Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-09 / 34. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2007. FEBRUÁR 9., PÉNTEK VONALBAN... FEKETE G. KATA ROVATA Ma is él a telefontanú Olvasónk azt feltétele­zi, hogy egyik ismerőse betört valahova, viszont annyira tart a férfitól, hogy fél bejelentést tenni a rendőrségen. Azt kérdezte, telefonon, név nélkül jelezhet-e. Olvasónknak a telefontanú programot ajánljuk, amely hazánkban 2001. január kö­zepe óta működik. Az alapöt­let az Egyesült Királyságból származik, ahol húsz éve ve­zették be ezt a rendszert a bűnüldözés, bűnfelderítés és nem utolsósorban a bűnmeg­előzés hatékonyságának nö­velése érdekében. A lehetőség azoknak az ál­lampolgároknak szól, akik in­formációval rendelkeznek már megtörtént vagy tervezett bűncselekményekről, elköve­tőkről, körözött személyek tar­tózkodási helyéről, de vala­mely méltányolható okból nem kívánnak a rendőrséghez fordulni, személyazonosságu­kat a hatóság előtt felfedni. A bejelentéseket névtele­nül tehetjük meg. A hívások fogadásakor a hívószámot nem jelzi ki a rendszer, hang- felvétel nem készül a beszél­getésekről. Ma már MMS for­mátumú adattovábbítás is el­képzelhető. Elküldhetünk akár egy bűncselekményről készült felvételt is a szolgá­lathoz. Ha a telefontanú zöld­számát felhívjuk — a szüksé­ges kérdések megválaszolá­sát követően -, megkapjuk azt a telefonszámot, ahol az üzenetet fogadni tudják. A (06) 80-555-111-es in­gyenes zöldszámon hétfőtől csütörtökig 8-tól 16 óráig, pénteken 8-tól 13 óráig fo­gadják a rendőrség munka­társai a bejelentéseket. KÉRDÉSEIKET RÖGZÍTI A 66/527-207-ES TELEFONKÉ­SZÜLÉK HÉTFŐTŐL CSÜ­TÖRTÖKIG 14—17, PÉNTEKEN 14—16 ÓRA KÖZÖTT Rockrajongó Alföld-kutató a hét embere Becsei professzort könyvvel és utazással lepték meg Nyemcsok László Először hétfőn délután ír­ta le a nevét úgy a békés­csabai dr. Becsei József, hogy nyugalmazott egye­temi tanár. A professzor úr 70. születésnapján a földrajztudomány nagyjai gyűltek össze Szegeden, hogy köszöntsék nyugdíj­ba vonuló kollégájukat, aki Békéscsabáért, a me­gyéért is sokat tett. Hetvenedik születésnap­jára kollégái, tanítványai könyvet írtak, családja befizette a Velencei Karneválra. veit emberfők nélkül csak ábránd. Úgy vé­lem, fontos volt, hogy Enyedi György akadémikussal 1973-ban létrehoz­tuk Békéscsabán a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének al­földi csoportját, va­— A fiától tudom, hogy nagy rockrajongó, és komoly gyűj­teménye van lemezekből. Nyugdíjasként bizonyára több ideje lesz a zenei albumok hallgatá­sára, rendezgeté­sére. — A Led Zeppe­lin, az Uriah Heep, a Rolling Stones, Paul Rodgers és a Beatles tartozik az első számú kedvenceim közé, és igyekeztem mindegyik stúdióal­bumukat beszerezni. Ifjú korom óta szeretem a rockzenét, Zoltán fiam örökölte ezt tőlem, és ma­napság sűrűn cserélgetünk le­mezeket. A felvetésére annyit: nyugdíjasként sem lesz több szabad időm, ugyanis óraadó­ként maradok a szegedi egyete­men, és tanítok egy médiainté­zetben is. Az egyetemen Európai Tanulmányok szakot indítanak be, ott is több órát tartok. — Gondolom, kedvenc témájá­val, az Alföld tanyarendsze­rének, az alföldi agrárváros­oknak a kutatásával sem sza­kít. Apropó, mi jut eszébe a Békéscsaba, Tanya 1023. ház­számról?- Ez a Békéscsabai Tanító­képző Főiskola címe volt az 1986-os alapításkor, ugyanis kezdetben még külterületi in­gatlanként tartották nyilván. A főiskola létrehozása szív­ügyem volt már 1971-től. Mai szóhasználattal élve, sokat lobbiztam megyei művelődési osztályvezetőként és megyei tanácselnök-helyettesként is, hogy a Szeged és Debrecen közötti légüres térben Békés­csabán valódi felsőfokú köz­pont jöjjön létre. A társadalmi előrehaladás ugyanis kimű­Békéscsabán és Csákváron érzi magát a legjobban ■ Földrajzos tudósként meny­nyire számít világutazónak?