Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-15 / 12. szám
m 2007. JANUÁR 15., HÉTFŐ GAZDASAG Kevés még az ökoszántó növénytermesztés A többletköltségeket fedezi a program A biobúza vegyszermentes kenyerünk. Termesztése nem függhet a gazdasági számításoktól. Kevesebb csonthéjas a meleg idő miatt az enyhe tél és a várható februári fagy miatt akár 60-70 százalékos terméskiesés is elképzelhető a csonthéjas gyümölcsöknél az idén. Elsősorban a kajszit, az őszibarackot és a szilvát érintheti érzékenyen a korán jött tavasz. 2006-ban mintegy 42 tonna kajszi- barack, 69 ezer tonna őszibarack és 64 ezer tonna szilva termett. Januárban megy a pénz a tejeseknek támogatások A Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) postázza a tejtermelési támogatásra vonatkozó határozatokat. A napokban 3219 tejtermelő kapja majd meg a kiértesítést, összesen 13,3 milliárd forintról. A pénzt január 20-ától utalják. Nőtt az agrártermékek termelői árszintje élelmiszerpiac Az agrártermékek termelőiár-szintje tavaly 10,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 17,4, az élő állatoké,és állati termékeké 4,1 százalékkal emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken. Január 28-áig elérhető a kárenyhítési rendszer kártalanítás A nemzeti ag- rárkár-enyhítési rendszerről szóló törvény alapján január elsejétől kell az agrárbiztosítási rendszerbe belépni, hogy az adott évben kártalanítást kaphasson a termelő. Ezt a határidőt most kitolták január 28-áig. Arról, hogy idén egyes károk után mit fizet a biztosító, egy nemrégen megjelent szakminiszteri rendelet intézkedik. Túlbecsülték a szakemberek az ezredfordulón az ökológiai gazdálkodás 2007. évi területi részesedését hazánkban. Az ökoszántók akkori éves duplázódásának üteme mára a tizedére lassult. Miklay Jenő A környezetet és az egészséget kímélő agrártechnológiák elterjedése közgazdaságilag is kívánatos: fékezi a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek túlkínálatát és az ezzel együtt járó áresést. Az ökológiai gazdálkodás ezért is kap hangsúlyt az EU közös agrárpolitikájában az export- szabályozásokkal, termelési támogatási formákkal. Hazánkban jelenleg 150 ezer hektáron foglalkoznak ökogazdálkodással. A bővülés üteme az ezredfordulós gyors felfutás után jelenleg inkább csökkenő tendenciát mutat. Az átállított vagy átszervezés alatt lévő biokultúrák egyik legjelentősebb növénye a búza, amelynek részesedése az összes ökoterületből most 20 százalék körüli. A biominősítésű őszi búza évi 30-35 ezer tonnával szűkíti a | hazai kínálatot, ugyanis jelenleg | kilenctizedé exportra megy. Ez- ® zel jelentősen kiemelkedik más szántóföldi bionövények exportjához képest. A 2004-es évben, az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések körében életbe léptetett ökológiai szántóföldi növénytermesztési program pénzbeli támogatással segíti a gazdálkodókat. Igaz, szigorúbb és költségesebb környezet- védelmi követelmények elé állítja a programban résztvevőket. Többek között a zöld ugar kialakítása, a programba való belépés első és utolsó évében teljes, toxikológiai elemzést is tartalmazó talajvizsgálatok, ezt követően tápanyag-gazdálkodási terv készítése és annak megvalósítása szükséges ahhoz, hogy támogatást kapjon az ökogazdaság. Mindezek jövedelmezőségre gyakorolt hatását a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma vizsgálta nemrégiben részletesen. A szakemberek összességében azt látták, hogy az ökológiai gazdálkodás támogatásához szükséges feltételek teljesítése mellett csupán 3 százalékkal nő a költség a biobúza-termesztés esetén. Jóllehet, az ökológiai búzatermesztés hozama mintegy kétharmada csak a konvencionális termesztésben elérhető hozamnak, de a központi támogatások mellett így is minden befektetett forinttal közel nyolc forint többletjövedelem érhető el. Tehát a gaz- dászok elemzései az ökológiai szántóföldi növénytermesztési programban való részvétel mellett szólnak a komoly szakmai követelmények és a ráfordítások növekedése ellenére is. Azonban a szántóföldi növénytermesztésre kedvezőbb támogatási konstrukciók is elérhetőek, például az integrált gazdálkodás esetén. Ezzel magyarázható az, hogy az említett pozitív tapasztalatok ellenére is a kelleténél kevesebb gazdálkodó csatlakozott az ökológiai programba. Brüsszelben kukoricaü^yi javaslattevőt választottak Az Európai Parlament mező- gazdasági bizottságának szocialista tagjai szerdán Brüsszelben Tabajdi Csabát javaslat- tevőnek választották meg. Az a feladata, hogy elősegítse a kukorica-intervenció eltörlésének visszavonását. Tabajdi képviselő elmondta: az EU-parlament nem rendelkezik igazán erős jogosítványokkal az intervenció kérdésének intézésében, de megpróbálják elérni azt, hogy a magyarországi kukoricapiac számára rendkívül fontos intervenciós felvásárlást tovább működtesse az EU. Legalább átmeneti időszakra lenne szükség, hogy a bioetanolgyárak ellátására átállhassanak a gazdák. Számukra ez lehet a kitörési