Békés Megyei Hírlap, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-05 / 284. szám

2006. DECEMBER 5., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP A híd festését hónapokig végezték, újra bírja tíz évig Hónapokig festették a Szegha­lom és Vésztő közötti, úgyneve­zett foki Sebes-Körös hidat, és a munkálatok végeztével tegnap megtörtént a műszaki átadás. Virág Mihály, a Magyar Közút Kht. megyei területi igazgatója elmondta, hogy 85 millió forint­ba került a felújítás, a szerkeze­tileg stabil híd így tíz évig megint bírja, feltehetően nem kell pénzt áldozni rá. Virág Mi­hály kitért arra, hogy jövő ta­vasszal kezdik el a békéscsabai, Orosházi úti híd Jamina felőli fe­lüljárójának a rekonstrukcióját. Az igazgató kiemelte, ezen munkálatokra a közútkezelő rendelkezésére áll a szükséges 160 millió forint. ■ Ny. L. Üj módszerek a szociális gondozásban is A kistérségi együttműködés le­hetőségeiről egyeztetett a napok­ban Cservenák Pál Miklós, Mezőberény polgármestere és Kovács Edina, a Városi Humán­segítő és Szociális Szolgálat ve­zetője. A szociális norma, illetve a szociális területen biztosított normatívák csökkenése arra készteti az önkormányzatokat, hogy új utakat, új irányokat ke­ressenek. A családsegítés, a jel­zőrendszeres házi segítségnyúj­tás, a támogató szolgálat, a kö­zösségi ellátás és az idősek ott­honára vonatkozó kistérségi mű­ködtetés területén kell új megol­dásokat találni. ■ P. G. az Orosházi úti híd szerkezetét Meg kell erősíteni a békéscsa­bai, Orosházi úti felüljáró tartó- szerkezetét, ugyanis a kerékpár­út támfala fokozatosan kifelé bil­len, illetve süllyed. Az elmozdu­lást tavaly óta figyelteti az önkor­mányzat. A megbízott szakterve­ző jelezte: elengedhetetlen a fal ideiglenes megtámasztása a Barnevál felől, a felüljáró mellet­ti alsó szervizúton. ■ F. G. K. Előre kell menekülniük jövőkép Nem lehet megkerülni a kisebb települések együttműködését A településkutató szerint nincs szó falurombolás­ról, ugyanakkor a jelenle­gi folyamatok többsége nem kedvez a kisebbek­nek. Nagy Gábor, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia főmunkatársa úgy látja, nekik fel kell ké­szülni bizonyos fájdalmas lépések megtételére. Csiszér Áron — Űj kormányzati szándékkal kell szembesülniük a kisebb településeken élőknek. Az ed­dig közvetlenül nekik átutalt normatívát csökkentik, erősít­ve viszont a kistérségeket, ahol társulva több pénzt kap­hatnak. Farkast kiált-e, aki fa­lurombolást emleget?- Tetten érhetők olyan tö­rekvések, amelyek nem ki­mondottan falupártiak, de a rombolás szót ebben a szö­vegkörnyezetben nem használnám. A min­denkori megszorítá sok viszont legelő­ször a kevés moz­gástérrel rendelke­ző, alacsony költ­ségvetésű telepü­léseken jelentkez­nek, amelyek na­gyon könnyen vesztesei lehetnek a költségek lefara­gásának. Nagy Gábor Egy fiatal kutató nagy Gábor 1967-ben született Buda­pesten. Tudományos fokozata kandi­dátus. Munkahelye Békéscsabához köti, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Békéscsabai Osztály tudo­mányos főmunkatársa Emellett a Tessedik Sámuel Főiskolán vidékfef lesztés témakörben tart előadásokat Nős, egy gyermeke van.- Tény, hogy sok helyen a költségek lefaragását már nem tudják másképp megva­lósítani csak úgy, ha az isko­lától, az óvodától, a szociális intézményektől vonnak el forrást. Ez elkerülhetetlen­nek látszik, de ha minden ilyen intézmény megszűnik, akkor gyakorlatilag vége a falu­nak. Éppen ezért az látszik a legésszerűbb megoldásnak, ha megosztják egymás között az intézményeket. Ez történt a megyében Csabaszabadiban, ahol már nem működik sem az iskola, sem az óvoda, viszont az épületet - úgy tudom — sze­retnék ki használni egy tér s é g i : A falvaknál nemcsak kisebb-nagyobb településekről, hanem