Békés Megyei Hírlap, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-23 / 300. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 23., SZOMBAT A kosárfonók remekei díszítik először Békés karácsonyfáját Békésen — valószínűleg az or­szágban is egészen egyedülálló módon - a híres helyi kosárfo­nás különleges alkotásaival dí­szítették fel a város karácsony­fáját. Az elképzelés egyébként az, hogy minden évben valami, az idei esztendőhöz hasonló, különleges, a helyi sajátossá­gokat felvonultató köntösbe öl­töztetik majd a fenyőfát. ■ Az egyik legfőbb cél, hogy az ünnep családias hangulatát az utcán is megjelenítsék. A Nefelejcs Egyesület által szervezett Ünnepváró napok Bé­késen elnevezésű, hagyomány­teremtő szándékkal életre hívott rendezvénysorozat több érde­kességet is tartogatott a látoga­tók számára. Az iskolások olyan különleges karácsonyfa-díszítő versenyen mérhették össze a tu­Az országban egyedülálló dekoráció. dásukat, ahol csak természetes alapanyagú díszeket használhat­tak. Emellett az ünnep hangula­ta is — így a sült gesztenye és a forralt bor illata - átjárta Békés főterét. Felléptek hangulatos műsorukkal a Belencéres tánc- együttes fiatal tehetségei és a bé­kési zeneóvodások is. Ugyancsak különleges él­ményt nyújtott az érdeklő­dőknek a Békési harangkórus színvonalas fellépése. Hasonló­képpen üde színfoltja volt a bé­kési rendezvénynek az adventi kézműves vásár. Ezzel a prog­rammal a szervezők igyekez­tek ellensúlyozni az ünnepek­re sokszor jellemző, esztelen bevásárlási lázat. ■ P. G. KARÁCSONY Danilescuéknál a karácsony a szeretetteljes együttlétről szól. Dávid (balról), Szilvia és Márk ilyenkor szívesen játszik vagy énekel együtt szüleivel. Nem a pénz a főszereplő szenteste A gyermekek mosolyából a felnőttek erőt meríthetnek A karácsony a szeretet, az összetartozás ünnepe, meghitt hangulatot te­remt. Az együttlét külö­nösen azoknál a csalá­doknál fontos, ahol több gyerekkel élhetik át a bé­kesség örömét. Halasi Mária Kaszaperen a 2000-ben meg­alakult nagycsaládosok egyesü­lete egész évben igyekszik ösz- szefogni a községben élő mint­egy negyven többgyermekes családot. Olyan családias kö­zösséget szeretnének kialakíta­ni, amely együttgondolkodva, egymást segítve éri el célját. Nemrég Mikulás-napot rendez­tek, ahol az apróságok verset mondtak, énekeltek, mindenki jól érezte magát. Kapcsolatot tartanak a mozgáskorlátozot­takkal, akikkel regionális gyer­meknapot rendeztek. A nap si­keréért a falu apraja-nagyja dolgozott - emelte ki Séley Já­nos, az egyesület vezetője. Danilescu Csabáék családjá­ban három kisgyermek, Dávid, Szilvia, Márk élvezi az odaadó szülői szeretetet.- Több gyermeket nevelni nagy munka, de igazi öröm is. Nálunk a Mikulás hozza az ösz- szes ajándékot, míg a kará­csony a fadíszítés, a felszaba­dult együttlét ideje. Ezzel azt szeretnék, ha az ünnep nem a pénzről szólna, hanem valóban a szeretetről - tudtuk meg Danilescu apukától. A szeretet estjére nagy sütés­főzéssel készülnek. Mivel az édesapa rokkant nyugdíjas, így ő vállalja át feleségétől, Anikótól a háziasszonyi tisztet. A gyerekek a tésztakészítésben, dió- vagy mákdarálásban segítenek. Ked­venc ételük a töltött káposzta, de lesz finom húsleves, illetve a pa­pa titkos terve, a sült kacsa. Mi­vel Csaba énekes is, sok meghí­vást kap különféle rendezvé­nyekre, nem csoda hát, hogy a szentestét is zenével, énekléssel teszik még meghittebbé. A nagycsaládos egyesület tag­jai tapasztalatból tudják, hogy több gyermekkel vidéken nehe­zebb a megélhetés. Nincs elég munka, de a közösséghez tarto­zás, a programok erőt adnak a mindennapi teendőkhöz. Samu- né Zsarkó Piroska például szíve­sen segít bármiben, legutóbb az országos rózsaszín kampány ke­retében sikeres egészségügyi es­tet szervezett az asszonyoknak. Szükség is van a segítő kezekre, mivel az egyesület vezetője jelen­leg az ország más részén dolgo­zik, így ritkán jár haza, telefonon tartják a kapcsolatot. A kará­csonyt viszont ő is a családjával szeretné tölteni. Samuné: mindenben segítjük egymást. y* A kis Dávid örül a Mikulás ajándékai­nak.