- Legjobban Magyarorszá­gon és Békéscsabán érzem magam, itt a családom, a ba­rátaim. Számomra az a leg nagyobb élmény, hogy min­den évben leg­alább egy hetet a Vértes tövé­ben, Csákváron, a kutatóintézet nyári lakjában töl­tünk a feleségem­mel, a fiammal, a me­nyemmel és az unokák­kal. A horgászbarátoktól kapott keszegeket itt süt­jük meg együtt. Hogy azért a külföldi uta­zásról is szóljak, a sivatag tette rám a , legnagyobb ha­tást Tunézia déli részén. Az unokáimat is any- nyira lenyűgözte a látvány, hogy nem foglalkoztak az öt- venfokos hőséggel. s Tanyakutatóként nem gon­dolkozott azon, hogy kiköltö­zik egy tanyára, és állatokat nevel, kukoricát ka- pálgat?- Tanyán szület­tem és éltem 14 éves koromig, ott ki­kapáltam magam egy életre. Később vá­rosi ember lettem, de nagyon tiszteltem és tiszte­lem a tanyán élőket, gazdál­kodókat Be kell látni ugyan­akkor azt is, hogy a tanyák folyamatosan elsonadnak, hiszen míg 1949-ben 1,1 millió ember élt ta­nyán az Alföldön, ad­dig a számuk manap­ság már csak 200 ezer. lamint a megyei könyvtárat is tető alá hoztuk. — Ha már könyvek, úgy tu­dom, a hétfői, az ön tiszteleté­re szervezett szegedi ünnepsé­gen kollégái és tanítványai egy vaskos kiadvánnyal is meglepték.- Valóban így van, és 49 kol­légám, tanítványom írt A társa­dalmi földrajz világai című al­bumba. Nagyon jólesett az is, amit dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora írt köszöntőjébe: „Szerencsés az a nemzet, amely a tudomány te­rületén olyan kiváló alkotókkal, tudósokkal rendelkezik, mint Professzor Úr!” Mondanom sem kell, nagyon elérzékenyültem. — A Magyar Földrajzi Társaság a magyar geográfia érdekében végzett több évtizedes, kima­gasló munkáját ismerte el. Úgy hallottam, hogy a családja is tu­dott meglepetéssel szolgálni. — A Velencei Karneválra utazhatok el a jóvoltukból, ter­mészetesen velük együtt, mert nekem akkor igazi élmény egy utazás, ha ott az egész család körülöttem. DR. BECSEI JÓZSEF VÁRJA KÉRDÉSEIKET KEDDIG A BEOL.HU PORTÁLON. Becsei József névjegye 1937. február 5-én született Pusztaföldváron. 1959-ben a debreceni egyetemen végzett történelem-földrajz szakos középiskolai tanárként. A békési Szegedi Kis István Gimnáziumban tanított, majd 1990-ig megyei műve­lődési osztályvezetőként és megyei tanácselnök-helyet­tesként is dolgozott. Ezt kö­vetően az MTA Földrajztudo­mányi Kutatóintézetének a főmunkatársa, majd a sze­gedi egyetem gazdaság- és társadalomföldrajz tanszé­kén oktat, később vezeti is a tanszéket. A földrajztudo­mány akadémiai doktora. Felesége pedagógiai szolgál­tatásokat végző vállalkozást vezet, fiuk, Zoltán ügyvéd. Két unokájuk, a harmadi­kos gimnazista Attila és az elsős gimnazista Zsolt. Békéscsaba, színház. A tavalyi­val megegyező mértékű, tehát az inflációt nem követő támogatást biztosít a költségvetési törvény a színházakat fenntartó önkor­mányzatok számára. A Békés Megyei Jókai Színház és a Napsu­gár Bábszínház után a megyei önkormányzatot összesen 298,2 millió forint illeti meg. Békésszentandrás. táncosok. Továbbra is népszerű a nagyköz­ségben a tánctanulás. A Vértessy Tánc-Sport Egyesületben jelenleg negyven fiatal táncol, akik rend­szeresen megmutatkoznak a he­lyi közönségnek is a különböző rendezvényeken. Ecsegfalva. csatornázás. Ecsegfalván az önkormányzat még ebben az esztendőben el szeretné készíttetni a szennyvíz­csatorna-hálózat megépítésé­nek terveit. Majd az anyagi lehe­tőségek függvényében a szenny­vízhálózat körülbelül 2015-re épülne meg. Füzesgyarmat, ismerjük meg; Füzesgyarmaton az unitárius