Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-17 / 41. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. FEBRUÁR 17.. SZOMBAT NYELVEBEN EL A NEMZET., A mihályfalvi LÁSZLÓ A kutya nem eszi meg... „...a telet! - mondják a régi öregek. Bár idén még csak egyszer, de mégis megjött a tél, a tavaszias december és január után. A kutya - való­ban — nem ette meg a telet. Ha már a kutyánál tar­tunk, nézzünk meg néhány szólásunkat, közmondásun­kat; mennyire igazak és használhatók napjainkban! „Egyik kutya, másik eb.” = egyformán rossz mind a ket­tő, vagy amikor két ember összevész, de egyiknek sincs igaza. „A kutya farká­ra köt valamit.” = megbízha­tatlan emberre bíz rá titkot. „Bizonytalan, mint a kutya vacsorája.” = nem lehet tud­ni, lesz-e belőle valami. „A mi kutyánk kölyke.” = kö­zénk való, hozzánk tartozik. „A kutya se ugatja meg.” = senki se törődik vele, nem hiányzik senkinek. „Kutya világ, szűk esztendő!” = ne­héz az élet. „Olyan, mint a kivert kutya.” = szánalma­san elhagyatott, társtalan, nyomorult. „Se kutyája, se macskája.” = semmije sincs, nagyon szegény. „Kutya ba­ja.” = semmi baja sincs. Ren­geteg az ilyen - talán so­kunk számára ismertebb - szólás, közmondás. Adjunk közre néhány ke­vésbé ismertet is! „Dörgölő- dzik, mint a koszos kutya.” = tolakodó módon hízeleg. „Ke­resztül van benne a kutya.” = ízig-vérig gonosz. „Ásíto- zik, mint kutya túróra.” = na­gyon vágyik valamire. „Coki kutya, mindjárt keresztül- ugorlak!” = pünkösd után a férjhez nem ment lányokat csúfolják így. „Elkapod, ami­től a kutya visít!” = elverlek! „Olyan csöndes, mint a bolhátlan kutya.” = nagyon csendes, nyugodt. A szólások, szóláshason­latok, közmondások — az előbbiek is bizonyítják — élénkebbé, érdekesebbé, hatásosabbá teszik stílu­sunkat, szóban és írásban egyaránt. Ne féljünk hasz­nálatuktól! Tanyai romantika sárban látogatóban Az idősökhöz N terepjárón érkezik a segítség Megoldom én, fiatalember! — Piri néni így beszélte le az ebédhordásról Paluska Tamás tanyagondnokot, aki hetente kétszer hozza a friss kenyeret. Veri az ördög a feleségét — nézem a feketén go- molygó felhőkre, és elte­szem a magas sarkú cipő­met. Sárdagasztó bakan­csot húzok. Fotós kollé­gám a meleg irodából kémleli a kinti világot és megállapítja, nem is veri, egyszerűen csak szakad az égi áldás. Csete Ilona­Áztató esőben indulunk a fia­tal, orosházi tanyagondnok­hoz. A tanyavilágban élőkhöz készülünk Paluska Tamással, hogy együtt vigyük a kenyeret, a kávét és a ráadást, egy kis női fecsegést. Mert abban biz­tosak vagyunk, hogy a dűlő- utak mentén élők hálásak minden szóért. Tamás reggel bevásárolt, a listákat és a számlákat rendezgeti indulás előtt. Lada Nivánk csomagtar­tójában már ott lapulnak a veknik. Az ablaktörlő és az eső párharcában a természet ereje bizonyul kitartóbbnak, adja magát a kérdés is.- Elakadunk, ha letérünk a kövesútról? — Olyan helyre, ahol a sár az úr, nem megyünk - nyugtat meg a 24 éves fiatalember, aki két éve naponta látogatja a kiet­len pusztában, az elhagyatott tanyákban élőket. Nem volt könnyű dolga, de manapság már várják.- Ki kellett érdemelnem a bi­zalmukat. Kezdetben a rend­őrökkel mentem, így megis­mertek. De nézzék csak, ott, a messziben — mutat Nagyszé­nás irányába — él egy bácsi. Én még olyan rogyadozó házat nem láttam. Tíz kilométert kell autózni a földes úton, hogy be­érjek hozzá. Most járhatatlan arra a világ. Ilyenkor a biciklijé­re támaszkodva közlekedik, he­tente egyszer én viszek neki kenyeret, a tehenének korpát ­sorolja az emberi sorsok egyi­két Tamás. A többit a saját sze­münkkel látjuk. Fékezünk Monoron. Piri néni és férje, ■ Abban biztosak va­gyunk: a dűlőutak mentén élők hálá­sak minden szóért. Szatmári László az ajtóban vár­ja a tanyagondnokot. - Nyomo­rultak lettünk. Nekem műlá­bam van, a páromnak, ennek a jó embernek érszűkülete lett, tüdőgyulladást, agytrombózist kapott. Nekem annyi mindent A galambdúcba ne! Börtön az! — Ez a reggelim — borítja elénk a gyógyszerkupacot Gergő bácsi A beszédes, víg kedélyű tanyasi ember mégsem panaszkodik. Paluska Tamást azért várja min­dennap, mert az ebédjét hozza. Elárulja, a családja a városban él, az unokája hetente jön, taka­rít, mos. Gergő bácsi betegsége idején náluk lakott, de ahogy ő mondja, a galambdúcban nem volt maradása, börtön az. Pedig mehetett az öregek padjára be­szélgetni A tanyasi világban nem sok a pletyka, ha mégis szólni akar valakihez, átballag Pusztai Laci komájához No, nem a