Békés Megyei Hírlap, 2007. február (62. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-08 / 32. szám (33. szám)
BÉKÉS MEGYEI Az Agrárhíradó következő számának megjelenése 2007. március 8. 2007. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK Belvízgond vagy aszálypánik? A megyei mezőgazdasági bizottság a vízgazdálkodásról Küzdelem a belvízzel. Archív felvételünk a 2004-es évben készült Dobozon. Alig fejeződött be a vadvizek levezetése, már az aszállyal kellett megküzdeni. Egyik természeti csapás ellen sem vagyunk eléggé felkészültek. A globális felmelegedés jelei nálunk is mutatkoznak, legalábbis erre lehet gondolni a meleg tél és a kevés csapadék alapján. Lehet, hogy a máskor bekövetkező tavaszi belvizek helyett aszályra kell számítanunk? S ha szárazság jön, felkészülten ér vagy pánikot okoz? — a kérdések aktualitására utalt dr. Kulcsár László, a megyei mezőgazdasági bizottság elnöke is, amikor a témaválasztást indokolta. 4 A mezőgazdasági bizottság tagjai és meghívott előadói a szélsőségek és a kihasználatlan lehetőségek együttesének értékelték a vízgazdálkodás körülményeit. A Körösök vidékén akkor sok a víz, amikor nem kell, de hiányzik, ha szükség volna rá. A KÖVIZIG szakembere, Szabó János elmondta, augusztusban a vízigény 22 m3 másodpercenként, amikor Körösökben csak 4,8 m3/sec érkezik. Ezért Tiszalök és Kisköre vízlépcsőitől jön a folyó vize a Tiszai Együttműködő Rendszeren. Majdnem az egész megyébe. Dél-Békés csak Romániából az Apátfalva-Mezőhegyesi rendszeren kap felszíni öntözővizet a Marosból, vagy — a dinnyéseknek — marad a cső- kút, mely viszont Békés megye ivóvízbázisát veszélyezteti. Markó István, a Mezőgazda- sági Szakigazgatási Hivatal főfelügyelője - összegezve a lehetséges vízszolgáltatás adatait — elmondta, a 2001-es felmérések szerint a nyári időszakban 70 ezer hektárnyi területre lenne elegendő öntözővíz a Tisza víz, a Körösök vízkészlete, a Maros és a felszín alatti vízkészletek figyelembe vételével. Míg 2000-ben 30 673 hektárra adtak ki vízjogi engedélyt, 2006-ra már csak 22 ezerre kértek a gazdák, ám a ténylegesen megöntözött terület alig érte el a 11 ezer hektárt. A csökkenés az öntözéses gazdálkodás közgazdasági helyzetének megváltozása, a termőföld tulajdoni, használati viszonyainak átalakulása, a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének csökkenése okán következett be. A Nemzeti Agrártámogatási rendszerben lehetőség volt az üzemi fejlesztéseken kívül az öntöző főművek rehabilitációjának támogatására is. így újult meg az Apátfalva- Mezőhegyesi öntözőrendszer és a Közép Békési jó termőképességű területeket ellátó NK- XIV öntözőfürt vízkivételi műve, azonban ez az utóbbi években nem hozott döntő változást. Mivel - a csatlakozás után —. 2006-ig az állami csatornák ki voltak zárva a társfinanszírozásos pályázatokból, ez — a folyamat is megtorpant. Az öntözés csökkenésének persze számtalan további oka volt — hangzott el az ülésen — egyebek mellett a birtokszerkezet megváltozása, amely a lineár telepek nagy részének pusztulásával is járt, de nem kevésbé a korábbi konzervipari zöldségtermelés visszaszorulása és a rizstelepek felszámolása is hozzájárult a leépüléshez. Elismerően szóltak viszont a bizottság tagjai azokról a törekvésekről, amelyek a termékszerkezet változásával az öntözés bővítését eredményezték. Erre volt példa Kondoros, Kamut, Murony, Gyoma- endrőd és Mezőhegyes, Dombegyház, Tótkomlós, Nagyszénás térségében. Szó esett a kettős hasznosítású és a tisztán belvízcsatornákról, amelyekre gyakran az áttekinthetetlen tulajdonosi és kezelői jogosultságok, kötelezettségek kusza viszonyai és a vitatható műszaki állapotok jellemzőek. A rekonstrukció, fenntartás elmaradása komolyan veszélyezteti a belvízi biztonságot. Sarkad a csatornafelújítás jó példája Elhangzott, hogy a területi vízgazdálkodás minden szereplőjének (VÍZIG, Társulatok, Ónkormányzatok) ösz- szehangolt fenntartási, rekonstrukciós tevékenységére van szükség, így a legveszélyeztetettebb területeken a belvízproblémák orvosolhatóak. Példa értékű kezdeményezésnek tartották viszont a meghívott szakemberek hogy a sarkad! önkormányzat pályázat segítségével hajtott végre csatornafelújítást. Mind az öntözés, mind pedig a belvízrendezés esetében megfogalmazódott az az igény, hogy állami szerepvállalást szükséges fenntartani, esetleg fokozni. — vízdíjcsökkentés, valamilyen öntözési támogatási forma, — és hangsúlyozták azt Is, hogy az érdekelt termelők felelősségi és kockázati közösségvállalása nélkül nem lehet a vízgazdálkodás gondjait megoldani. ADÓSAROK?"11 ......................................................... Ős termelő adóbevallása Ismét elmúlt egy év és ismét az adóbevallásokkal kell foglalkoznunk. így az őstermelőknek is számot kell adni az elmúlt évi tevékenységükről. Az őstermelők esetében a már ismert bevételi határok (600 ezer, 4 millió, 7 millió) a bevételként figyelembe vett támogatások összegével megnövelten értendők. Ha az őstermelő elmúlt évi bevétele nem haladta meg a 600 ezer forintot, akkor nem kell adóbevallást készíteni. Ha azonban meghaladta ezt a bevételi határt, akkor valamilyen bevallást adnia kell. Ha tételes költségelszámoló volt, és bevétele nem haladta meg a 4 millió forintot és rendelkezik a bevételeknek a 20 százalékát kitevő költséget igazoló számlával, akkor az őstermelésre adhat úgynevezett egyszerűsített bevalláshelyettesítő nyilatkozatot. Ekkor a bevétel 5 százaléka után 15 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, amit be is kell vallania. A bevallások az őstermelésre vonatkozóan ebben az esetben a 0653 számú bevallás és ennek a 07-es és a 11-es számú melléklete. Bizonyos feltételek fennállása esetén az ilyen őstermelő kérhet adóhatósági adómegállapítást a 06530-as számú nyomtatványon. Ezt február 15-éig teheti meg. További feltételek fennállása esetén kérhet munkáltatói elszámolást szintén február 15-éig, azonban a munkáltató ezt nem köteles elvállalni. Ha az őstermelő az egyszerűsített bevalláshelyettesítő nyilatkozat helyett ténylegesen elszámol a költségeivel, akkor ezt a 0653 számú bevallással, ennek 12-es, jövedelemkeletkezés estén még a 02-es mellékleteivel teheti meg. Ekkor nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Ha a tételes költségelszámolás esetén a bevétel meghaladta a 4 millió forintot, akkor a 0653 számú bevallás mellett annak 12-es és 07-es mellékleteit is ki kell tölteni. Az átalányadózást alkalmazó őstermelőnek a 0653 számú bevallást, annak 04- es és 07-es mellékleteit kell kitölteni. Ha az őstermelőnek nem voll szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás és környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettsége, akkor a 0653 számú bevalláshoz mindenképpen csatolni kell a 11-es számú mellékletet is. Ezen a mellékleten lehet az adózási módot megváltoztatni. Ha azonban az említett fizetési kötelezettsége is van, akkor a 0603 számú adóbevallást el kell készíteni. Ha az őstermelő egyúttal egyéni vállalkozó is, illetve ha áfás, akkor számára az adóbevallási határidő február 15-e, míg egyéb esetben május 21-e. Ha az őstermelő elektronikus adóbevallásra kötelezett, akkor valamennyi adóbevallását elektronikusan kell elküldeni. Érd.: Medgyesegyháza, Damjanich u. 2. ________Tel.: 06 30/9255-034. Bé késcsabai telephelyünkről a megszokott minőségben kínáljuk a Linzer Ware- vízben jól oldódó termékcsaládot Búza feitráévázásához Kukorica startertráévázásához '-íi I- -Air.".: 'J'r"''j Napraforgó startertráévázásához ÉRDEKLŐDNI: Balázs Péter 06-30/274-5085. Sulyák István 06-30/928-2297. Bácsfalvi Zoltán 06-30/928-2299. Krizsán Róbertné 66/520-710. Linzer Agro Trade Hungary Kft. Békéscsaba, 5600 Békéscsaba, Kereki út 2. Telefon: 66/520-710. ♦ Fax: 66/435-375. \ l 4* l I