pont. Ki kell dolgoznunk olyan megoldást, amely tekintettel van a gazdák érdekeire - nyilatkozta Tabajdi Csaba. ■ Útnak indították a mezőgazdasági támogatást A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal január közepén megkezdi a 2006/2007. é.yi területalapú támogatás nemzeti kiegészítő részének kifizetését is. Erre mintegy 160 ezer gazdálkodó jogosult. Az igényelt terület alapján kijött visszaosztási ráta (0,97) figyelembevételével a hektáronkénti támogatás 12405 forint. Ez kevesebb, mint a tavalyi 19142 forint. Ennek az az oka, hogy a korábbinál jóval többet kellett fordítani a visszaesett állattartás és a tejtermelés támogatására. Csak az utóbbira egy év alatt 15 milliárd forintot költött a tárca. Nem beszélve a tervezettnél lényegesen nagyobb intervenciós kiadásokról, amit szintén a nemzeti támogatás terhére kellett kifizetni. A nemzeti költségvetésből származó teljes támogatási ösz- szeg most 78 milliárd forintot tesz ki. ■ Biobúza és gazdaságosság A biobúza betakarított szemtermése (tonna/hektár) 3,5 A 2006-2007. évben érvényesített felvásárlási ár (Ft/tonna) 38000 Környezetgazdálkodási támogatás (Ft/hektár) 25000 Uniós és nemzeti támogatások (SAPS + top up) (Ft/hektár) 37400 Az eladott terményből, támogatásokból származó bevétel (Ft) 195400 A termesztés teljes költsége (Ft/hektár) 107 000 Az egy hektáron jelentkező termelési érték (Ft) 88 400 FORRÁS: TERRAKER KFT., 2006 ■ A hazai biobúzatermést a külföldiek veszik meg. Aki erdőt ültetett földjére, éveken át kapja hozzá a pénzt nvt A mezőgazdasági túltermelés csökkentése mellett az erdő értékes megújuló energiát is ad A társadalmi-gazdasági feszültségek enyhítésének egyik lehetséges módja a gyenge termőképességű területek mezőgazdasági termelésből való kivonása és erdősítése. E gondolat gyakorlati megvalósítására született a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) mezőgazdasági területek erdősítésének támogatási rendszere. Tekintettel arra, hogy az erdészeti szakhatósági feladatokat az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) látja el az egész ország területén, ezt a feladatot az MVH a szolgálathoz delegálta. A gyakorló gazdálkodók többsége tudta, hogy mire vonatkozott a szóban forgó támogatási lehetőség. Az erdőtelepítéssel kapcsolatban a legtöbben a környezetükből szereztek információkat. A döntés általában egy gazdaságossági számítás eredményeként született meg. Ha például gabonából olyan termésátlagot kaptak, ami kifizetődő, akkor nem erdősítették a kérdéses területet. A támogatási rendszer ezzel együtt nem zárt ki semmilyen minőségű termőföldet. A szakemberek eddigi tapasztalata szerint elsősorban idősebb földtulajdonosok választották ezt a megoldást. Viszonylag jó minőségű földjüket is beerdősítik, mert már nem tudják vállalni a mezőgazdasági termeléssel járó többletmunkákat. Elvégeztették a vállalkozóval az erdősítést, és a következő másfélkét évtizedben kapják a jövedelempótló támogatást. A támogatással elérhető ösz- szeg ama felmérés alapján alakult ki, amelyet 2003-ban az Állami Erdészeti Szolgálat végzett, melynek során felmérte a csemeteárakat, a vállalkozói díjakat, és mindezt figyelembe véve kalkulálták a költségeket. Ezek a normatív támogatások az ország különböző területeit, a különböző terepviszonyokat és fafajokat egyaránt tükrözik. Az unióban szigorú szabályozás vonatkozik arra, hogy a túlkompen- zációt el kell kerülni. A kifizetett támogatás tehát nem haladhatta meg a tényleges költségeket. A támogatás három fő elemből épült fel: az első kivitel - azaz a tulajdonképpeni erdőtelepítés - támogatása, az ápolás támogatása és a jövedelempótló támogatás. Ezeken felüli a kiegészítő támogatás, amely az első kivitelhez kapcsolódik. Ez az erdő- telepítés sikerességét biztosító, különböző műszaki jellegű létesítményekre vonatkozik, például vadkerítés építésére, vadkár elleni egyedi védelemre, padkáEgyre több gazdálkodó vált erdőművelésre a kifizetési kérelmet minden évben be kell adnia a gazdálkodónak ahhoz, hogy támogatást kaphasson. Tavaly 1722 kérelmet hagytak jóvá, amit több mint 1500 kérelmező nyújtott be. Van olyan ügyfél, aki csaknem 400 hektár erdősítésére kért támogatást, ez várhatóan mintegy 3,2 millió eurót tesz ki. Összesen 17 ezer 817 hektár erdősítésére adtak be támogatási kérelmet. ■ Elsősorban az idősebb föld- tulajdonosok választották ezt a lehetőséget. NE/AZET1 VIDEKFEJLESZTESI TERV zásra, bakhátazásra, erdőszegélyre, tűzpászta kialakítására. A gazdálkodó első évben az első kivitel után j áró támogatást és a jövedelempótló támogatást is megkapta. A második évben csak jövedelempótló támogatást kap. A harmadik évben az első három évre eső ápolási támogatást és a jövedelempótló támogatást kapja meg. A negyedik évben csak jövedelempótló támogatást kap. Az ötödik évben a negyedik és az ötödik évre eső ápolási támogatást és a jövedelempótló támogatást kapja meg, a következő évektől már csak jövedelempótló támogatásra jogosult. k I 4 1 I i
