Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-19 / 42. szám

4 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP — 2007. FEBRUÁR 19., HÉTFŐ BÉKÉSCSABAI KÖZGYŰLÉS ■ A Egyre higgad- -/«N- IH tabban, de ftf/cK közben mind BÉKÉSCSABA mélyebb sebe­ket ejtve beszélik meg a na­pirendi pontokat a képvise­lők. A legutóbbi, csütörtöki ülésen olyan finom adok-ka- pok hangzott el néha, hogy sokaknak talán fel sem tűn­tek a pikírt megjegyzések. Egy-egy képviselőben látszó­lag a sértettség munkál, má­sok mitha kifejezetten élvez­nék az újonnan kapott hatal­mat. Burkoltan még az is el­hangzott, hogy a listás képvi­selők örüljenek, hogy a köz­gyűlésben lehetnek, mert őket nem is a polgárok vá­lasztották meg. A cinikus megjegyzések és a polgár- mester általában célba találó humora természetesen csak színesíti a tárgyalást, azért munka folyik. A napirendi pontokról, például a hosszab­ban vitatott költségvetésről és a kórházi ágyszámokról véresen komoly vitát tartot­tak. Ezúttal olyat, amely elő­re is vitte a megbeszélést. Továbbra is öt, illetve három percben érvelhet minden képviselő Módosították a közgyűlésre vo­natkozó szervezeti és működé­si szabályzatról szóló rendele­tet csütörtökön. Vitát váltott ki, hogy korlátozták volna a képvi­selők felszólalási idejét. A mos­tani öt perc helyett három perc­ben fejthették volna ki a véle­ményüket, másodszor pedig to­vábbi három helyett egy perc­ben reagálhattak volna újból az elhangzottakra. Végül a terve­zetet nem fogadta el a többség, minden marad a régiben. Újdonság, hogy ezentúl nem­csak a közgyűlés időpontját, hanem a napirendi pontokat is közzéteszik, így mindenki tud­hatja majd előre, miről tárgyal a testület. A nyilvános ülésen, amelyet élőben közvetít a Csa­ba Televízió, bárki részt vehet. Az új szabályzat március else­jén lép hatályba. Az oldal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatá­nak támogatásával készült. Szerkesztette: Fekete G. Kata. Fotó: Kiss Zoltán. Sok feladat, kevés pénz költségvetés Húszmilliárd forintból gazdálkodik idén a város Bár az ellenzék aggódott, hogy az új költségvetésben nincs pénz az épületek felújítására, a Fidesz rámutatott, hogy tartalékoltak erre is. Elfogadták Békéscsaba idei költségvetését a kép­viselők. A városnak közel húszmilliárd forintból kell gazdálkodnia. A három héttel korábbinál lé­nyegesen higgadtabban vitat­koztak a városvezetők arról, hogy idén az előirányzott 19 milliárd 700 millió forintból mire mennyit költsenek, illet­ve, hogy mennyi bevételre szá­míthatnak. A baloldali képviselők azért nem fukarkodtak a kritikával sem. Többen többször elmond­ták, hogy a kiadásokat és a be­vételeket egyaránt túlságosan óvatosan számolta a városveze­tés. A szocialisták a saját költ­ségvetési elképzelésükkel a hó­nuk alatt érkeztek a csütörtöki közgyűlésre. Szilvásy Ferenc szocialista képviselő levezette: 750 millió forinttal többet szed­het be az önkormányzat a ter­vezettnél. A pénznek, szerinte, a gépjárműadóból, az intézmé­nyek működéséből, a vagyoni bevételből és az előző évi pénz- maradványból kellene befoly­nia. Az összeget a képviselő az épületek felújítására, kommu­nális kiadásokra, pályázati ön­részhez és két általános iskola, Az önkormányzat gazdálkodásának főbb sarokszámai 