Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-21 / 44. szám

2007. FEBRUÁR 21, SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HlRLAP 88K8888888S8W A Magyar Posta nem tervez hivatalbezárást Békéscsabán Lapunk tegnapi számának 6. oldalán pontatlanul jelent meg az információ, hogy a Magyar Posta Zrt. Békéscsabán is hiva­tal bezárását tervezi. A térség­ben négy település — Medgyes- bodzás, Medgyesegyháza, Me- zőkovácsháza és Sarkad - érin­tett a leépítésekben. ■ Annyi változás lesz, hogy szomba­tonként a megye- székhelyi kettes posta nem nyit ki. — Békéscsabán mindössze annyi változás lesz, hogy szom­batonként a megyeszékhelyi kettes posta nem nyit ki - nyi­latkozta Tomecskó Tamás, a Ma­gyar Posta Zrt. sajtószóvivője. Hozzátette: Békésen szomba­ton egy órával korábban zár majd a hivatal, tehát dél helyett 11-ig lehet igénybe venni a szol­gáltatásokat. Gyulán a Várkert­ben található fiók, a békéscsa­bai ketteshez hasonlóan, szom­baton nem nyit ki. Szarvason és Szeghalmon szombaton egy órával - 11-kor -, hétköznap pedig fél órával hamarabb zár­nak be a hivatalok. ■ M. P. M. Üres lesz Eleken az általános iskola egyik épülete • Egyelőre három épületbe jár­nak Eleken a helyi Dr. Mester György Általános Iskola diák­jai, ám a helyzet a jövő tanévtől ■ Az oktatás szeptem­bertől a másik két helyen folyik majd. megváltozik. Pluhár László pol­gármester arról számolt be la­punknak, hogy az intézmény tanulócsoportjainak létszáma pont annyi, amennyi két épület tantermeiben is elfér.- Az úgynevezett „polgári” épületet is megtartjuk iskolá­nak, ám az oktatás szeptem­bertől a másik két helyen fo­lyik majd. A „zárdában” és a gimnáziumi épületben éppen befejeződött, vagy folyamatban van a felújítás - mondta a tele­pülés vezetője. ■ Cs. Á. MEGYEI Adategyeztetés a területi választási irodán. Jobbról dr. Biri István és két helyettese, dr. Horváth Mihály (jogi), Gyepes László (informatikai). Elektorok kezében a voks választás Először alakulhatnak megyei kisebbségi önkormányzatok Nem lesz kampánycsend, eredmény másnap várható Szavazólapok, fülkék, ur­nák - ismét előkerülnek a nélkülözhetetlen kellé­kek, ezúttal az országos és megyei kisebbségi ön- kormányzati képviselők március 4-ei választásá­hoz. Ezen a napon az elektorok, azaz a települé­si kisebbségi önkormány­zatok tagjai voksolhatnak. László Erzsébet Először választanak megyei ki­sebbségi önkormányzati képvi­selőket hazánkban március 4- én. Eddig ugyanis települési, va­lamint országos önkormányza­tok alakultak - hangsúlyozta dr. Biri István, a területi választási iroda vezetője, megyei főjegyző, amikor tegnap a megyeházán az érintett települések jegyzőivel, illetve a kisebbségi képvise­lőkkel találkozott. Ismert, a me­gyében azok a kisebbségek vá­laszthatnak megyei képviselő­ket, amelyek legalább tíz telepü­lésen rendelkeznek saját telepü­lési önkormányzattal. Békésben három kisebbség, a cigány, a ro­mán, valamint a szlovák felelt meg e feltételnek. A cigány és a román kisebbségi jelölő szerve­zetek két-két, a szlovákok egy megyei listát állítottak. Március 4-ére kisebbségenként külön- külön megyei szavazólap ké­szül; a cigány és a román szava­A tönény több speciális rendel­kezést tartalmaz a megyei és az országos kisebbségi önkormány­zati képviselők: választására: ■ az elektorok csak azon a te­lepülésen