Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-11 / 9. szám

BÉKÉS MEGYEI Az Agrárhíradó következő számának megjelenése 2007. február 8. 2007. JANUÁR 11.. CSÜTÖRTÖK Hatéves mulasztások, bírsággal Aki még pótolja a földhasználati bejelentést, százezreket spórolhat Beregszászi Pál osztályvezető ás munkatársa Kása Endre vezető főtanácsos, adatfeldolgozás közben. A Békés megyei földhivatalok eddig a bírságolási határozatok 20 százalékát küldték ki az érintetteknek. A kárpótlások lezárultát követő évben megalkotott — a termő­földről szóló 1994. évi LV-ös — törvény 1999. évi módosítása ír­ta elő a földhasználati nyilvántar­tás vezetését a földhivataloknak. Annak ellenére, hogy a kárpótlás és részaránykiadás során kelet­kezett 149 ezer új földrészletnek a bejegyzése is hatalmas — és többéves — feladatot rótt az in­tézményekre, ez a kötelezettség is bekerült a feladatok közé. Ak­kortájt vált ugyanis — tömeges példák alapján — nyilvánvalóvá, hogy a föld tulajdonosa nem fel­tétlenül a használója is annak. A földhasználati nyilvántartást jfZÖCjO. január elsején éppen vezették be, hogy tiszázható — követhető és el­lenőrizhető - legyen, kire is van bízva a termőföld, mint nemzeti kincs, hiszen attól még, hogy magántulajdonban van, állami, Össznemzeti érde­keket szolgáló előírások szerint kell bánni vele. A gazdálkodók­nak 2000. március 30-áig kel­lett benyújtaniuk a földhaszná­lati bejelentőlapot, ami - leg­alábbis elvileg - azt jelentette, hogy aki addig nem teljesítette ezt a kötelezettségét, mulasztá­si bírsággal sújtható. Azóta el­telt hat év, s csak a a 2005-ös esztendőtől kezdtek szállin­gózni, tavalytól pedig nagyobb számban érkezni a baljós hí­rek, no meg a levelek: fizetni kell! Dr. Bak Pétertől, a Békés Megyei Földhivatal vezetőjétől és Beregszászi Páltól, a hivatal osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a jócskán megkésett fi­gyelmeztetések - mondhatni a hivatalokra nem jellemző szo­katlan türelem — mögött rész­ben az áll, hogy a földtörvény néhány magánindítvány alap­ján megjárta az Alkotmánybí­róságot, részben pedig az, hogy csak 2004. végén kaptak olyan számítógépes progra­mot, amellyel felderíthették, ki a tulajdonos és ki a földhaszná­ló, illetve hol történt ebben a kérdésben mulasztás. Első kör­ben — 35 ezer 595 hektárt kite­vő — 6874 földrészletet találtak Békés megyében, amelynél nem volt bejelentőlap, azon­ban a további vizsgálatok alap­ján kiderült, hogy összesen 2291 földhasználó esetében ál­lapítható meg egyértelműen a mulasztás. Ezt megelőzően fel­szólították a gazdákat a pótlás­ra, most viszont már lejárt a tü­relmi idő. A mulasztók aránya mindössze 1,5 százaléka a me­Mekkora a bírság? A földhasználati bejelen­tés elmulasztása esetén kiszabott bírság összege a törvény szerint a föld- használó szerepétől füg­gően változik. A családi gazdálkodók esetében a kiszámítás alapja az aranykorona-érték ezer­szerese, míg az egyéb földhasználat keretében művelt terület után a mu­lasztási büntetés az arany­korona kétezerszerese. gye földhasználóinak. Aki per­sze bírságról szóló értesítést kap, azt a legkevésbé sem vi­gasztalja, hogy csak a mulasztó másfél százalékban van bene, ám dr. Bak Péter szerint — mi­vel számukra fontosabb a tisz­ta viszonyok teremtése, mint a büntetés — a körülmények mérlegelése mellett, megfelelő indokok esetén elengedni, mér­sékelni is lehet a bírságot. - Ha nincs bejelentőlap, a tulajdo­nosnak küldjük ki a bírságot, de ha szerződéssel igazolja, hogy bérlő használja, nyilván­valóan elismerjük, hogy nem ő mulasztott, így visszavonjuk a neki küldött határozatot. Olyan eset is előfordul, hogy az .osz­tatlan közös tulajdonú föld az ellenőrzés óta kimérésre ke­rült, új helyrajzi számot kapott a parcella, s tisztázható a tény­leges földhasználó. Emellett említhetem a méltányossági el­bírálást is, amikör szociális vagy egészségi okokból adható könnyítés — tájékoztatta Agrár­híradónkat a hivatalvezető. — Január első hetében hol tart ez a folyamat? - A problé­más esetek 20 százalékában ki- küldtük a határozatot, s már több esetben túl vagyunk a jog­orvoslati eljáráson.