Békés Megyei Hírlap, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-22 / 299. szám
ÉRDEKESSÉG A Tempó«lőfizetési és terjesztési ü| kapcsolatban várjuk a Munkácsy u. ^ bekkel I. szám Opel Körös, 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 66 Tel.: 66/451-855. Fax: 66/441-287. alatt! Tel.: 06 (80) 922-012. Orvoscsaládban Hogyan ünnepel a gyulai orvoscsalád, ahol az édesanya, dr. Fazekas Ilona, belgyógyász, gasztroente- rológus?- nem véletlenül lett hagyománnyá bizonyos ünnepi étkek fogyasztása karácsony szentestéjén — mondja a doktornő. — A hal, az aszalt gyümölcs, egyéb könnyű gyümölcsök fogyasztha- tók és nem terhelik meg a gyomrot éjszakára. A dió, mogyoró, s a mákos tészta, guba kicsit nehezebben emészthetők. — Jómagam már előre készülök a karácsonyra, novemberben megvásárolom az ajándékokat, á hozzávalókat, a szaloncukrot. így biztonságos a karácsony. Régebben előnyben részesítettem a tö- ves fenyőket, de ezeket a kutyánk lerendezi a kertben, sajnos nem élik túl a „megtisztelést”. Javasoltam a férjemnek a műfenyőt, de hallani sem akar róla. Szerinte — bevallom igaza van — nincs olyan illata, hangulata, mint az igazinak. Szenteste mi várjuk a nagyszülőket, s a kislányommal szorgoskodunk a konyhában, a hal nem maradhat el, de azért pulykát is teszünk az asztalra. A férjem a halászléfőzés mestere. Csodálatosak ezek a napok. Másnap mi megyünk a nagyszülőkhöz, végre pihenhetünk, beszélgethetünk. B. Zs. Lelkészcsaládban Liptákné Gajdács Mária evangélikus lelkésznek és férjének ez lesz a harmincadik karácsonyuk együtt. a hatgyermekes békéscsabai anyuka a következőket mesélte karácsonyaikról:- Még minden gyermekünk velünk él, csak akik egyetemisták, tanulnak, azok vannak hét közben távol. Karácsonyra mindenki hazajön. A nagyszülők is évről évre velünk karácsonyoz- nak, mióta a férjemmel házasok vagyunk. Sajnos a négy nagyszülőből már csak egy, az én édesanyám él. Ő ebben az évbgn velünk tölti a karácsonyt (jövőre a húgoméknál, majd újra*aákmk). Finomabbnál finomabb süteményeivel szerez örömet ilyenkor unokáinak. Különösebben nem terhel a karácsonyi készülődés, mert anyaként és lelkészként mindeddig úgy igyekeztem irányítani az életünket, hogy nem mi vagyunk az ünnepért, hanem az ünnep van értünk. A karácsonyi sütés-főzés sem gond, hiszen a mennyiség évről évre fokozatosan nőtt, ahogy a gyerekek száma is, és mindennap főzve felnőttem a feladathoz. A férjem vásárolja és állítja fel a mindig mennyezetig érő fenyőfát, a gyerekekkel együtt díszítik fel.- Minden évben van adventi koszorúnk, amit imádkozva, énekelve, igét olvasva ülünk körül esténként. M. M. Túl lehet élni még magányosan is! A karácsony a vallási tartalom háttérbe szorulásával egyértelműen családi és ajándékozási ünnep lett. míg a média egyértelműen a „normális”, de már rég kisebbségben levő — papa, mama, két gyerek — típusú családokról szól, a magyar családok többségében hiányzik valamelyik szülő, vagy újraházasodott az egyik fél. Sok gyerek 6- 8 nagyszülővel, 2-3 papával, ugyanennyi féltestvérrel rendelkezik, míg másoknak esetleg egyetlenegy magányos anyuka jutott. Az országban több százezren egyedül várják az ünnepet. Az ötvenes évei elején járó Márta tudatosan választotta az egyedüllétet, több mint harminc év rutinnal rendelkezik a karácsony tartalmas megünneplésében. A pedagógusi és pszichológusi végzettséggel is rendelkező békéscsabai asszony azt javasolja, hogy akinek gondot okoz az ünnep megélése egyedül, az hívja bátran a településén elérhető telefonos lel- kisegély-szolgálatot. — A média azt a tévhitet zúdítja az emberekre, hogy az egyedül töltött ünnepeknél még az ön- gyilkosság is jobb alternatíva. Ez a szemlélet nagyon megnehezíti azok életét, akik magukra maradtak. A tudatos felkészülés, tartalmas karácsonyi program megtervezése sokat segíthet az ünnep teljességének megélésében — vallja Márta. F. M. A pszichológus végzettségű, békéscsabai asszony azt javasolja, hogy akinek gondot okoz az ünnep megélése egyedül, az hívja bátran a településén elérhető telefonos lelkisegély-szolgálatot. HOGYAN SEGÍTHETJÜK A GYÁSZOLÓT? A karácsony éppen a hozzá kapcsolódó nagyon erős érzelmi kötelékek miatt kritikus időszak azok számára, akik nemrég veszítették el hozzátartozójukat. Ennek ellenére nem biztos, hogy az a jó, ha elrángatjuk az illetőt magunkhoz, csak azért, hogy úgymond ne legyen egyedül. A gyász ugyanis fájdalmas, de a veszteség feldolgozásának elengedhetetlen része. Segíthetünk neki azzal, hogy időt szánunk egy alapos beszélgetésre, amelyben kölcsönösen felidézzük az elhunyttal kapcsolatos emlékeinket. A gyászolók a közhiedelemmel ellentétben szeretnek beszélni az elhunytról, inkább a kívülállók nyomják el ezeket az emlékkitöréseket a közismert formulával: próbálj másra gondolni! Egy ilyen beszélgetés - ha képesek vagyunk felvállalni ennek súlyát - a gyászoló barátnak, rokonnak, de talán nekünk is különleges lelki ajándék lehet. A díszekről szenteste előtt mindenki nagy izgalommal készül a ■ karácsonyfa díszítésére!' amelyhez ki-ki saját ötlette| \ vagy a hagyományos dí- . szék felhasználásával/ já-\ > rul hozzá. A fa felékítése is már az ünnep örömét, szeretetét vetíti előre a békés családi körökben. A karácsonyfára kerülő díszek sokféle jelképet hordoznak az ünnephez kapcsolódóan. A fenyőfa csúcsával Isten felé mutat. Ezért volt a régiek számára az örökzöld fenyő, az örök élet reménységének a szimbóluma. A fa csúcsára tett csillag a háromkirályoknak utat mutató égi csillag jelképe. Az alma a tudás fájára utal, a bűnbeesésre, míg a papírlánc a paradicsomi kígyóra. A színes üveggömbök, arany- és ezüstdíszek, a habkarikák a jászolhoz vitt ajándékokra emlékeztetnek. A dió a születés és a halál szimbóluma. Jézust szimbolizálja Mária méhé- Lben és a sziklasír- ) ban. A csillagszóró a világosság, a fény születését jelképezi. A gyertyaláng egy-egy lélek, az emberélet és a szeretet lángja. Visz- szatükrözi a bennünk levő fényt, amelyet Isten gyújt bennünk, és általa önmagunk lehetünk. A gyertyadíszt korábban is ismerték, de állítólag 1821-ben Bécsben egy német színész hozta divatba. A fára függesztett édes ostya a szentelt ostya jelképe. H. M.