szavazhatnak, ahol a kisebbségi önkormányzat tagjává választották, igazolás kiadására nincs lehetőség; m a listát állító jelölő szente­tek nem delegálhatnak tago­kat a választási bizottságokba; m nem érvényesül a kampány­csend intézménye; u a szavazatokat a területi vá­lasztási bizottság számlálja meg, jegyzőkönyvet is ez a bi­zottság állít ki március 5-én. zólap, kisorsolt sorrendben, két- két listát tartalmaz, míg a szlo­vák egyet. Országos listát hat Békés me­gyei kisebbség állíthatott. A már említett hármon kívül a lengyel, a német és a szerb kisebbség.- Békés megyében a cigány, a román és a szlovák kisebbség a megyei, valamint az országos ■ A leendő önkor­mányzatokat, elek­torok útján, közve­tett választással hozzák létre. képviselők vájasztásán, is részt vesz. Elektoraik így két szavazó­lapot kapnak megyei és orszá­gos listával - tájékoztatott dr. Biri István. - A lengyel, a német és a szerb kisebbség csak az or­szágos listákra, egy szavazóla­pon voksolhat elektorai útján. Voksolás után a helyi válasz­tási bizottság a borítékokat hala­déktalanul a területi választási bizottsághoz juttatja el. A lakos­ság és az érintettek a szavazás napján, 19 óra után csak a rész­vételi adatokat ismerhetik meg. A megyei végeredményt már­cius 5-én állapítja meg a terüle­ti választási bizottság az orszá­gos választás Békés megyei részeredményeivel együtt. Az országos végeredményt - a me­gyei részeredmények összesíté­se után - az Országos Választá­si Bizottság hirdeti ki. A kisebbségek nyelvén is olvashatók a tudnivalók A kisebbségi választáson is 6 órakor kezdődik és IP órakor fejeződik be a szavazás. A he­lyi választási bizottságnak 19 óra előtt le kell zárnia a sza­vazást, ha valamennyi elektor leadta a voksát. Nem zárható le viszont korábban a szava­zás, ha hitelt érdemlően tud­ják, hogy a még hiányzó elek­tor nem jelenik meg a válasz­lezárt boríték kerül az urnába (Képünk illusztráció.) táson, például külföldön tar­tózkodik. Axigány; a román és a szlovák elektorok megyei és országos szavazólapot kapnak. Szavazni a fülké­ben, a megszokott módon le­het. A szavazólapokat a ka­pott borítékba kell helyezni, lezárni és az urnába tenni. A szavazólap az adott kisebbség nyelvén is tan talmazza a tudnivalókat. mm fariig £==á a l&g ;-'*-7 vn 3 JEGYZET MAGYAR MÁRIA Megnőttek, de nem felnőttek ÉN NEM VOLTAM kisdobos. A nagymamám azt mondta, az nem illik a hittanosokhoz. Ezért, amíg a kék nyakken- dősök őrsi foglalkozásokra, addig én harangozni jártam a templomba. Egyszer vala­mi kérdőívet kellett kitölte­nünk, és én nem mertem be­írni, hogy hittanos vagyok. Féltem, hogy az valami rossz dolog, hiszen kisebbségben voltunk a kisdobosokkal szemben. Sírva mentem ha­za, a nagyi vigasztalt: „Ha tudod, hogy senkinek sem ártasz és jót akarsz, nem szabad szégyellned. Ha nem vagy biztos magadban, for­dulj a lelkiismeretedhez. Ha hibázol, vállald a felelőssé­get”. A szomszédunkban la­kó tanító néni is ugyanezt mondta, pedig ő nem volt vallásos. Azóta így élek, és erre nevelem a fiamat is. talán ezért is nézem értet­lenül mindazt, ami ma Ma­gyarországon folyik. Szá­momra a civilizált élet lé­nyege erre a három mondat­ra egyszerűsödik. Aki nem akar ártani, az nem szokott maszkkal az arcán fegyve­res támadással fenyegetőz­ni! jfigyes hírforrások sze­rint már magába szállt az internetes garázda, és