értékekről, emberekről, kultúráról van szó. — Akkor a társulás inkább esély, mintsem reális veszély? Ezt valamiért sokan nem így élik meg... Városok és falvak lélekszáma: 1970. ÉVVÉGÉN ezer ember Városban (4) élők száma 137.2 Községekben (75) élők száma 299.0 Összesen 436.2 1980. ÉV ELEIÉN Városban (5) élők száma 180.9 Községekben (71) élők száma 256.0 Összesen 436.9 1990. ÉV VÉGÉN Városban (12) élők száma 247.7 Községekben (62) élők száma 161.5 Összesen 409.2 2000. ÉV ELEJÉN Városban (14) élők száma 262.5 Községekben (61) élők száma 129.2 Összesen 391.7 2005. ÉVVÉGÉN Városban (17) élők száma 268.0 Községekben (58) élők száma Összesen 117.8 385.8 intézmény kialakításával. Az átalakítást, ésszerűsítést tehát sok helyen nem lehet megke­rülni. — Ennyire azért még nem éle­ződött ki mindenhol a helyzet, vagy ez csak idő kérdése?-Később ért az Al­földre az együttmű­ködési kényszer, Bor­sodban, Zalában vagy éppen Sza­bolcsban már elő­rébb járnak e tekin­tetben. Igaz, ott az aprófalvas szerkezet sürgette is mindezt. Hogy Békésben miként alakul a helyzet, az nagyban függ attól, hogy a mindenkori kormányzat hogyan él a lehetőségeivel. Azt egyik nagyobb politikai erőről sem tudom elképzelni, hogy tu­datosan a falvak ellen dolgozná­nak. Hogy mást ne mondjak: km moly szavazóbázistól esnének el. — Mi lehet egy település élet- képességének a számokban megmutatkozó határa, mérhe­tő-e ez pénzügyi kategória­ként?- Nincs értelme millió forintokban kifejezni, de egyes számítások szerint egy kétezer lakosú, átlagos korszerke­zetű település még gazdaságosan tud működtetni egy általános iskolát. — Mindenképpen szükség van a falvakra?- Ez nem kérdés. Óriási hiba lenne pusztán pénzügyi szem­pontok alapján megítélni egy la­kóhelyi közösségtípus életképes­ségét. Itt nemcsak kisebb-na­■ Az iskolától, az óvodától vonnak el forrást, de ha minden ilyen in­tézmény megszű­nik, akkor vége a falunak. gyobb településekről, hanemx ér­tékekről, emberekről, kultúráról van szó. Ezért kell az érintettek­nek félretenni esetleges nézetel­téréseiket, és saját jövőjük érde­kében együtt­működni,jL Ez nem kompro t az utolsó misszumo-^^B kongatás: kát kötni. Csaba­szabadl lépett. Kölcsönösségre építenek a határ menti társulásban Ismeretátadó helyett tanulásirányító tanár Közös határ menti kistérségi társulás létrehozásáról tanács­kozott néhány magyar és román település vezetője a napokban Battonyán. A helyi önkormány­zat előzetes alapsza­bályt készített. Ha az önkormányzatok el­fogadják az alapsza­bályt, sor kerülhet a dokumentumok alá­írására. Az egyezte­tésen szó esett a résztvevő magyar és román tele­pülések számáról, ám ez egyelő­re nyitott kérdés maradt. Cél, hogy a határ menti régió, a Battonyától 10-50 kilométer tá­volságban levő települések fog­janak össze. A létrehozandó tár­sulás az egyenrangúság és köl­csönösség elve alapján működ­ne, a közös pályázatok esetén — ha azok sikeresek — az elosztás is 50—50 százalékban valósulna meg. A battonyai városvezetés sze­retné, ha a társulás gesztora Pécska és Battonya lenne. Szándékuk, hogy a magyar kormány által is támogatott, határon átívelő pályázatok le­hetőségeit a társulás által bizto­sítsák és hasznosítsák a határ mindkét oldalán. A további részletek egyeztetésére még karácsony előtt szeretnének sort keríteni. ■ H. M. Nemzetközi versenyen csabai győzelem Nemrég arról adtunk hírt, hogy a németországi Stuttgartban lett ezüstérmes egy nemzetközi fizikaversenyen Körösi Márton, a Szent-Györgyi Albert gimná­zium tanulója. A tehetséges fia­talember azóta sem adta alább, nemrég az Eötvös Lorándról el­nevezett versenyen lett harma­dik. Ez a megmérettetés arról nevezetes, hogy egy kategóriá­ban indulnak nemcsak a fizika tagozatos középiskolások, ha­nem elsőéves egyetemisták