Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-19 / 42. szám
PANORAMA 2007. FEBRUAR 19., HETFO m HM ;iu; Többezres tüntetés Hódmezővásárhelyen CSAKNEM TÍZEZREN tüntettek vasárnap Hódmezővásárhelyen a helyi Erzsébet Kórház és Rendelőintézet bezárása ellen. Lázár János fideszes polgármester a demonstráción azt hangoztatta, hogy az intézmény megszüntetésével 60 ezer ember egészsége és 700 munkahely kerül veszélybe. A tüntetők élőláncot alkottak a kórház körül. Nem mond beszédet Gyurcsány március 15-én A MINISZTERELNÖK március 15-én nem mond beszédet az állami ünnepségen. Gyurcsány Ferenc ugyanerre kérte a parlamenti pártok vezető politikusait is. Szerinte így kerülhető el, hogy a nemzeti ünnepet a pártok kisajátíthassák. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pénteken kijelentette: nem hagyják, hogy korlátozzák az emberek békés utcai politizálását, mivel a politikának az utcán is helye van. Orbán nem hagyja a korlátozást Március végéig döntenek a népszavazásról AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG március végéig dönt a Fi- desz-KDNP „hétigenes” népszavazási kezdeményezéseiről. Az Országos Választási Bizottság a vizitdíjra, a tandíjra, a nyugdíjasok foglalkoztatási és adózási feltételeinek módosítására, valamint a kormánytagok személyes pénzügyi felelősségvállalására vonatkozó kérdéseket novemberben elutasította. @ további hírek: www.reggel.hu Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Orbán Viktor évértékelője előtt fél órával jelentette be, hogy Simor András lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke Simor újra Járai utódja jegybankelnök Négymillió lehet a havi fizetése az MNB fejének Az egyik legjobban kereső állami tiszviselő lesz Simor András, a jegybank új elnöke. Érdekesség, hogy másodjára vesz át olyan intézményt, amelyben elődje Járai Zsigmond volt. Szakács Árpád Örömmel és megnyugvással fogadták a pénzügyi szakértők Simor András jelölését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére. A távirati irodának nyilatkozó elemzők véleménye összességében úgy foglalható össze, hogy Simor képes lesz egyben tartani a jegybank elismert szakmai stábját, és személye önmagában is biztosítja, hogy ne legyen bizonytalanság a piacokon. Emellett kiegyensúlyozott lehet az MNB és a kormány viszonya. Eddig ugyanis komoly konfliktusok voltak ezen a téren, a szocialista kormányzat számtalanszor próbálta távozásra bírni Járai Zsigmondot, aki korábban a Fidesz-kormány pénzügy- minisztere volt. Simor András hónapokkal ezelőtt is a legvalószínűbb befutónak számított. A leendő új jegybankelnök egyébként egész eddigi pályafutását a nagy nyilvánosság előtt kevésbé ismert pénzügyi területen töltötte. A szakember 1954-ben született, három gyermek apja. Első munkahelye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt, ahol asszisztensként dolgozott a nemzetközi osztályon 1989-ig. Ezt követően vezetőként különböző brókercégeknél volt állásban, ebben a szerepében 1997-ben Bécsben is tevékenykedett. Mivel kicsinek találta a közép-európai piacot, az általa irányított cég központját Londonba akarta átköltöztetni, a cég tulajdonosai azonban ezt nem támogatták. „Nagy vergődés volt számomra ez az egy év. Sok mindent sikerült elérni, sok mindent nem, és én jórészt felőrlődtem ebben. Nagyon rossz volt. És akkor felmondtam, s hazajöttem” - mondta bécsi tapasztalatairól Simor 2006-ban egy interjúban. 1998-ban hazatért, még ugyanebben az évben a Budapesti Értéktőzsde elnökének választották meg. Érdekesség, hogy elődje ezen a poszton is Járai Zsigmond volt, aki az Orbán-kormány pénzügyminiszteri székébe ült át. Simor 1999-től vezeti a Deloitte könyvvizsgáló cég magyarországi leányvállalatát Egyike volt annak a három magyar üzletembernek, akiket az euró bevezetéséhez Antall József titkolózott legtovább jelöltjéről GYURCSÁNY FERENC Szinte utolsó pillanatig kitolta a bejelentés időpontját - Járai Zsigmond mandátuma március 2-án jár le ez azonban nem számít újdonságnak, mivel szinte az összes korábbi miniszterelnök hasonlóan „ titkolózott”. Antall József (MDF) például csupán három nappal jegy bankelnöki beiktatása előtt tette közhírré Bőd Péter Ákos jelölését. Horn Gyula (MSZP) pedig három héttel a váltás előtt jelezte, hogy Surányi Györgyöt szeretné jegybankelnöknek. A POSZTRA SIMOR mellett esélyes volt még Surányi György, Hamecz Ist\'án, az MNB ügyvezető igazgatója és Bodnár Zoltán, az Eximbank vezér- igazgatója is. szükséges konvergenciaprogramot véleményező független tanácsadó testület, a Konvergencia Tanács tagjának kért fel 2006-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Itt már volt egy szakmai vitája a kormányfővel. Simornak az volt a koncepciója, hogy a tanácsot azután is fenn kellene tartani, hogy Magyarország szeptemberben beadja a konvergencia- programot az Európai Bizottságnak, és a kormánynak negyedévente be kellene számolnia az előrehaladásról. A tanácsot azonban októberben megszüntették. Az új jegybankelnökjelöltet szakmai berkekben technokrataként tartják számon, aki nem köthető egyik politikai irányzathoz sem. Simor