2007. évi előirányzat (ezer Ft) BEVÉTELEK Illeték 300 000 Helyi adók 2 300 000 Átengedett központi adók 2 844 596 Gépjárműadó 400 000 Termőföld bérbeadása 1000 Talajterhelési járulék 1000 Önkormányzatok költségvetési támogatása 5 235 889 Intézményi működési bevétel 1485 583 Támogatásértékű bevétel 3 886 574 Véglegesen átvett pénzeszköz 560 861 A polgármesteri hivatal és a helyi kisebbségi önkormányzat bevételei 1952 647 KIADÁSOK Intézmények működési kiadásai 13146910 Polgármesteri hivatal és helyi kisebbségi önkormányzat működési kiadása 3 554 265 Felhalmozási kiadások 2 774 869 Felújítási kiadások 224 048 Forrást biztosítanának a fejlesztési programokhoz Vantara Gyula megállítaná a vagyon­felélést. A baloldali képviselők többek között azt kifogásolták, hogy a Fidesz a választási kam­pány alatt fejlődő, teljesen új útra álló városról beszélt, de szerintük ennek még semmi jele. Vantara Gyula polgár- mester erre reagálva azt mondta: azt ígérték, megállít­ják a város vagyonfelélését és nem kívánják folytatni a me­gyeszékhely eladósodását eredményező politikát, forrást kívánnak biztosítani a fejlesz­tési programokhoz. a Jankay és a 2-es felújítására fordítaná. Az ötleteket meghallgatva Vantara Gyula polgármester azonban elmondta: nem tudja mennyire valóságosak vagy ép­pen légből kapottak a felsorolt számok, ugyanis gyanúsan ke­rek összegeket említett az el­lenzék. A szintén fideszes Fo­dor Jánosné hozzátette: elég lesz azt a hárommilliárd forint­nyi kölcsönt visszafizetni, amit az előző testület hagyott rájuk. Szilvásy Ferenc ellenben úgy gondolta, ez az adósságállo­mány egyáltalán nem jelentős egy húszmilliárd forintos költ­ségvetésben. Példaként mond­ta: mivel tíz év alatt kell megad­ni a hitelt, ez annyira terheli meg a település költségvetését, mint egy családot egy Trabant részleteinek a fizetése. Herczeg Tamás tanácsnok, fideszes képviselő pedig arra hívta fel a figyelmet: tudatosan nem fűnyíróelv alapján döntöt­tek az elvonásokról, hanem dif­ferenciáltan. Abban szinte min­denki egyetértett: 1992—93 óta egyre kevesebb pénzből gazdál­kodhatnak az önkormányza­tok, és míg évről évre kisebb a központi támogatás, folyamato­san nő az állam által a települé­sekre rótt feladatok száma. A képviselők hosszasan vitat­koztak a kórházügyről. A szoci­alisták hangsúlyozták, nem kell félnie a Réthy Pál kórház­nak a bezárástól és a csonkítás­tól, egy osztály sincs veszély­ben. A fideszesek nem így lát­ják. Mint mondták, a jelenlegi információk szerint a szemé­szeti osztályt megszüntetnék, különben is próbálják ellehetet­leníteni a részleget — derült ki Vantara Gyula szavaiból. A pol­gármester a kórházigazgató le­veléből idézve elmondta, né­hány hete előzetes bejelentés nélkül ÁNTSZ-vizsgálat történt a szemészeten, amit a konku­rens megyei kórház szemészeti osztályának vezetője végzett. Az eljárás ellen a kórház fő­igazgatója, dr. Szabó Terézia pa­naszt tett az ÁNTSZ vezetőjénél. Aktív ágyak felosztása a Réthy Pál kórházban* Belgyógyászat 105 Sebészet 50 Traumatológia 53 Nőgyógyászat 30 Gyermekosztály 20 Fül-orr-gégészet 20 Szemészet 18 Szájsebészet 20 Ortopédia 20 Intenzív ellátás 5 Sürgősségi 7 Krónikus ellátás . 