- Az egészség megőrzésére ko­moly hangsúlyt fektetünk, a nagycsaládokban mi, édes­anyák vagyunk az otthon moz­gató rugói. Minden egészséges nő a boldog család alapja — fogalmazott Samuné. — Nem­régiben egy programon nő- gyógyásszal beszélgettünk, és kiderült, hogy sokan nem jár­nak szűrővizsgálatokra. Nincs más, megpróbáljuk „kézen fogva” elvezetni az asszonyo­kát a szűrésre, ráébreszteni őket az egészségmegőrzés fon­tosságára. Természetesen foly­tatást is tervezünk, már van is néhány ötletem - mondta Samuné Zsarkó Piroska, aki szintén gyermekeivel, családi körben tölti a karácsonyt. A nagycsaládosok egyesületének rendezvényei sokat segítenek a közösség összekovácsolásá­ban és erőt adnak a hétköz­napokhoz. A XV. századtól világhódító úton, ma már mindenhol ragyog karácsonyfa A karácsony ma már mindany- nyiunknak az év egyik legna­gyobb ünnepe, amely hosszú századok óta az egész világ számára ugyanazt jelenti, ugyanazokat a gondolatokat ébreszti az emberekben. Az ünnep középpontja a feldíszí­tett fenyőfa. A karácsonyfa-állítás ma már gyakorlatilag az egész vilá­■ Magyarországon a karácsonyfa csupán a XIX. század második felétől lett népszerű. gon elterjedt szokás, ám ennek ellenére viszonylag fiatal ha­gyományról van szó. Az első karácsonyfáról Sebastian Brant német író em­lékezik meg Strasbourgban a XV. század végén. A Habsburg- uralkodók Bécsben 1825 táján fenyőfa alatt ünnepelték a Nem divat mindenfélét ráaggatni. szentestét, egymásnak ajándé­kot adtak. Magyarországon a karácsonyfa először a jómódú nemesi családokban terjedt el, majd a XX. század elejétől egy­re többen díszítettek fel ottho­nukban egy kis fenyőt. A Viharsarokban a két világ­háború közötti években terjedt el a karácsonyfa-díszítés. S má­ra már nincs olyan otthon, aho­va ne jutna legalább egy szim­bolikus fenyőág karácsony ide­jén. A kilencvenes években kis­sé, a korábbi színkavalkád után, a karácsonyfa-díszítés in­kább a minőség és az ízlésesség irányába tolódott. Ma már nem divat a szivárvány minden szí­nében csillogó fa. ■ Cs. Á. Ha megvernék, akkor is orgonálna és prédikálna a jóságról a kiválasztott Rákász Gergely koncertjein a zenével szolgálni, a tehetségével pedig használni akar az embereknek Ha megvernének, akkor is orgonálnék — állítja Rákász Gergely. Az biz­tos, hogy a művész min­den koncertje felér egy prédikációval, és nem csak adventkor. Niedzielsky Katalin- A jó Istentől kaptam a tehet­séget, élnem kell vele! Külön­ben jól megfenekelnének majd a mennyországban. Az ember­nek a felelősséget is kell érez­nie a saját környezete iránt. Ha már rám bíztak fontos gondo­latokat, hiszem, hogy használ­hatok velük másoknak. A kon­cert szolgálat. Abban bízom, hogy mindig ül ott néhány em­ber, akinek a lelke felemelke­dett egy órára. Ezenkívül hát­ha valakit elindítok a jó útra, hátha nyerek szolgákat a ne­mes ügynek. Rákász Gergely orgonamű­vész szerint a genetikai adott­ságokat otthonról hozzuk, de inkább a kilométerek érlelik meg az embert. Nevelés, iskola, aztán döntünk, hogyan is él­jünk, de tulajdonképpen a Gondviselő mutat rá az ember­re, kiválasztja és elmondat vele fontos üzeneteket.- Mindenkinek megvan a mondandója, amit ha megtalál és igyekszik továbbadni, nagyon Minden koncertjén a szeretet erejét hirdeti, így volt ez csabai fellépésén is. boldog életet élhet. Ha elveszíti, akkor nagyon nehéz lesz számá­ra. Aki a reklámokra hallgat és a tárgyakban keresi a boldogsá­got, az sohasem találja meg az igazi értékeket. Semmilyen tárgy nem helyettesítheti azt a boldogságot, amit csak a másik emberre való odafigyelés, a má­sik emberért vállalt szolgálat tud adni. Az életben csak egy dolog számít; az, hogy mennyire szereted a másik embert! Ez az alapja az egész életminőségnek. Titokzatos angyalvárás, hosszú séták, közös ének A nagy családban átélt kará­csonyok nem múlnak el nyom­talanul Rákász Gergely két nővérével és öccsével együtt énekelt a fa alatt. Máig emlék­szik a hosszú sétákra; hagyni kellett a Jézuskát, az angyalo­kat dolgozni. Később együtt dí­szítették a fát. Mindenki ott volt, kibogozták, leporolták az egy éve elpakolt díszeket. En­nek is megvolt a maga vará­zsa, legalább annyira, mint a titokzatos angyalvárásnak. Szentestén apjuk zongorázott, később Gergőt küldték, hogy játssza el a karácsonyi dalo­kat. S együtt énekelt a család. Az édesanyá^gészségének védelme fontos, hiszen ők a családok mozgató rugói

Next

/
Thumbnails
Contents