Andrást a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára, mérlegelési joga azonban nincs az államfőnek. A kinevezést megelőzően a jelöltet meghallgatja az Ország- gyűlés költségvetési, illetve gazdasági bizottsága is, de a kialakított testületi álláspontnak nincs jogi következménye a kinevezés menetét illetően. Ha minden simán megy, akkor márciustól Simor lehet egyben az egyik legjobban fizetett állami tisztviselő, miután havi fizetése bruttóban négymillió forint körül várható. A nyilvánosság előtt vitázik Kóka és Fodor szabad demokraták szövetsége Internetes ígéretverseny a liberális elnökjelöltek között A nyilvánosság előtt vitatja meg az SZDSZ jövőjét és programjaikat márciusban az SZDSZ két elnökjelöltje, Kóka János és Fodor Gábor. Kóka tegnap jelentette be, hogy riválisával március 20-án nyilvános vitát rendeznek, ahol a programok, az ideák, a gondolatok, a liberális párt felemelkedésével foglalkozó javaslatok a két jelölt részéről elhangozhatnak. Horn Gábor, a liberálisok ügyvivője szerint mára látható, hogy a parlamenti pártok közül egyedül az SZDSZ tisztújítása szól alternatívák közüli választásról, és ami ennél is fontosabb, az elnökjelöltek versengő programjai közti döntésről. „Ez jó az SZDSZ-nek, és meggyőződésem, hogy erre van szüksége a mai, meglehetősen alacsony színvonalú politíkai kultúrának is” - mondta Horn. A liberálisok elnökjelöltjei a legmodernebb információs technikákat vetik be kampányukban. Kóka János gazdasági miniszter saját honlapján teszi közzé vitairatát és gazdasági elképzeléseit. Ebben a rászorultakat támogató szociálpolitikai rendszer megteremtéséről ír. Kóka János szerint ezen az alapon kell megváltoztatni a családi pótlék jelenlegi rendszerét is. Fodor szintén az interneten megjelentetett cselekvési programjában egymillió SZDSZ-es támogatót és tízszázalékos választási eredményt ígér pártjának. Bocsánatot kért Kókától a hacker elnézést kért a gazdasági minisztertől az a férfi, aki szombaton feltörte a tárcavezető honlapját, Kóka János az ügyet ezzel lezártnak tekinti Az SZDSZ elnökjelöltjének honlapja csak pár másodpercig volt látható, majd innen a böngésző automatikusan továbbment a falanx.hu nevű oldal egyik fórumára, ahol a liberális politikus orvosi diplomájának valódiságát mnták kétségbe. Az oldalt estére helyreállították. Kóka János tűnik esélyesebbnek, hogy Kuncze Gábor utódja lehessen Ma döntenek a két új alkotmánybíráról a parlamentben Két alkotmánybíró-jelöltről szavaz ma az Országgyűlés. Megválasztásukhoz legalább 258 honatya igen szavazata szükséges, s ha a voksolás sikeres, a döntés után a jelöltek esküt is tesznek. Kiss László, az MSZP jelöltje jelenleg is az Alkotmánybíróság tagja, kilencéves mandátuma márciusban jár le, s újbóli megválasztása kérdéses lehet. Az SZDSZ ugyanis korábban jelezte, nem támogatja a bírák újraválasztását. A Fidesz a jelölőbizottságban Trócsányi László jogász- professzort, a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmá■ A képviselők Lázár János (Fidesz) mentelmi jogáról is határoznak. nyok Központjának igazgatóját támogatta. A tizenegy tagú Alkotmánybíróság jelenlegi tíz tagja közül Erdei Árpád és Har- mathy Attila mandátuma is idén jár le, a megüresedő helyekre folyik az egyeztetés. Szili Katalin házelnök reményei szerint már ezen a héten megegyezésre jutnak a pártok. A képviselők határoznak a rágalmazással vádolt Lázár János (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztéséről, és folytatódik a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításának általános vitája. A javaslat három évvel, 2010. december 31-re hozza előbbre az önkormányzati épületekben az akadálymentesítés határidejét. Kedden Harrach Péter és Semjén Zsolt KDNP-s képviselő kezdeményezésére politikai vitanapot tartanak Jövőnk esélye a gyermek címmel. ■ Z. M. Illegális forrásból a kampánypénzek döntő zöme A pártok által kampányra fordított pénzek legalább kilencven százaléka illegális forrásból származik, ellenőrizhetetlen csatornákon keresztül kerül felhasználásra, és ezzel a korrupció melegágyát képezi - nyilatkozta Majté- nyi László tegnap az MTI-nek. „Szolid számítások szerint a törvényben engedélyezett 386 millió forint helyett három-, de inkább négymilliárdot költenek e célra a pártok” - vélekedett az Eötvös Károly Közpolitikái Intézet igazgatója. A jelenlegi szabályok szerint az Állami Számvevők (ÁSZ) ellenőrzi a pártok beszámolóit, de joga nincs vizsgálódni. A parlamenti pártokét eddig mindig elfogadták. A törvény a pártok számára is betarthatatlan, mivel annyiból tényleg nem lehet kampányolni, amennyi erre a célra engedélyezett. A jogász hangsúlyozta: nem azt kifogásolják, hogy többet költenek a pártok, hanem azt, hogy nem tartják be a törvényt, s nem is vállalkoznak a módosítására, így az állampolgárok számára nem ellenőrizhető a párt- és kampányfinanszírozás. „A követhetetlen pénzmozgás esetében pedig valami mindig »kézen-közön« eltűnik - mondta Majtényi. - Ráadásul mindenki, aki pártot támogat, elvárja, hogy ezért kapjon is valamit, hogy megtérüljön a befektetése” - tette hozzá. ■ L. I. F. 1 I
