12 millió forint költségvetésűre tervezett kar­nevált a kulturális minisztéri­um egy, az önkormányzat ó millió forinttal támogatta, ám a többletbevételek miatt a város­nak várhatóan ennél kevesebb pénzébe kerül. ■ Sz. M. Közös asztalhoz ülnek a kisgazdák vezetői Gyulán A biztonságos növénytermesz­tés hátterét is szeretné megte­remteni a Függeüen Kisgazda- párt megyei szervezete — hangzott el a pártvezetők kö­zelmúltban tartott ülésén. Az ■ A mezőgazdaságból élőket szeretnék segíteni a megyei kisgazdák. ágazat gondjai közé sorolták, hogy az állattartók állami tá­mogatás nélkül nem tudják be­tartani az európai uniós nor­mákat. A kisgazdapárt szándé­kai szerint a jövőben ezért nem elsősorban politikai kér­désekkel, hanem a mezőgazda­ságból élők segítésével akar foglakozni. Február 24-én, Gyu­lán a jelenlegi és a korábbi kis­gazdavezetőket egy asztalhoz ültetik a cél érdekében - tájé­koztatott Gyarmat Imre régiós elnök. A párt gyulai székházá­ban ekkor tartják 16 órától me­gyegyűlésüket. ■ Sz. M. Közel az ágyháború vége kórházak Békéscsaba és Orosháza jár jól, Gyula bajba kerülhet Kívül sem tágasabb. A gyulai tüdőkórházban nagy a bizonytalanság a jövőt illetően. A megyei önkormányzatnál a miniszteri bejelentést várják. Valószínűleg nem válto­zik már a kórházi ágy- számlista. Ebben az eset­ben viszont a gyulai tüdő­kórház nagy bajba kerül. Csete Ilona—Csiszér Áron Több, általunk megkérdezett szocialista országgyűlési képvi­selő szerint sem lesz már válto­zás a kórházi ágyszámok tekin­tetében. A békéscsabai Molnár László szerint legfeljebb az el­képzelhető, hogy egyes intéz­ményeken belül bizonyos osztá­lyok többet vagy kevesebbet kapjanak. Úgy látja, a megye- székhelyen már csak azt kell elérni, hogy a szemészet is megmaradjon. — Ennek a 352 aktív ágynak még örülni is lehet, ráadásul mi jobban jártunk, mint az or­szágos átlag - reagált a Réthy Pál kórház vezetője, dr. Szabó Terézia. Hangsúlyozta, hogy ez a verzió a legjobb azóta, hogy az ágyszámháború el­kezdődött. A hónapok óta zajló ágy- számmizériából nem jött ki rosszul Orosháza sem, bár dr. Gervain Mihály, a kórház igaz­gatója elmondta: csak akkor nyugodnak meg, ha a közlöny­ben is olvassák az adatokat. A legnagyobb vesztesnek a megyei fenntartású tüdőkórház tekinthető. Itt ugyanis csak je­lentős szakmai sérelemmel lát­hatók el az ajánlott ágyszám­mal a feladatok. Farkas Zoltán, a megyei közgyűlés jobboldali alelnöke a kialakult helyzetért a különböző, gyakran egymás­sal is ellentétes lobbiirányzato­kat tette felelőssé.- A megyei tüdőbetegek és al­lergiások ellátása lehetetlenül el azzal, hogy a szocialista politi­kai lobbi átnyúlt a szakma felett, és helyettük hozta meg a dön­tést — közölte Farkas. Szerinte akkor jártak volna el helyesen, ha elérik, hogy Békés megye kórházi ágyszámai az országos átlag közelébe kerültek volna. Nem látja tragikusan a tüdő­kórház helyzetét a térség szoci­alista országgyűlési képviselő­je, dr. Perjési Klára. Szerinte ugyanis csak a finanszírozás Már a tüdőkórház esetleges eladása is felmerült Perjési Klára a két meg}’ei fenntartású gyulai intézmény integrációjában lát megol­dást, s tudomásunkra hozta, van magánbefektetői érdeklő dés a tüdőkórház iránt. Far­kas Zoltán ezzel kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy bár a miniszteri döntésig nem kí­vánnak tájékoztatni semmi­lyen átszervezésről, a privati­zációt azonban elutasítják. A kórházi ágyszámok tervezett változása intézményenkénti bontásban Békés megyében: aktív Eredeti krónikus összesen aktív Várható krónikus összesen) Csökkenés A Békéscsaba 521 89 610 352 167 519 91 M Gyula, Pándy Kálmán 1045 458 1503 815 458 1273­330 ff Gyula, tüdőkórház 125 75 200 49 150 199 1 1* Orosháza 410 30 440 313 119 432 8 m Nagyszénás 0 25 25 0 25 25 o * Szarvas 0 25 25 0 25 25 0 dönti el az intézmények sorsát, ebben a kérdésben pedig csak március végén születik majd döntés.- Korai még kongatni a vész­harangot, bár számomra is kel lemetlen meglepetés volt, hogy a legutóbbi listán csak 49 króni­kus ágy szerepel a tüdőkórház neve mellett. Maga a tüdőszak­ellátás ugyan így sem feltétle­nül szenved csorbát, hiszen okos intézményi átszervezéssel sok mindent meg lehet oldani — fejtette ki, s bár még megpróbál lépéseket tenni a változás érde­kében, erre - mint mondta — ő maga sem lát sok esélyt. FORRÁS: HÍRLAP-GYŰJTÉS JEGYZET NIEDZIELSKY KATALIN A gyermek a legszegényebb megint kiderült: aki a leg­drágább, az a legszegényebb. A szülő szeme fénye, a fel­nőtt kedvence, a gyermekek több, mint fele hazánkban mégis szegénységben él. A legfrissebb felmérés szerint 