Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-15 / 12. szám
2007. JANUÁR 15., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 '"??%? S&S&ßlt&SflSt <i?'Ä-;ii1 Doboz. EMELTÉK. Az úgynevezett fokháti részen, önkormányzati tulajdonú területen kialakított lakótelkek árát is emelte közelmúltbeli ülésén a dobozi képviselő-testület. Eszerint idén a fokháti részen négyzet- méterenként 840 forint plusz áfa összeget kell fizetni a lakótelkekért. Gerendás, jegyző, a település jegyzője sok éven át dr. Sztakó József volt, akit Tótkomlós polgármesterévé választottak. Jelenleg megbízott jegyző dolgozik a községházán. A kondorosi Major Jánost már ismerik régről, mert ő is betöltötte ezt a posztot a hivatalban fiz éven át. A gerendásiak kiírták a jegyzői állásra a pályázatot — tudtuk meg Gajdács János polgármestertől. GeSZt. CIGÁNY NYELV. Idén szeptembertől az alapfokú oktatás részeként, tanórai keretek között cigány nyelvet is oktatnak a geszti Arany János Általános Iskolában. AZ igény a falubeliek részéről merült fel, s így nemzeti, etnikai, kisebbségi feladatokat is ellátó oktatási intézmény lett a geszti iskola. Kaszaper, családoknak. A Kaszaper Kht. Gondozási Központ gyermekjóléti szolgálata a Gyermekétkeztetési Alapítvány sikeres pályázatának köszönhetően Kaszaperen 13, Pusztaszőlősön 7 szociálisan hátrányos helyzetű családot részesíthetett nemrég élelmiszer-adományban. A csomagküldési akciót az alapítvány a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásaiból biztosította. Kétegyháza. utak. Az idei évi, még el nem fogadott költség- vetés fő számainak ismeretében alakítják majd ki Kétegyházán, mennyi pénz jut a belterületi utak felújítására. A helyi képviselő-testület tagjai azt is figyelembe veszik, hogy mely szakaszokon mennyivel tud hozzájárulni a lakosság a munkálatokhoz. Körösújfalu, pályázatokkal. A körösújfalui önkormányzat idén is élni kíván a pályázati lehetősékekkel, mert az elnyert pénzek függvényében tudja fejlesztési elképzeléseit megvalósítani. Például folytatni akarják a belterületi utak aszfaltozását, játszóteret szeretnének építeni. Mi lesz veletek, emberkék? pályakezdők Az ismeretek hiánya komoly akadály munkavállaláskor A pályakezdők elhelyezkedését a vállalatok, cégek is megkönnyíthetnék, ha pontosan rögzítenék a jelentkezőktől elvárt készségeket, képességeket. A Központi Statisztikai Hivatal lakossági felmérése szerint a megyében élő 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása az országos és a dél-alföldi átlagnál lényegesen roszszabb. Molnár Pál Márton- A 2006-os esztendő harmadik negyedévének adatai alapján, amelyek jelenleg a legfrissebb adatok, a foglalkoztatottak száma 132,3 ezer, a munkanélkülieké 12,1 ezer volt. Számuk eltér a Foglalkoztatási Hivatal adataitól, mivel számbavételük itt a tényleges munkavégzés alapján történik - nyilatkozta Kovács Györgyné. A KSH Délalföldi Igazgatóságának munkatársa elmondta: az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak száma országosan és a megyében is fél százalékkal emelkedett, a munka- nélkülieké viszont, az országos 3,1 százalékos növekedéssel szemben, Békésben 1,6 százalékkal mérséklődött. Álláskeresés szempontjából nemcsak országosan, hanem térségi szinten is különösen nehéz helyzetben vannak a pályakezdő fiatalok. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint a legtöbb munkanélküli a tavalyi év szeptemberében a 20-24 évesek közül került ki. Ez a munkanélküliek tizenhét százaléka, majd őket követik az eggyel magasabb létszám-kategóriába tartozók, a 25-29 évesek a regisztrált munkanélküliek tizenöt százalékával.- Meggyőződésem, ha most hirtelen egymillió munkahely létesülne Magyarországon, akkor is körülbelül annak egyhar- madát tudnák betölteni a fiatalok - kezdi Balogh László, a megyeszékhelyen élő szociológus. A szakember három fő problémát nevezett meg az ifjú titánok munkavállalásánál. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők éves átlagos megoszlása iskolai végzettségenként (Békés megye) <= 8 általános szakmunkás érettségizett Iskolai végzettség diplomás összesen 2006. 36% 22% 34% 8% 100% 2005. 32% 22% 35% DÉL Al l Ül Dl 11% REGIONÁLIS MUN 100% KAÜGYI KÖZPONT A szakmai továbblépés miatt sokan mennek külföldre- Nem is a munkalehetőség hiánya, hanem a szakmai elő relépés késztetett arra, hogy elhagyjam Magyarországot - kezdi Regele Barbara. A Stockholmban dolgozó és tanuló fiatal elmondta: gyermekpszichiáter szeretne lenni és csak külföldön kapta meg az esélyt.