- Aki még nem kapott bír­ságról értesítést, de úgy véli, hogy elmulasztotta a bejelentést (2000 márciusa óta!), tehet-e va­lamit a bírság elkerülésére vagy mérséklésére? - Ha a gazdálko­dó tudja, hogy adós a bejelentés­sel, keresse föl a legközelebbi földhivatalt - ez bárhol lehet az országban —, és tegye meg a be­jelentést, csatolva az esetleges haszonbérleti szerződést. A parlagfűfertözés ellen Az új számítógépes program nem csak a földhasználati bejelentésekkel kapcsolatos szabálytalanságok kiszűré­sét tette lehetővé. Mint arról már tavaly beszámoltunk Agrárhíradónkban, a parlag­fűvel fertőzött táblák tulajdo­nosainak, használóinak!!) felkutatásában is elenged­hetetlen segítséget jelentett. A földhivatal közreműködé­sével hatékonyabbá vált munka idén is folytatódik. Az őstermelők biztosításáról v január 1-jétől — a törvényi feltételek állása esetén - biztosítottá válnak a mezőgazdasági őstermelők. Ez egyrészt különböző kötelezettségekkel jár (bejelen­tési, bevallási, járulékfizetési), másrészt biztosítottként a társadalombiztosítás vala­mennyi ellátására (egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátások) jogosulttá vál­nak. Járulékkötelezettség szempontjából is a személyijövedelemadó-törvény által meg­határozott személyek minősülnek ősterme­lőnek. Közülük azonban nem válik min­denki biztosítottá. így nem lesz biztosított: — az a kiskorú, aki közös őstermelői iga­zolvány alapján, illetve családi gazdaság tagja­ként őstermelő. (Kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.) Ugyanakkor biztosítottá válhat pl. az a 17 éves, akinek egyénileg van igazolványa;- a saját jogú nyugdíjas, valamint az öregségi - betöltött özvegyi nyugdíjban ré­szesülő.- aki egyéb jogcímen biztosított. Ilyen­nek minősül pl. az, aki munkaviszonyban áll (függetlenül attól, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik), az a szövetkezeti tag, aki a szövetkezet tevé­kenységében személyesen közreműködik, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként vagy Szünetel a biztosítás arra az időtar­tamra, amelyre az őstermelői igazol­vánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő értékesítési betétlapja nem érvényes. egyházi személyként biztosított, továbbá aki álláskeresési támogatásban részesül. Biztosítottá válhat azonban őstermelő­ként az, aki - díjazás ellenében (pl. megbí­zási, bedolgozói, vállalkozási szerződés alapján) vagy segítő családtagként végez munkát, vagy aki társadalmi szervezet, ala­pítvány, társasházi közösség, gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság választott, il­letve vezető tisztségviselője, stb.; még akkor is, ha járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át;- nem lesz biztosított akkor sem az őster­melő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralevő idő és a már megszerzett szolgála­ti idő együttesen nincs legalább 20 év. En­nek megállapítása érdekében kérni lehet a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a szol­gálati idő tisztázását. Ha az előzőek alapján a biztosítási kötele­zettség fennáll, a biztosítási kötelezettséget érintő adatokról első alkalommal 2007. január 31-éig kell bejelentést tenni az adóhatóságnak. Az APEH által rendszeresített 07T1051. jelű nyomtatványt — amely az internetről tölthető le - két példányban kell benyújtani. A határ­idő csak azokra vonatkozik, akik 2007. janu­ár 1-je előtt kezdték meg őstermelői tevé­kenységüket és január 1-jén biztosítottnak minősülnek. (Folytatás az 5. oldalon) Az átszervezés éve: 2007 A 2006. évi választás után a kormányzati struktúra átalakí­tásával kezdődött, majd pedig a közigazgatás egészére kiter­jedt az átszervezés, összevo­nás, átalakítás