Békés Megyei Hírlap, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-14 / 292. szám

A 5 2006. december 14., csütörtök------------------—----------------------------- --------------------------BÉKÉS MEGYEI AGRÁR ----------------------------------------------------■ Mo ndják, drágán termelünk! Egy sertéstenyésztő gondolatai gazdaságosságról, fejlesztésekről, a jövőről Egy szintre kell hozni a növény- termesztést az állattenyésztés­sel, egymással harmonizálva kell fejleszteni mindkettőt, egy évti­zeden belül 20 százalékkal fog nőni a sertéshúsfogyasztás, ilyen és hasonló tervek, ígéretek hangzanak el az agrárvilág veze­tő szakembereitől. Agrárhír­adónk annak próbált utánajárni, hogyan vélekednek erről a ser­téstartók a gyakorlatban, men­nyire lehetséges ezeknek a ter­veknek a megvalósítása, és mennyiben lehetnek igazak ezek az állítások. Kiss Zoltánt, a Béké­si PIG-FARM Kft. ügyvezetőjét kérdeztük, aki 5000 darabszá­mos sertéstelepén gazdálkodik Békésen. Kétféle sertéstartartót külön­böztetek meg, az egyik, aki úgy ezt a foglalkozást, hogy is van hozzá, amin meg­éli a szükséges takar- s nyilvánvalóan így na­gyobb eredményt érhet el, a másik az, akinek nincs földje, és vásárolja a szükséges élel­met-az állatai számára. Mi, saj­nos, az utóbbihoz tartozunk, így, ha a takarmány drága, ak­kor jóval szerényebb nyereség­gel kell beérnünk. Ezt igyek­szünk kivédeni, vagy inkább el­Nedves takarmányozási technológia a Schauer cégtől. A Békési Pig-Farm az automatikus ellátórendszer segít­ségével nemcsak az állatok gazdaságos és folyamatos ellátását biztosítja, hanem az önköltséget is csökkenti. lensúlyozni azzal, hogy az állo­mány felét még malac korában 20—25 kilósán eladjuk, a má­sik felét — 2000—2500 darabot Újévi malac lehet belőle. A gazdaság hazai vérvonalbél származó tenyész- anyagra építi hizlalási rendszerét. — pedig meghizlaljuk. Az árak most lefele mennek, a legutób­bi felvásárlási ár 296 Ft/kilón- ként. Ez élősúlyra értendő. Ter­mészetesen azt el kell monda­nunk, hogy a 2006-os esztendő jó év volt, annál is inkább, mert a jövedelem növelése érdeké­ben korábban egy vágóhidat lé­tesítettünk, így az állatok egy részét ilyen módon értékesítet­tük . Az, hogy idővel mennyire lesz majd összhangban a nö­vénytermesztés az állatte­nyésztéssel, és mennyire fog nőni a húsfogyasztás, csak jó­solni lehet. Egy biztos: az az ál­lattenyésztő, aki ma az uniós normáknak meg akar felelni, mert csak így működhet, an­nak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Azt mondják, drágán termelünk. Igen, többek között azért is, mert olyan, költségnö­velő, kemény állat-egészség­ügyi és környezetvédelmi felté­teleket szabtak nekünk - de úgy is mondhatnám, hogy szabtunk ki magunknak -, hogy abba bele is rokkanha­tunk. Hiába vannak pályázati pénzek, tudjuk, minden csak utófinanszírozással történik, így, ha valakinek nincs meg rá már jó előre a tőkéje, akkor nincs is értelme hogy pályáz­zon. Nekünk a legnagyobb költség a hígtrágyatároló tavak megépítése, aminek a létreho­zására a legújabb rendelet sze­rint 2007. októberig köteleznek bennünket. Ez a pár hónap ha­táridő nagyon rövid, ugyanis ehhez érvényes építési enge­dély kell, amit nem is olyan gyorsan és nem kis költség mellett lehet beszerezni. Ha le­het is pályázni, és ha elfogad­ják, akkor is hatalmas kiadás ez nekünk, mert körülbelül 60 millió forintos beruházásról van szó, ami még az állami tá­mogatás mellett is több millió forinttal növeli meg a termelési költségünket. Itt a termelés koncentrációja csak hátrányt jelent, mert minket (egy meg­határozott állatlétszám felett) a kiírt szabályok azonnali betar­tására köteleznek, míg a kisebb létszámú telepek sokkal több engedményt kapnak. Én úgy gondolom, ha valaki ma a ser­téstartást választja annak remé­nyében, hogy az elkövetkezen­dő tíz évben legalább 20 száza­lékkal fog nőni a sertéshúsfo­gyasztás, annak az összes rizi­kófaktorra figyelnie kell, na­gyon körültekintően bemérnie a helyzetét, a lehetőségeit, és bekalkulálni az esetleges vesz­teségeket is. Ha a számítások még így is pozitív mérleget mu­tatnak, akkor mehet a dolog — és majd meglátjuk... Sertés-távlatok Benedek Fiilöp államtitkár az ágazat jövőjéről A magyar sertéstenyésztés­nek az elkövetkező 5—10 év­ben fel kell zárkóznia a fej­lett európai országok terme­léséhez, s erre