kide­rült: viccelt. Persze, most, amikor csak úgy lőjük a so­rozatokat a rendőrszékház­ra, mikor lassan már megint a „fortélyos félelem” igazgat, ekkor a legnagyobb poén (élvezet?) rettenetét okozni, s óvodás módjára rö­högni a sok kétségbeesett honfitársunkon. Kénytelen vagyok azt gondolni, ezek­nek az embereknek nem voltak valami bölcs tanítóik vagy nagymamáik. Mert ha lettek volna, akkor az efféle íratlan szabályokat nem len­ne olyan nehéz betartani. De ami még ennél is félel­metesebb: hogy lehet ezek után kibogozni, mi az igaz és mi a vicc? Ez lenne az európai felnőttminta az utó­dainknak? A vízbázis védett, a kútfúráshoz különleges engedély kell idegenforgalom A szállodák döntenek arról, hogy wellnesst vagy gyógyászati szolgáltatást kínálnak vendégeiknek A gyulai szállodák már régen szeretnének kap­ni a várfürdő termálvi­zéből. A fürdő adna, a fő tulajdonos önkor­mányzat is, persze nem ingyen. Szőke Margit A gyulai hotelek négycsilla­gossá fejlesztését és termál­vízzel való ellátását is felveti a város nemzetközi gyógy­hellyé alakításának önkor­mányzati programja. A Gyulai Várfürdő környezetében levő szállodák a fürdőből vezeté­ken kapnák a termálvizet ah­hoz, hogy 50 köbméteres me­dencéket tölthessenek meg. A vendégek szállodai igénye megváltozott - magyarázza az önkormányzati kezdemé­nyezés okát Szabó Árpád al­polgármester. A vendégek ma már főleg elő- és utószezon­ban olyan szálláshelyeket ke­resnek, ahol termálvizes szol­gáltatás van. Eddig az Erkel Hotel jutott a gyógyvízhez úgy, hogy a szállóvendégek zárt folyosón mehettek át a várfürdőbe. A termálvíz veze­tékes átjuttatásának, a hasz­nált víz elvezetésének, a beru­házásnak a költsége a hotele­ké. Az előzetes számítások szerint ez több millió forintot jelent szállodánként. Várható­an írnak ki szállodai színvo­nalemelésre pályázatokat. Két gyulai szálloda már kész ter­vekkel rendelkezik a fürdő termálvizének fogadására. A Gyulai Várfürdő megvizs­gálta, hogy vízjogi engedélye és kútjainak vízhozama alap­ján tudna-e gyógyvizet adni a szállodáknak. A hotelek terve­zett, mintegy 50 köbméteres gyógyvizes medencéinek víz­ellátását azonnal biztosítani tudnák. A szállodáknak kell dönteniük, wellness- vagy gyógyszállókká szeretnének-e válni. Az előbbihez elég a váro­si víz, az utóbbihoz gyógyvíz kell, melyet a várfürdő tud A Gyulai Vérfürdő kútjainak vízhozama és hőfoka 1. számú termálkút (gyógyvíz) 320 liter percenként 70 C° II. számú termálkút 250 liter percenként 46 C° III. számú hideg vizes kút 500 liter percenként 26 C° IV. számú termálkút 220 liter percenként 42-58C° V. számú termálkút (Kisökörjárás) 180 liter percenként 70-89 C° VI. számú hideg vizes kút 250 liter percenként 19 C° nyújtani. A fürdő hat kútjából négy meleg vizes. Négy kút a várfürdő területén van, egy termálkút a Kisökörjárásban, egy másik pedig a húskombi­nát területén. A fürdőben jelenleg kútvédő idomot alakítanak ki a vízbá­zis védelmére. Csak különle­ges engedéllyel lehet új kutat fúrni a területen. A várfürdő stratégiai tervében már meg­fogalmazta, készek új kutat fúrni, ha a szállodák igénye tovább nőne. Mind a város­nak, mind a fürdőnek ugyan is az az érdeke, hogy Gyu­lán egyre több legyen a mi­nőségi szálláshely - mond­ja Cséfán Lajos. Cséfán: közös cél az egyre több minőségi szálláshely.

Next

/
Thumbnails
Contents