Békés Megyei Hírlap, 2007. február (67. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-09 / 7. szám

2007. JANUAR 9., KEDD 6 PANORÁMA Ki minősülhet zavargónak? döntés A másodfokú bíróság máshogy értelmezte a jogszabályt Könnygázbombát taposnak a tüntetők október 23-án. A bíróság szerint a nézelődés nem számít bűncselekménynek. HIR8AV Nem működtek a légzőkészülékek? folyamatosan szivárgott a levegő annak a tűzoltónak a légzőmaszkjából, aki két másik társával augusztus 8-án a műegyetemi tűz oltá­sa közben életét vesztette - állítja a Tűzvonalban 105 című folyóirat DNS- vizsgálatra hivatkozva. Újabb szemétbálák Bács-Kiskunban Németországból származó bálázott háztartási hulladé­kot találtak Bács-Kiskun megyében, ezúttal Új­csengődön. A megyében eddig közel 3500 bála szemetet találtak, a rendőr­ség nyolc embert hallgatott ki gyanúsítottként. Ágymegosztás: készül a lista LAPZÁRTÁNK UTÁN közölte az Egészségügyi Miniszté­rium a javaslatait arról, hány aktív ágy lesz egy kór­házban, és hány intézmény­ben folyik ápolás vagy rehabilitáció. A pontos szá­mokról a Regionális Egész­ségügyi Tanácsoknak húsz napon belül kell dönteniük. Vita a munkaügyi bizottság összehívásáról „MEGKÉRDŐJELEZHETŐ az Országgyűlés munkaügyi bizottsága rendkívüli ülésé­nek Fidesz által kezdemé­nyezett összehívása Romá­nia és Bulgária uniós csat­lakozása miatt, mivel a tes­tület már állást foglalt, és a kormány álláspontja sem változott” - hangoztatta tegnap Simon Gábor, a bi­zottság szocialista elnöke. Simon: nincs szükség az ülésre @ TOVÁBBI hírek: www.reggel.hu Az utóbbi hetekben soro­zatban bukja el a rendőr­ség az október 23-i zavar­gások idején őrizetbe vett emberekkel szemben in­dított eljárásokat. A rend­őrök ellen viszont még egy vizsgálat sem indult. Europress-összeállítás Két ügyben eddig összesen öt olyan személy ellen szüntette meg az eljárást a jogerős bírósá­gi döntés, akiket rövid időre az október 23-i zavargások idején vettek őrizetbe, amiért a rendőr­ségi felszólítás ellenére sem hagyták el a tüntetés helyszínét. Ellenük gyülekezési jog megsér­tése miatt indult eljárás, első fo­kon pedig ki is mondta bűnössé­güket a bíróság. Az érintetteket négy nap elzárásra ítélték. A jog­erős másodfokú döntések sze­rint ugyanakkor tévedett az első­fokú bíró, amikor rendzavará­sért elmarasztalta és megbün­tette az előállítottakat. Az indok­lás szerint a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek gyakor­lását a Magyar Köztársaság elis­meri és biztosítja. E jog előzetes bejelentés nélküli gyakorlása a jogerős döntés írásos indoklása szerint bár nem jogszerű, nem minősíthető sem bűncselekmény­nek, sem pedig sza­bálysértésnek. A bíróság szerint nem lehet úgy értelmezni a jog­szabályokat, hogy a legkisebb vétket is a legsúlyosabban bün­tessék. A bíróság a későbbiek­ben rámutat: aki elmegy egy be nem jelentett demonstrációra, puszta ottlétével még semmiféle jogsértést nem követ el. Ez az ál­láspont annak tükrében is érde­kes, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal szeptemberben olyan közleményt adott ki: puszta je­lenléttel is a pszichikai bűn­segély bűncselekményét valósít­ja meg az is, aki szemlélőként vesz részt egy be nem jelentett tünte­tésen. A bíróság meg­állapította azt is: az érintettek cselekedeteinek meg­ítélésekor figyelembe kell ven­ni, hogy az engedetlenség - vagyis ha valaki felszólításra sem hagyja el az adott területet - önmagában soha nem bünte­tendő, kivéve, ha az a rendőrt más irányú, a közrend és a köz- biztonság érdekében teendő in­tézkedésében akadályozza. A felmentettek közül többen azt közölték, fejenként másfél milliós kártérítésre perelik be a rendőrséget. Ugyancsak kudarccal végző­dött a szeptember 21-én kora hajnalban Budapesten őrizetbe vett és összevert Kruchina fivé­rek, Károly és Vince elleni rend­őrségi eljárás - írja az Index. Négy rendőri tanúvallomás sze­rint közvetlenül elfogásuk előtt Kruchina Vince egy sörösüve­gét, Kruchina Károly pedig egy kődarabot hajított a bevetési cso­port tagjai felé. Csakhogy ezt az amerikai AP hírügynökség két fotóriportere is tanúként cáfolta. A Budapesti Nyomozó Ügyész­ség pedig utóbbiak állítását talál­ta megalapozottnak, így meg­szüntette a testvérek elleni nyo­mozást. Az október 23-i rendőrségi fel­lépés miatt eddig mintegy 180 esetben indítottak nyomozást a rendőrök ellen lakossági fel­jelentés alapján. Ugyanakkor az ügyekben hónapok óta egyetlen rendőrt sem sikerült azonosíta­ni. Civilek ellen mindössze 120 eljárás indult, vagyis jóval keve­sebb, mint rendőrök ellen. Kóka eladta helikopterét, mert nem volt ideje a repülésre Kóka János gazdasági miniszter cége eladta helikopterét, mivel a tárcavezetőnek az utóbbi időben nem volt ideje vele repülni. Be­jelentése szerint a liberális poli­tikus repülés helyett szabad ide­jében ezentúl inkább a fallabdá- zást és a futást részesíti előnyben. A közvélemény először egy magazinnak adott miniszteri in­terjúból tudhatta meg, hogy Kóka János helikoptert vezet. Ez állítása szerint egyik cégének birtokában volt, s saját költsé­gén bérelte. 