is. Külön nehezítette Márton dol­gát, hogy az ő idejében a Szent- Györgyiben még nem indult be az emelt szintű fizika képzése, így ez nem jelentett számára külön előnyt. ■ Cs. Á. A hagyományos tanár-diák kap­csolat átalakítása az egyik leglé­nyegesebb eleme, a békési Eöt­vös József Általános Iskolában, az idei tanévben elkezdődött, Felkészítés a kompe­tenciaalapú oktatás­ra elnevezésű prog­ramnak. Az elmúlt évek, évtizedek tár­sadalmi változásai­val párhuzamosan, a hagyományos isme­retátadó pedagógus szerepe he­lyett a tanulásszervező, tanulás­irányító tanári magatartás kerül a középpontba. A gyerekek a szövegértés-szögevalkotási és a matematika-logikai képességek, az angol nyelv és az infokommu­nikációs technológia területén az új módszerek segítségével juthatnak ismeretekhez. Az első, az ötödik és a hete­dik évfolyamon egy-egy osz­tályt érintő, az euró­pai uniós és a ma­gyar állam társfi­nanszírozásával megvalósuló projek­ten belül kiemelt hangsúlyt kap a megértésen alapuló fejlesztés, a felfedeztető tanítás, tanulás, illetve a cselekvésből kiinduló gondolkodásra neve­lés. Az órákat a szakemberek korszerű digitális, a diákok fi­gyelmét jól lekötő technika se­gítségével tartják. ■ P. G. ■ A regionális pá­lyázatok lehető­ségeit az ország­határ mindkét ol­dalán szeretnék hasznosítani. ■ Az órákat kor­szerű digitális, a diákok figyel­mét jól lekötő technika segít­ségével tartják. 3 Öröm helyett panaszáradat ÁLL A BÁL JAMINA ELEIÉN, a híd lábánál. Békéscsabán, az Orosházi út és a Gyár utca csomópontjába hosszú évek után sikerült kilobbizni a körforgalmat, erre most szin­te mindenkinek baja van ve­le, illetve a környéken kiala­kított új forgalmi renddel. Egyesek arra panaszkodnak, hogy a négy sávot levitték kettőre, mások szerint feles­leges volt 200 milliót beleöl­ni egy olyan kereszteződés­be, mely már nem veszélyes. Amíg működött a Barnevál, addig valóban sok baleset történt itt. Teherautók, sze­mélygépkocsik, kerékpáros­ok és gyalogosok közleked­tek, kanyarogtak nagy szám­ban, de mióta a baromfi-fel­dolgozó bezárt, lecsökkent a forgalom. A válasz ezekre a felvetésekre ésszerű: a Barnevál valamikor még újra üzemelhet, vagy a helyén más ipari üzem létesület. Akkor pedig körforgalom hí­ján a fokozott balesetveszély- lyel ismét számolni kellene. Másrészt a pályázat most nyert, ha lemondja a közút­kezelő a 200 millió forintot, akkor azonnal és örömmel felhasználják az összeget a megyén kívül. az orosházi úti híd lábánál lakóknak is bajuk van az új forgalmi renddel, autózhat­nak körbe-körbe karikára, míg hazaérnek. Három ut­cába ugyanis a híd felől megtiltották a bejárást. Százötven aláírás már ösz- szegyűlt a probléma miatt. Mindenesetre a körforgalom műszaki átadását ma meg­tartják. Hogy aztán ebben a formájában meddig áll fenn az új forgalmi rend, az még kérdés. elképzelhető, HOGV nemso­kára a csabai elkerülőn a Do­bozi úti és a Békési úti cso­mópontba is körforgalmat építenek. Ha így lesz, a ter­vezők tanulhatnának a jaminai történetből, hogy az átadás mindenkinek öröm legyen. Ötven esztendő után tért haza az '56-os magyar A 64 esztendős Kovács László, '56-os magyar, nemrégiben tért haza Zsadányba. A felmenői ré­vén tősgyökeres zsadányi férfit a forradalom Csepelen érte, ahol villanyszerelőként tanonc- éveit töltötte. Apja részt vett az 1956-os eseményekben, a forra­dalom vérbe fojtása után mene­külniük kellett. így kötöttek ki Sydneyben, ahol Kovács László műszerésztechnikusként dol­gozott nyugdíjazásáig. A forra­dalom ötvenedik évfordulóján kereste fel szülei faluját. Fele­ségével együtt fogadta Dudás Árpád zsadányi polgármester, akinek elmondta: szívében mindig hű maradt szeretett magyar hazájához. ■ B. I. NYEMCSOK I LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents