Békés Megyei Hírlap, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-18 / 295. szám

2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 18., HÉTFŐ megbecsülés A hivatásukkal kevesen kapják készen a tekintélyt. A bántalmazok felelősségre vonáskor arra hivatkoznak, a pedagógus nem jól bánt a gyermekükkel. Könnyebb lenne egymással szót érteni, ha kezelni tudnánk a feszültséget. * w / VERESSEL LECKÉZTETIK A TANÁROKAT Hazánkban átlagosan kéthetente fordul elő, hogy egy-egy dühödt szü­lő megveri a pedagógust, ám a goromba szavakat nem számolja senki. A durvaság az iskolákba is bejáratos. Csath Róza Bár a féltés a legjámborabb szü­lőt is oroszlánná teszi, ezzel mégsem magyarázható annak az asszonynak a tette, aki no­vemberben Hajdúhadházon esett neki gyermeke nevelőjé­nek. Nem sokkal ezelőtt pedig egy kunmadarasi tanárt „lec­kéztetett meg” egy nebuló édes­anyja. Aki az indulatának nem tud parancsolni és pedagógust vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazot­tat bántalmaz, fenyeget, annak közfeladatot ellátó személy el- | leni erőszakért kell felelnie. £ Ha a bűncselekménykor a pe- 1 dagógus megsérül, a vádlottat £ könnyű testi sértés miatt is el­ítélhetik. A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete átlagosan kéthetente szerez tudomást újabb tanárbántalmazásról. Megyénkben az elmúlt Öt év­ben öt olyan üggyel foglalkozott a bíróság, amikor pedagógusok­kal szemben követtek el bűntet­tet. Békésben mindegyik vád­lott szülő volt. A tavaly őszi ecsegfalvi bűn- cselekmény még a sajtót is megjárta. Ott az édesapa került vitába a napközis nevelővel, akit a gyermekek előtt szidal­mazott és megpofozott. Egy éve sincs, hogy a Pedagó­gusok Szakszervezete országo­san mérte fel, majd sorrendbe állította a szakma művelőit leg­jobban nyomasztó problémá­kat. A panaszlistán dobogós he­lyen végzett a szülők támadó fellépése, szóbeli és fizikai ag­ressziója. Bár a jelenséget Szabóné dr. Kállai Klára klinikai pszicholó­gus kellő távolságtartással Az iskolai minta elkísér. Akik diákként jó módszereket látnak a problémák kezelésére, azok felnőttként sem durván rendezik a konfliktusokat. Kis gondokból nagybaj A szabályok az iskolai „nem­szeretem ” dolgok közé tartoz­nak. A betartatásuk nem könnyű, mert ami a gyerme­kek és a szülők szemében szigor, az iskola olvasatában következetesség. Szeleczki Erzsébet erre pél­dát is említett. - Elvárjuk, hogy a diákok háromnegyed nyolcra beérjenek az iskolá­ba - kezdte. - Miután az egyik diák többször késve ér­kezett, beszéltem az édesany­jával, aki a gyermeke védel­mében mindenféle kifogást keresett. Végül megkérdezte: miért fontos, hogy mikorra ér be az iskolába a gyerek? Meg kellett győznöm róla, hogy ez elvi kérdés. Mert a bajok nem a tanárok bántal­mazásával kezdődnek, ha­nem jóval kisebb gondokkal. Az a gyermek, aki nem tiszte­li a tanárát, a szülőjét sem fogja. Tartjuk, nyomjuk be­lülről az ajtót, de.egyre nehe­zebb a dolgunk. szemléli, annyit a beszélgeté­sünk elején elárul, szülei tanár­emberek voltak. A pedagóguso­kat időnként azzal szokta meg­lepni, hogy rákérdez, a csalá­doktól kapnak-e karácsony tájt disznótorost? Mert e figyelmes­ség hajdan kijárt a tanítóknak, mint ahogy a feltétel nélküli tisztelet is. Ma pedig?- Mára megváltozott a tekin­télyhez való viszonyunk. A pe­dagógusoknak el kell fogadni, hogy a hivatásukkal nem kap­ják készen a megbecsülést. Küzdeniük kell érte, például úgy, hogy megmutatják a vonzó tulajdonságukat - magyarázza a pszichológus, aki elismeri, a nevelők többnyire vétlenül lesz­A gyerekek sem szeretik a bántó hangnemet Lehet, hogy a tanárok iránti tisztelet nem a régi, ám a diá­kokkal való bánásmódot, hangnemet az iskolán is szá­mon lehet kérni - szűrtük le a békéscsabai diákönkormány­zat több középiskolásával való beszélgetés tanulságát GONDOLATOK A FIATALOKTÓL: ■ Azt a tanárt tisztelem, aki intelligensen szereli le a gyere­ket. Az ordibálás nevetséges. ■ Ma az egyik gyerek lebun- kózta a tanárt. A tanár azt mondta, ha az osztálytársam bocsánatot kér, elintézettnek tekinti az ügyet, m Lehet, hogy a diákok tiszte­letlenek, de a tanárok hang­neme is sokszor sértő. Van amelyik tanár óráján a „hülye vagy fiam ” mindennapos, m Amikor nyolcadikos korom­ban a továbbtanulás szóba került, a tervemet hallva az osztályfőnököm a szemembe nevetett. Megszégyenültem a társaim előtt. nek a durvaság céltáblái. A szü­lők egyszerűen rájuk zúdítják a feldolgozatlan feszültségüket. Megint más az oka a gyerme­kek bántó magatartásának. Ők az agressziókezelést utánzás­sal tanulják. Sajnos a rajzfil­mekből, a