2005 augusztusában Kóka ki­sebb balesetet szenvedett heli­kopterével, miután a gépet egy másik pilóta úgymond „földhöz verte”. Az SZDSZ-es politikus el­hallgatta a balesetet, pont abban az időszakban, amikor több kis- repülőgép-baleset miatt saját maga az ellenőrzés szigorítására szólította fel a hatóságokat. A hatalmas médiaérdeklődés miatt végül lefolytatták a vizsgá­latot, megállapítva a pilóta felelősségét. ■ Kupa Mihály visszavonul a politikától Elege van a politikából, ezért nem indul újra Kupa Mihály, a Centrum eddigi elnöke a január 27-i tisztújító kongresszuson - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a 66 éves politikus. Kupa Mihály 1990 és 1993 között az Antall- kormány pénzügyminisztere volt. Miután szakított az MDF- fel, független képviselőként ke­rült vissza választókerületéből, Szerencsről a parlamentbe. 2001-ben létrehozta a Centru­mot. Ez a Harmadik Oldal Ma­gyarország pártból alakult ki, s középen álló pártnak definiálta magát. A 2002-es választásokon nem sikerült a parlamentbe ju­tás, 3,9 százalékot ért el a Cent­rum, néhány hasonlóan magát középen állónak valló párttal együtt indulva. A második for­dulóban az MSZP javára léptek vissza a Centrum képviselőjelölt­jei. A 2006-os országgyűlési vá­lasztásokra a remélt ötven he­lyett csupán 26 jelöltet tudtak ál­lítani, és végül csupán 0,4 száza­lékos eredményt értek el. ■ É. S. Inkasszót vetettek ki a rendőrség számlájára A legfelsőbb bírósághoz fordul a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság, ríüután a Lelkiismeret 88 csoport inkasszóval leemelte a javára megítélt több mint 3 milliós kártérítést A bíróság szerint a rendőrség jogszerűtlenül oszlatta fel a szervezet egyik korábbi tüntetését, és tagjait jogtalanul állították elő. Gaudi-Nagy Tamás, a sértettek jogi képviselője elmondta: azért kellett inkasszóval leemelniük a rendőrség számlájáról a pénzt, mert nem fizették ki önként a jogerősen megítélt összeget. ■ Az engedetlen­ség önmagában nem büntethető. Még nem mehetnek a hazai romák vízum nélkül Kanadába kivándorlás Az észak-amerikai ország még nem ad mentességet a magyar állampolgároknak, de felülvizsgálják Nem reménykedhettek sokáig azok a mohácsi roma családok, akik abban bíztak, hogy hama­rosan vízum nélkül utazhatnak Kanadába. A Külügyminiszté­rium tegnap egyértelművé tette: nincs még időpont, és nincs megállapodás arról, hogy az észak-amerikai ország vissza­állítaná a vízummentességet a magyar állampolgárok számá­ra. „Nem mondható, hogy kü­szöbön áll a vízummentesség bevezetése Kanadával” - hang­súlyozta Polgár Viktor. A szó­vivő ugyanakkor hozzátette: az ottawai kormány még az idén újra megvizsgálja a kérdést, amelynek keretében a juhar­levelesek főleg a magyar úti­okmányok biztonságosságára, illetve a migrációs helyzetre lesznek kíváncsiak. Optimizmusra azonban nincs ok, hiszen Kanada azért állította vissza 2001. december 5- én a vízumkötele­zettséget, mert az 1998-tól lehetséges szabad beutazással sokan visszaéltek, és nem való­színű, hogy azóta gyökeresen megváltozott volna a magyarok mentalitása. „A három év alatt nyolcezer honfitársunk kért me­nekültstátust, és ennek 90 szá­zalékát elutasították a kanadai hatóságok” - emlékeztetett Pol­gár Viktor. Ráadásul az elutasí­tottak nem szívesen tértek ön­ként haza, ezért túltartózkodás és illegális munkavállalás miatt végül kiutasították őket az or­szágból. Ugyan­akkor a külügyi szóvivő felhívta a fi­gyelmet arra, hogy tanuláshoz, letele­pedéshez, munka- vállaláshoz vízum­mentesség esetén is kell egy kü­lön arra jogosító engedély, amelyet a fogadó ország különö­sebb indoklás nélkül megtagad­hat. Mindez azonban természe­tesen nem azt jelenti, hogy a szabályokat betartva ne lehetne dolgozni Kanadában, hiszen je­lenleg is több mint ezer magyar­■ Ottawa a roma emigránsok miatt döntött a kötelezettség visszaállításáról. Kanadába utazó roma család. A vízummentességre még várni kell. országi keresi a kenyerét legáli­san az országban. A mohácsi romák - akik kö­zül 338mn már visszatértek Svédországból - azért sem re­ménykedhetnek pozitív fordu­latban, mert Peter Mackay kana­dai külügyminiszter tavaly ok­tóberi magyarországi látogatá­sán ugyan kijelentette: néhány hónapon belül megvizsgálják Magyarország vízummentes­ségre vonatkozó kérését, ennél több azonban nem történt. „Va­lamennyi EU-tagországgal sze­retnénk normalizálni a vízum­gyakorlatot, egyiküket sem akarjuk diszkriminálni" - mondta akkor a kanadai poli­tikus. ■ Vég M.

Next

/
Thumbnails
Contents