750 ezer kiskorút érint a szegénység, és minden ötö­dik gyermek, 430 ezren nyo­morognak, éheznek. MÁR A RENDSZERVÁLTÁSKOR kijelentették és azóta folya­matosan figyelmeztetnek a szakemberek: a nagy gazda­sági és társadalmi átalakulá­sok legfőbb vesztesei éppen a gyermekek. A kegyetlen valóság a társadalom kímé­letlen kritikája is; a gyer­mekjólét, a szociális ellátás, gondoskodás mindig a fejlő­dés fontos fokmérője. Az or­szág vezetését minősíti, hogy milyen életminőségre nyújt kereteket, esélyeket, mennyi­re segíti a felnövekvő nemze­dék nevelését, oktatását, illetve hogyan gondozza, gyógyítja az öregeit. MiNÉL NAGYOBB a család, an­nál gyakoribb a szegénység. A három-négy gyermeket ne­velő családok hatvan száza­léka, az öt-hét gyermeket ne­velők 80—90 százaléka él a létminimum alatt. Lesújtó adat, hogy az utóbbi évek­ben egyre szélesebbre nyílt a társadalmi olló, mélyült a szakadék a jövedelmi kü­lönbségek között. A családi ügyekre érzéke­nyebb kormányok hamarabb léptek, ezt mutatja az a nem­zetközi felmérés is, amely a napokban került nyilvános­ságra. A 21 fejlett országot vizsgáló tanulmányban a gye­rekek anyagi helyzete alapján majdnem sereghajtók va­gyunk. A legsokkolóbb adat, hogy hazánkban nő fel a leg­több gyermek olyan család­ban, ahol mindkét szülő munkanélküli. Család és kor­mányzat felelőssége közös, mulasztások mindkét oldalon akadnak. A gyermekek esé­lyein javítani is csak együtt lehet, és sürgősen kell. Arad—Békés: Közösen a bűn nyomában rendőrség Az együttműködés lehetőségeiről egyeztettek a főkapitányok Az útjaikra kitehetik a behajtani tilos táblát A határ menti megyék rendőri együttműködésének növelése volt annak a tegnapi békéscsa­bai találkozónak a célja, amelyen dr. Gyurosovics József dandártá­bornok, megyei főkapitány és aradi kollégája, az idén kineve­zett Tanco Alexandra vett részt.- Több kérdést vitattunk meg a megbeszélésen. Romá­nia uniós csatlakozásával köny- nyebb lett a két ország közötti határátkelés. Ez azonban mind nekünk, mind a román kollé­gáknak új feladatokat, kihívá­sokat jelent - nyilatkozta dr. Gyurosovics József. Hozzátette: még 1997-ben a Magyar Köztársaság és Romá­nia kormánya aláírt egy egyez­ményt a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószer til­tott forgalma elleni harcban tör­ténő együttműködésről. — Az egyezményben foglaltak ■ A közrendvédelem és a közlekedésrendészet területén is közös munkát terveznek. minél jobb gyakorlati megvalósí­tása érdekében van szükség idő­ről időre ilyen egyeztetésekre, melyen a határ menti megyék tárgyalnak az együttműködés le­hetőségeiről, formáiról. Ezenfe­lül ez a korábbi egyezmény első­sorban a bűnügyi tevékenység­gel kapcsolatos tevékenységet szabályozza. Mi azonban szeret­nénk továbblépni. A közrendvé­delem és a közlekedésrendészet területén is közös munkát terve­zünk, ennek az elvi lehetőségeit beszéltük most meg — hangsú­lyozta a főkapitány. Elmondta, hogy a későbbiek­ben akár arra is sor kerülhet, hogy a magyar rendőrök Romá­niában, míg a keleti szomszé­daink hazánkban teljesítenek hosszabb-rövidebb ideig kö­zös szolgálatot.- A közbiztonság és a köz lekedésbiztonság növelése számunkra is lényeges szempont. Emellett a köl­csönös tapasztalatszerzés is motivált bennünket a mostani látogatáskor - értett egyet Békés megyei kollégájá­val Tanco Alexandra, Arad me­gyei főkapitány. ■ M. P. M. Az Orosháza-Battonya szakasz Nagybánhegyes és Orosháza közötti részén az út rossz, a nemzetközi kamion- és busz- forgalom akkora, hogy a felújí­tással nem lehet várni. Az úttest javítgatása nem hoz tartós ered­ményt, a megnö­vekedett forga­lom veszélyezteti a kaszaperiek életét, se fejlőd­ni, se közlekedni nem lehet biz­tonsággal a községben. Csür- hés István polgármester ezért hívott össze csütörtökre helyszí­ni bejárást. A térség polgármes­terei ismerik az áldatlan állapo­tokat, naponta autóznak kátyús, kigyúrt, letöredezett szélű útjai­kon. Karsai József battonyai vá­rosvezető meg is jegyezte, a se­bességkorlátozó táblák után ki­tehetik a behajtani tilost is. A rendőrök sebes­séget mértek a községben a be­járás idején, ám ezt akár napi rendszeresség­gel megtehet­nék, olyan sebességgel suhan­nak át Kaszaperen a Balkánra és a Balkánról vendégmunká­sokat szállító román buszok. A közutasok elmondták, tervek vannak, de nem tudják, mikor érkezik az EU-s forrás a megva­lósításra. ■ Cs. I. Tegnap Békés­csabán járt Tanco Alexandru aradi főkapi­tány. ■ Az évek óta elmaradt felújítá­sokra nem megol­dás a kátyúzás, az nem tartós. | Perjési: /j-Meg- jf oldás lehet I i az integ­ráció!

Next

/
Thumbnails
Contents