híradókból, s a sző­kébb környezetükből vett min­ta többnyire negatív. Ma, ami­kor a pedagógusoknak a fe­gyelmezésre kevés az eszkö­zük, fontos, hogy ismerjék a konfliktuskezelés módjait. A legnagyobb baj, hogy eltávolo­dott egymástól család és iskola, márpedig az együttműködés hiányának a nevelés látja ká­rát. Szabóné dr. Kállai Klára szerint a kezdeményezés első­sorban a pedagógus dolga. Ke­resni kell az alkalmat a gyer­mek és szülei megismerésére. Kedvenc hasonlatát említi, azt, amikor a birkózók a szőnyegen összekapaszkodnak. Látszólag egymásnak feszülnek, igazából azért is engedik közel egymást, hogy pihenjenek kicsit, s erőt gyűjtsenek. Nem véletlen, hogy SzeleCzki Erzsébet, a békéscsabai 2. Szá­mú Általános Iskola igazgatója minden erejével arra törekszik, hogy a tanintézet a szülőkkel jó kapcsolatot alakítson ki. Meghir­dették a szülők iskoláját, ahol egy-egy találkozás alapjául lelki egészségről szóló témát választa­nak: Az adventi játszóházakban pedig mézeskalácsra és teára lát­ták vendégül a hozzátartozókat.- Nálunk alapállás, hogy a szülő megismerje és elfogadja az iskola szellemiségét és tá­mogasson bennünket. Kö­zelíteni kell egymáshoz a gondolkodásmódot, mert az otthon és az iskola elté­rő normáiból ered a leg­több konfliktus — mondta ■ az igazgató asszony, aki szerint különös hivatás az övék, mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, s ezért könnyen meg is kérdőjelezik a munkájukat. El­hivatottságból ma már nem so­kan készülnek tanárnák, pedig az iskola felelőssége nagyobb mint valaha: a társadalom visz- szásságait kell ellensúlyozni úgy, hogy közben az intézmény jó hangulatú maradjon. Szeleczki Erzsébet: a munkán­kat köny- nyen meg­kérdőjelezik. A tanárok szerint a diákok sokkal jobban eszükbe vésik a jogaikat, mint az iskolai kötelességüket Az óvodákban, az általános és középiskolákban hasonló prob­lémák nyomasztják a pedagó­gusokat - erre jutott a Pedagó­gusok Szakszervezete országos vezetősége a 2006. január eleji vizsgálat nyomán, amelybe Bé­kés megyei kollégákat is bevon­tak. A felmérést összegző Bán Mi­hály veszprémi városi szakszer­vezeti titkár fontos tanulságra hívta fel figyelmünket: azokat a gondokat, amelyekkel a csa­lád vagy a társadalom nem tud mit kezdeni, odaadja az iskolá­nak. A gyerek-szül&pedagógus háromszögből egyedül az utób­bi a komolyan számonkérhető. Ugyanakkora tanár, noha fele­lős a gyerekekért, nem szólhat bele az iskolán kívüli magatar­tásukba. A gyermekekkel kapcsolatos A szülők szívesen hárítják át a gyermekek nevelését a pedagógusokra. problémák közül legtöbben a neveltség hiányát említették, ami a szülőkkel szembeni tisz­teletlenségben, a csúnya sza­vakban és a verekedésben nyil­vánul meg. A diákok hajlamo­sak túlhangsúlyozni a jogaikat, miközben figyelmen kívül hagy­ják másokét és az önnön köte­lességeiket. A szülők amellett, hogy szívesen hárítják át a nevelést az iskolá­ra, gyakran megkérdőjelezik az intézmény eszközeit, s falaznak is a gyermeküknek. A hozzátar­tozók sokszor támadólag lépnek fel a tanárral szemben, ami el­mehet a szóbeli és fizikai ag resszióig. A jogok és kötelezett­ségek dolgában a felnőttek is képesek mértéket téveszteni. Túlzott elvárásokat támaszta­nak az intézmény iránt, ám ön­magukkal szemben elnézőek. Verekedő, rágalmazó szülők a bíróság előtt 2005. NOVEMBER 17. Ecsegfalva: egy férfi gyermeke napközis nevelőjét pofon ütöt­te. A vádlott büntetése 40 ezer forint, melynek végrehajtását 1 évre felfiggesztették. 2005. MÁJUS 20. Füzesgyarmat: Egy asszony az óvónőt bántalmazta, miu­tán az értesítette, hogy a gyer­meke tetves. A vádlott lökdös- ni kezdte az óvónőt, majd olyan erővel csapta rá az aj­tót, hogy kitört az üvege. Az anyát a bíróság két évre pró­bára bocsátotta. 2004. FEBRUÁR 25. Mezőberény: egy iskola igaz­gatója és egy pedagógusa tett feljelentést rágalmazás miatt egy szülő ellen, aki azt állítot­ta, hogy bántották a gyerme­két. Később a pedagógus a gyermek érdekeire figyelem­mel az eljárás megszüntetését kérte. 2002. NOVEMBER 22. Mezőberény: egy szülő a neve­lői szobában szitkozódott, majd rátámadt gyermeke ta­nárnőjére, s a bal halántéká­tól egészen a nyakáig végig karmolta. A bírósági tárgyalá­son a vádlott elnézést kért, amit a tanárnő elfogadott. A bíróság ezek után az eljárást megszüntette. 2001. OKTÓBER 2. Orosháza: gyermeke osztályfő­nökével keveredett vitába egy szülő. Az iskolafolyosón két­szer megütötte a tanárnőt, aki bemenekült egy tanterembe. A szülő az ott tanító pedagógus­ra is rátámadt. A vádlottat két évre próbára bocsátották. i t i i *

Next

/
Thumbnails
Contents