0 Rehabilitáció 0 Ápolás 0 * miniszteri javaslat Vantara Gyula azt sem tartot­ta tisztességesnek, hogy több, a kórházi ágyszámokkal kapcso­latos tanácskozásra, mint az in­tézményt fenntartó város pol­gármesterét nem hívták meg, ezért ezeket a megbeszéléseket illegitimnek nevezte. Békéscsa­bán végül 340 aktív ágyat al­kudtak ki, létrejön egy neuroló­giai és egy stroke osztály is. Ez messze elmarad a gyulai, súly­ponti, 815 aktív ágytól. Nagyon kevés ahhoz képest, hogy a bé­késcsabai kórházhoz eddig 155 ezer ember tartozott, de miután a szarvasi kistérség települései kifejezték szándékukat, hogy csatlakozni kívánnak e kórház vonzáskörzetéhez, már 180 ezer betegről kell gondoskodni. A közgyűlés jóváhagyta a Dél­alföldi Regionális Egészségügyi Tanács január 12-ei határoza­tát, miszerint helyben nem fo­gadják el az egészségügyi mi­niszter javaslatát az ágyak fel­osztásáról. A tanács kimondta: nem kívánnak a megyék és az ellátók egymás kárára egyez­kedni. Azt akarják, hogy a mi­niszter módosítsa a keretszá­mot, és több ágyról lehessen dönteni. Mivel visszautasítot­ták a döntést, Molnár Lajos mi­niszterhez került vissza a lab­da. A szolgáltatóknak és az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztárnak március 31-éig kell megkötni az új szerződéseket. A miniszteri javaslat szerint a szülészet sem maradna a régi. A hatékonyabb munka érdekében átszervezik a városházát A hatékonyabb, takarékosabb, eredményesebb működés ér­dekében átszervezik a békés­csabai polgármesteri hivatalt. Cél, hogy az ügyfelek elége­dettebbek legyenek a városhá­za munkájával. Május elsejé­től a jelenlegi 280 dolgozó he­lyett 249 látja el a feladatokat a hivatalban. Nyolc osztály működik majd: titkárság, köz- igazgatási, oktatási, közműve­lődési és sport-, pénzügyi és gazdasági, stratégiai-fejlesz­tési, szociálpolitikai és város­üzemeltetési osztály, illetve az okmányiroda. Kialakítanak egy kabinetet, amely közvetle­nül a polgármester irányítása alatt dolgozik. A jegyző irányí­tásával tevékenykedik majd a jövőben a belső ellenőr és az ellenőrzési csoport. Kistérségiként folytatja a csabai szociális intézmény Kistérségiként működik a bé­késcsabai egyesített szociális intézmény áprilistól. A me­gyeszékhelyhez Csabasza- badi, Doboz, Kétsoprony és Telekgerendás csatlakozik. A települések gazdasági okból döntöttek a kistérségi forma mellett, hiszen így az alapnor- matíván felül kiegészítő támo­gatásra is jogosultak. A pénz időarányosan hívható le, ami Békéscsaba esetében 124 mil­lió forint állami normatívát je­lent idén. Ennek köszönhető­en az intézmény működése a megyeszékhely segítsége nél­kül is megoldható. Vagyis az az ötvenmillió forint, amit ko­rábban a szociális intézmény­re szántak, a város zsebében marad. Az intézet idén össze­sen 611 millió forintból gaz­dálkodik. Békéscsabán tíz klubot tarta­nak fenn időseknek, ahol étke­zésre, házi segítségnyújtásra és támogató szolgálatra is lehe­tőség nyílik. Ezenkívül négy otthont és egy gondozóházat működtetnek. A kistelepülése­ken nincs bentlakásos ellátás, így az ott élő szépkorúakat szükség esetén a megyeszék­helyen fogadják majd. Felmerült, hogy teljesen megszüntetnék a szemészetet kórházA regionális egészségügyi tanács javasolni sem akar, mert nem kívánnak egymás kárára dönteni az ágyakról i i

Next

/
Thumbnails
Contents