folyamata. A mezőgazdaság szempontjából a legfontosabb, hogy 2007. ja­nuár elsejétől új szervezetbe vonták össze az agrár-szak­igazgatási intézményeket: megalakult a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal orszá­gos és területi - jelenleg - me­gyei szinten. Minderről éles po­litikai és szakmai viták foly­nak. Az egyszerű -jóhiszemű, ám tapasztalt - állampolgár el­fogadja a változtatás szüksé­gességét. A rendszerváltás óta a nagy és többszöri nekibuzdu­lás ellenére nem csökkent az ál­lami bürokrácia. Az államszer­vezet mind struktúrájában, mind létszámá­ban, mind költ­ségeiben meg­állíthatatlan­nak látszó mó­don növeke­dett. Indokok tehát ezt a folya­matot megállítani, sőt vissza­fordítani. Nehezebb belátni, hogy mindez a régiós szintű igazgatás útján lesz a legracio­nálisabb, de legyünk jóhisze- műek és fogadjuk el Miként azt is, hogy mindez az állam­polgár számára nem jelent je­lentősen rosszabb helyzetet. Az viszont biztos, hogy az a megye, az a város, ahonnan el­kerül a középszintű irányítás — az szegényedik szellemiekben és anyagiakban - a kvalifikák státusok leépítése miatt, súlyta- lanodik a politikai befolyásra képes réteg csökkenése miatt. A földművelési tárca terüle­tén az átszervezés a múk év óta folyamatos. Tavaly augusztus­ra kialakuk a minisztérium új szervezeti rendszere, ahol a mi­niszter, államtitkár és négy szakállamtitkár irányításúval 15 főosztályon 452 fő dolgozott (ami kb. 330 főre csökken). Idén január Tjétől az új szak- igazgatási szervezet a megyé­ben 200 fővel induk és várható­an 160 főre fog a létszám beáll­ni. A kinevezett főigazgató nyi­latkozatából (2006. december 28.) a termelők és a közvéle­mény értesülhetett, hogy a hat intézmény összevonásával szü­lető és nyolc területi irodát mű­ködtető új hivatal tevékenysége zökkenőmentesnek ígérkezik (legalábbis kifelé). Nincs tehát szó régiós átszervezésről az ag­rárágazatban. Szeretném hozzátenni: egy­előre nincsen szó! Az átszerve­zést megalapozó 277/2006. (XII. 23.) FVM-rendelet ugyanis központi és területi szervekről beszél, megyei szint nem kerüli említésre. A „területi'' tehát je­lenleg megyeit jelent, de idővel ez változhat. Furcsa lenne, ha a szakigazgatás minden eleme: az egészségügytől, az adóügy­ön, a környezet­védelem és a többin át a köz­lekedésig régiós szintű lenne és csak a földmű­velésügy maradna tartósan me­gyei szintű. A most alakulóban lévő struktúrát érdekünk - a megye és a megyei mezőgazda­ság közös érdeke - mielőbb megszilárdítani és minél to­vább fenntartani. Nem szabad viszont szem elől téveszteni, hogy a helyzet átmeneti. ~ Békés megye ebben a nagy átszervezési folyamatban jelen­tős veszteségeket szenvedett. A régiós intézmények nagy több­sége Szegedre, egy része Kecske­métre került, alig maradt vala­mi a megyében. Már most folya­matosan kellene bbbizni azért, hogy az agrár-szakigazgatás ré­giós központja Békés megyébe kerüljön.Ebben a lobbizásban a megye minden közszereplőjé­nek, pártállásától függetlenül részt kellene vennie, az ország- gyűlési képviselőktől kezdve a társadalmi szervezetekig, mert ez nem csupán a megye agrár- szektorának, hanem egész la­kosságának érdeke. Györfi Károly Már most folyamatosan kel­lene lobbizni azért, hogy az agrár-szakigazgatás régiós központja Békés megyébe kerüljön. HYPER Automatika Szerviz Kft. 5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 62/1. Tel.: (66) 447-519. Telefax: (66) 448-404. E-mail: hyper@hyper.hu Web: www.hyper.hu ' :7_7.7V;vr YPEPti AUTOMATIKA SZERVIZ t BÉKÉSCSABA j > Egyedi célgépek tervezése, gyártása, javítása > Pneumatika-, hidraulikaelemek forgalmazása • lapátos és fogaskerék-szivattyúk • hidromotorok- fogaskerék ,, __- °rbit - dugattyús • irányváltó szelepek- elektromos- kézi • nyomáshatároló és tehertartó szelepei • szabályzó- és elzáróelemek • csövek, csőcsavarzatok • hidraulikatömlők.

Next

/
Thumbnails
Contents