- A jobb anyagiak, a szerteágazóbb lehetőségek, mintami általában a fiatalok pályaválasztását jellemzi, engem nem motiváltak Haza is akarok majd jönni attól függetlenül, hogy tudom, a tizedét keresem áÉ majd itthon a mostaninak - Sokan pályáznak külföldi munkákra. mesélt terveiről Barbara. — A középiskolából kikerülő tanulók nem a munkaerőpiac elvárásaihoz szorosan illeszkedő, hagyományos értelmű pályaválasztásra törekszenek. Csak mindenképpen be akarnak kerülni valamilyen felsőoktatási intézménybe. Erre sok esetben még a szülők is rátesznek egy lapáttal, amikor elvárásként azt fogalmazzák meg gyerekeik felé, hogy először végezzék el az iskolát, majdcsak lesz utána valahogy. Úgy gondolom, az elhelyezkedési nehézségek 30-40 százalékát ez a hozzáállás okozza - hangsúlyozta a szociológus. Balogh László kifejtette: emellett a fiatalok ismerethiánnyal küzdenek a munka világába való belépéskor. A frissen végzett diákoknak nincs elegendő ismerete, készsége ahhoz, hogy miként is kellene ál-' lást találni, mit is vár el tőlük a foglalkoztató. Ebben a kérdésben a cégek, vállalatok is sokat tehetnének még a jobb tájékoztatással, a pontos követelmények közreadásával.- A harmadik probléma, hogy nincs igazi versenyhelyzet a pályakezdők között. A munkahelyet kínálók felelőssége itt is tetten érhető, hiszen nem igénylik az előzetes, munkára való felkészülést a fiataloktól - mutatott rá a gondok szociológiai vetületére Balogh László. Hogy talált munkát? LŐRINCSIK LÁSZLÓ, 35 ÉVES, BÉKÉSCSABAI SZABADÚSZÓ: — Már a kezdetektől fogva a saját lábamon álltam, sok mindennel próbálkoztam. Úgy gondolom, hogy régebben jóval egyszerűbb volt elhelyezkedni, munkát találni. Szerintem ma már egy jó szakma sem garancia egy állás betöltéséhez, eléggé telített a hazai munkaerőpiac, senki nem tud ilyen lehetőségek mellett könnyen boldogulni. DR. BARTA KÁLMÁN, 57 ÉVES, BÉKÉSCSABAI FOGORVOS:- 1973-ban végeztem az egyetemen. Akkoriban kiírták a faliújságra milyen munkalehetőségek vannak szerte az országban. Az érdeklődők csak egyszerűen felkeresték a kívánt települést, és ott a járási főorvos tájékozódott a fel- készültségükről. Ha minden rendben volt, akkor már be is lehetett tölteni az állást, amihez egyébként szolgálati lakás is dukált. PIATKÓ JÁNOSNÉ, 57 ÉVES, BÉKÉSCSABAI ROKKANTNYUGDÍJAS:- Ma sokkal problémásabb munkát találni, mint az én időmben. Fodrász az eredeti szakmám. A nyolc általános elvégzése után hároméves szakmunkásképzőbe mentem. Amikor ott befejeztem a tanulmányaimat, rögtön állásba kerültem. Mostanság szerintem nagyon rossz, hogy igazából csak érettségi után lehet elhelyezkedni. ■ M. P. M. A kompromisszumban nem mindig a kamaráé volt a végső szó szakértők Simon János hiányolja, hogy a díjrendelet reformja még nem készült el, s megoldatlan a felülvéleményezés Egyetért az igazságügyi szakértői díjazás reformjának szándékával Simon János,a Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara Gyulán élő elnöke. László Erzsébet A szervezet vezetője kiemelte, helyes döntés volt, hogy a megfelelő képesítésű szakemberek alanyi jogává vált a szakértői névjegyzékbe kerülés. Egy esztendeje, 2006. január 1-jén lépett hatályba az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény, amely nemcsak felváltotta a korábbi alacsonyabb szintű szabályozást, hanem sok újdonságot is bevezetett. Simon János, aki a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségének is tagja, sőt, vezeti a szervezet érdekvédelmi bizottságát, kifejtette: kompromisszum eredménye a törvény és az összes, hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet. Sokan véleményezték, ám nem mindig a kamaráé volt a végső szó. Az elnök hiányolja, hogy a szakértői díjrendelet reformja még mindig nem készült el. Sőt, olyan alapvető kérdés is megválaszolatlan, hogy szakvéleményenként vagy óradíjban lehessen meghatározni a szakértői tevékenység munkadíját.- Mi az óradíj mellett álltunk ki - mutatott rá Simon János, megjegyezve, nem teljesen megoldott a felülvéleményezés. Régi vesszőparipája a szervezetnek — váltott újabb témára az elnök -, hogy a szakértői az egyetlen kamara, amelynek a tagjait készen kapják, ugyanis a névjegyzéket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezeti.- Korábban felmerült, hogy a névjegyzék vezetését a kamarák átveszik. A minisztériumtól ránk Az igazságszolgáltatás negyedik ágát erősítik A Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamarának 291 bejegyzett tagja közül 178 Csongrád, 113 pedig Békés megyei illetőségű. Az elmúlt napokban 3 új Csongrád megyei szakértő tette le az esküt az igazságügyi miniszter előtt Jellemző, hogy a polgári perekben és a büntetőügyekben elég nagy arányban rendelnek ki igazságügyi szakértőt A szakvélemény beszerzése sajátos része a bírósági eljárásnak, mert a bíró annak figyelembevételével is hozza meg a döntését Az igazságügyi szakértés az igazságszolgáltatás negyedik ágának tekinthető. ruházott feladatok és a kamarai kötelezettségek egy része olyan feladat, ami társadalmi munkában nem végezhető, ráadásul sokba kerül. Azon va gyünk, hogy ezt közösen meg oldjuk - fogai mázott Simon János. Tetszik, nem tetszik /I //'mn/r /t /^T f/l Xítt ' — Nem minden kult, ahogy szerettük volna — hangsúlyozta Simon János. §-Akinek a szakvélemény megállapítása jó, annak tetszik, akinek nem jó, annak nem. Ha a szakértő a szakmája szabályait betartja és tisztességes, objektív véleményt ad, hozzájárul ahhoz, hogy a jogalkalmazó korrekt tényállást alakíthasson ki, végső soron igazságos ítéletet hozzon - összegzett Simon János. I i í 1 i i i