egy­ház és a városi könyvtár szerve­zésében minden hónapban iro­dalmi estet tartanak Ismerjük meg önmagunkat és egymást írók, költők társaságában cím­mel. A legutóbbi rendezvény té­mája Kosztolányi Dezső volt. GeSZt. KÖRJEGYZŐSÉG. JÖVŐ év elejével körjegyzőséghez csatla­kozik Geszt — döntött közelmúlt­beli ülésén a képviselő-testület. Geszt a kistérség valamennyi te­lepülésével felveszi a kapcsola­tot, hogy megtudják, hajlandó- ak-e közös körjegyzőségben gondolkodni. Gyomaendrőd. program. Elfo­gadta a képviselő-testület a 2006—2010-ig terjedő időszak gazdasági programját. Ennek egyik fontos pontja, hogy jobban ki kell használni a természet adta lehetőségeket (fürdő, holtágak, horgászhelyek), bővíteni kell az idegenforgalmi szolgáltatásokat, ezáltal növelhető a turizmusból származó bevétel. Gyula. JELMEZEK. A Gyulai Rene­szánsz Karneválon, február 9-étől 11-éig a turisztikai hivatal hosz- szabbított nyitva tartással várja a vendégeket. Pénteken és szom­baton 9-től 19 óráig, vasárnap 9- től 12 óráig lehet az irodát felke­resni. Ajándéktárgyakhoz, álar­cokhoz, jelmezekhez is hozzájut­hatnak itt az érdeklődők. Kötegyánban megszűnt a helyi tömegközlekedés Barangolás az ásványok birodalmában kiállítás A múzeum az oktatásból hiányzó ismereteket igyekszik pótolni Kígyósi szógyűjtők anyanyelvi sikere rangos versenyen A helyi tömegközlekedés kér­dése gerjesztett hullámokat a kötegyáni testület közelmúlt­beli ülésén. A kisbuszt üze­meltető vállalkozó nemrégi­ben bekövetkezett halála után, átmenetileg az önkormányzat egy hónapig hivatali dolgozó­val oldotta meg a buszjáratot a községből a vasútállomásig. A járat napi hatszori biztosítása azonban csak üzemanyagban 48 ezer forintjába került az ön- kormányzatnak, míg a jegyek­ből befolyt bevétel 28 ezer 710 forint volt. A testület ezért a já­rat megszüntetése mellett döntött. így egyelőre megol­datlan a helyiek közlekedése a vasútállomásra. ■ B. 1. Rubin, ametiszt, topáz és más csiszolt ékkövek is láthatók azon a kiállításon, amely a mis­kolci Hermann Ottó Múzeum ásványtárának anyagából nyílt a szarvasi Tesse- dik Sámuel Mú­zeumban. A meg­nyitóra eljött Fe­hér Béla, az ás­ványtárvezetője is, aki igen saj­nálatosnak nevezte, hogy Ma­gyarországon az ásványtan ok­tatása sem az általános, sem a középiskolai tananyagban nem szerepel, ezért a diákok semmi­lyen ismerettel nem rendelkez­nek e téren. Ennek ellenére az országban igen kevés múzeum mutatott érdeklődést az ásvá­nyokból összeállított anyag iránt, Békés megyében egyedül Szarvas volt fogadókész. A tárlat temati­kus formában ve­zeti be a látogató­kat az ásványok világába, bemu­tatva keletkezé­sük lépcsőit, fel- használásuk módjait, tulajdon­ságaikat. A kiállításon szebbnél szebb díszítőköveket és ékköve­ket is láthatnak az érdeklődők. A miskolci múzeumban 17 ezer ásványt őriznek, melyeket a március 3-4-én megtartandó ásványfesztiválon is megismer­het a közönség. ■ L. J. ■ Az ásványtan sem az általános, sem a középiskolai tananyagban nem szerepel. Az ásványokat március 8-áig láthatják az érdeklődők a szarvasi múzeumban. Szógyűjtő pályázatot hirdettek még tavaly Budapesten közép- iskolás, egyetemi és főiskolai diákok részére. A feladat az volt, hogy egy-egy csapat mi­nél több olyan kifejezést gyűjt­sön össze, amelyek egy diák­nyelvi kifejezéseket tartalmazó szótárba is bekerülhetnének. A szabadkígyósi Gámán Já­nos középiskola diákjai Lánczi Ildikó tanárnő vezetésével - egyedüli középiskolaként - 757-ig jutottak. Ezzel a nyolc­van induló közül is kiérdemel­ték a zsűri külön elismerését, amelyet Pomogáts Béla, az Anyanyelvápolók Szövetségé­nek elnöke tolmácsolt a minap a kígyósiaknak. ■ Cs. A.

Next

/
Thumbnails
Contents