szomszédba, kilométerek­kel odébb, a másik tanyába. Segítsége a mobil. Az életét köszönheti a telefon­nak. ki kell bírnom - sírja el magát Piri néni, s jövetelünk után úgy ered meg a nyelve, mint a bána­tos eső. A pesti lányból itt, a ta­nyavilágban vált még dolgo­sabb asszonnyá. Libákat, tehe­neket tartott, ha kellett, kapált, nem ijedt meg a munkától. Ma már a szenet se tudja behorda­ni, csak vonszolja a kast. Monor közelében se bolt, se kocsma. - Ez a fiatalember a mi segítségünk, azt is megígér­te, ha kapunk fát, felhasogatja — néz anyáskodó szeretettel tá­maszukra. Elszámolnak. Piri néni leadja a következő meg­rendelést, mert mennünk kell tovább, Szabó Gergelyhez. Táncol a terepjáró a keskeny dűlőn, csúszik a sár, Gergő bá­csi tanyája körül nagy a csend. Ilyen időben, mondják, még a kutyát se verik ki. Az ő házőr­zője se mozdul, így jutunk be a 103 éves tanyába, ahol duruzsol a kályha. — Fölfal ez mindent. A legolcsóbb szenet ve­szem bele - adja meg a beszélgetés alap­hangját az egyedül élő, 81 éves bácsi, akinek élétmentő se­gítsége a mobilja. Ki­gyulladt tanyájához azon hívhatott segítsé­get. A történtek után is állítja, soha nem menne el innen. Ecse gfalva, mezőgazdaság. Megszüntette mezőgazdasági vállalkozási tevékenységét az ecsegfalvi önkormányzat. A jövő­ben a földjeit elsősorban bérbe­adással akarja hasznosítja a köz­ség önkormányzata. Füzesgyarmat újság. Füzes gyarmaton a képviselő-testület úgy döntött: visszamondják az idei újság-előfizetéseket. Ezzel mintegy félmillió forintot spórol­hat meg a város. Gyula. TÉVÉMŰSOR. A Magyar Televízió vasárnaponként sugárzott Feszty-körkép című műsorának készítői a IV. Gyulai Reneszánsz Karneválon forgattak a hét végén. A karne­váli összeállítást február 18-án 16 órától sugározzák Németh Juci kalauzolásával az Ml-es csatornán. Kardosklít ADÓ. Ebben az évben még 120 millió forint ipar­űzési adóból származó bevétel gyarapítja Kardoskút kasszáját. A pénz segítségével fejlesztéseket terveznek, a Petőfi-Arany János utca kereszteződésétől a polgári védelmi bázisig a közvilágítás tel­jes kiépítését. Jelenleg csak min­den második oszlopon található lámpatest. Kétegyháza. buszmegálló. Határozatban fejezte ki köszö­netét a kétegyházi képviselő- testület egy helyi vállalkozónak. Az ő költségén készült el ugyan­is az Úttörő és a Kölcsey utca sarkán a két új buszmegálló, melynek az anyagköltsége 210 ezer forint volt. Köröstarcsa. házibrigád. A köröstarcsai közterületek karbantartása vállalkozásban történik a jövőben — tudtuk meg Nosza József polgármes­tertől. A helyi házibrigád tagjai eddig munkavállalóként tevé­kenykedtek. Mezőberény. újak. Tizenhat új taggal gyarapodott a Mező- berényi Önkéntes Tűzoltó-egyesü­let. Közülük tizenketten kiképzett, vonulóképes tűzoltók. Mezögyán. ellátás. A Gyulai Független Egyesület ja­nuár óta látja el a szenvedélybe­tegeket a sarkadi kistérségben. A szolgáltatást igénylőkhöz leg­utóbb Mezögyán is csatlakozott - tájékoztatta szerkesztősé­günket Zsoldos Zoltán, a telepü­lés polgármestere. Visszautasított költségvetés Három helyi befektető társulna Többórás vita után sem fogadta el Füzesgyarmat város költség- vetését csütörtökön este a helyi képviselő-testület. Mintegy 50 millió forintot kellene „lefarag­ni” ahhoz, hogy a bevételi és a kiadási oldal azonos legyen. Ekkora hiány láttán a többség nemmel szavazott a beterjesz­tett költségvetésre. A hosszas vita hevében több indulatos megjegyzés hangzott el, mint ésszerű javaslat. Mindezek után sejteni lehetett, hogy a szavazásnál a „nemek” lesznek többségben. Az idei költségve­tés elfogadásáig átmeneti ren­delkezést hoztak a képviselők, a kiadásokat pedig a következő hetekben tovább próbálják csökkenteni. ■ M. B. Gyula nemzetközi gyógyhellyé történő fejlesztésének 2007- 2010-es programja megközelí­tően 40 milliárd forint értékű turisztikai nagyprojekt. A beru­házás valóra váltását az önkor­mányzat saját erőből, megyei kórházi, főiskolai egészségügyi intézeti forrásból, valamint ma­gántőkéből képzeli el. A helyi erő így mintegy 23 milliárd fo­rint, a pályázati támogatás pe­dig mintegy 13 milliárd forint lenne. A legutóbbi gyulai ta­nácskozáson három helyi be­fektető, Leel-Őssy Miklós, Pus­kás János és Novák Ernő is je­lezte, támogatnák a projekt megvalósítását, az ugyanis mi­nőségi idegenforgalmat jelente­ne a jövőben. ■ Sz. M. HIRDKTÉS Aláöltöző Sísapka STUF Símaszk Iguana zokni Chelsea melegítő ah Dalbello sícipő HIGH COLORAI

Next

/
Thumbnails
Contents