meg is van­nak az alapvető a lehetősé­gei — mondta Agrárhíradónk­nak Benedek Fülöp, az FVM államtitkára a Békés megyei Agrárkamara által a közel­múltban rendezett szakmai fórumon, rámutatva, hogy a jövő évben a felzárkózást se­gítő uniós támogatásokra is számíthatnak a gazdálko­dók. S ntitkár lapunk kérdé- ivő esélyeit elemezve a :rtéshúsfogyasztás nő­ére hívta fel a figyel­met mind az idei kilátásokat, mind pedig a hosszab távú időszakot figyelembe véve. Mint kiemelte, az évtized vé­géig 10-12 százalékos növe­kedésre lehet számítani, úgy, hogy az exportunk elérheti az évi 90-100 ezer tonnás expor­tot. Mindezt a már most is ta­pasztalható kiélezett árver­seny mellett kell teljesíteni, amit elsősorban a multinacio­nális kereskedelmi láncok kényszerítenek ránk. Ahhoz, hogy megfelelő partner lehes­sen a hazai termelő, a jelenle­ginél hatékonyabb, nagyobb árutömeggel rendelkező - akár milliós sertéslétszám fö­lött diszponáló - termékpá­lyás szervezetek létrehozásá­ra lenne szükség. Benedek Fü­löp szerint a magyar szaktu­dás és genetikai alapok isme­retében esély van a felzárkó­zásra, ám ennek érdekében a termelésben meglevő hiá­nyosságainkat is reálisan fel­mérve kell megtalálni a kiutat. Példaként említette, hogy amíg nálunk egy kiló sertés­hús előállításához 4 kilo­gramm takamányt használ­nak fel, addig több vezető or­szágban ehhez elegendő 2,7 kiló, s a szaporulat aránya is elmarad a világátlagtól. Annak ellenére, hogy kocánként 23 malacos farmunk is van, a magyar utódátlag alatta marad a húsznak (16,7 malac/koca). Ami pedig a technikai-techno­lógiai fejlesztéseket illeti, az államtitkár szerint az elmúlt tíz évben a Magyarországon működő sertéstelepek 20%-án hajtottunk végre számottevő technológiai rekonstrukciót, míg európai versenytársaink a telepek 60%-át tudták moder­nizálni. A jövő évben az EMVA-pályázatok keretében a környezetvédelmi és techno­lógiai fejlesztésekre egyaránt lehet támogatáshoz jutni. Előbbinél a nitrátérzékeny te­rületeken a 75%-ot is elérheti a beruházási támogatás - jelez­te Agrárhíradónknak Benedek Fülöp államtitkár. Benedek Fülöp: Amíg nálunk egy kiló sertéshús előállításához 4 kilogramm takamányt használnak let addig több vezető országban ehhez elegendő 2.7 kiló, A közös sikerek útján a megye gazdáival Kiváló együttműködés eredményezte a Kwizda nagyarányú növekedését a szántóföldi knltúrák növényvédelmében A Magyar Kwizda Kft. 1994. évi hazai megjelenése óta állandó növekedésével a legnagyobb cégek közé emelkedett. Alapve­tő célunk a jövedelemtermelés növelése a mezőgazdasággal foglalkozó emberek számára. A növényvédő szerek „eladása” helyett a gazdák munkáját igyekeztünk könnyebbé, haté­konyabbá és nyereségesebbé tenni programjainkkal. Csávázási programunkkal korszerű gépekhez segítjük partnereinket beszerzését, amivel gazdaságosabban és eredményesebben használ­hatók a csávázó szerek. „Táplá­lunk és védünk” programunk a korszerű növénytáplálás és növényvédelem összekapcsolá­sán alapszik. Lényege: a jó kon­dícióban levő növény kevésbé betegszik meg, tehát védelmé­hez kevesebb vegyszer szüksé­ges. Repceprogramunk biz­tonságosabbá teszi a termelést, kelési és kifagyási biztosítással tovább csökkentve a termelők kockázatát. Kukoricatermesztés jövedel­mezőbben Békés megye egyik legfonto­sabb mezőgazdasági növénye a kukorica. A sikeres együtt­működés itt volt leginkább mérhető. Marshal-pumpa programunk keretében javí­tottuk a talajfertőtlenítés haté­konyságát, eredményesebbé téve a hagyományos talaj lakó kártevők és a kukoricabogár- lárvák elleni védeke­zést. Speciális Marshal kijuttató eszkö­zünk, a pe­ri s z - taltikus pumpa sikere után egyre több gazdaságban hasz­nálják a továbbfejlesztett elekt­ronikus változatot is. „Táplá­lunk és védünk” program ke­retében a Wuxal®Cink szusz­penziós lombtrágyával megala­poztuk a megye, jellemzően cinkhiányos földjein a cinkigé­nyes kukorica magas termését. Gyom­irtási cso­magjaink — a Titus® ATG és a Titus® MTG - az összes meghatározó gyom ellen haté­kony védelmet biztosí­tottak. Virtuális csomagok ré­vén a kijuttatás idejének és he­lyének megfelelően igény sze­rint alakíthatók. Fejlesztéseink a kukorica gyomirtásában Az atrazin hatóanyagú ter­mékeink helyett a terbutilazint tartalmazó Click® FL kerül for­galomba. A Click® hatóanyaga ugyanis nem perzisztens, így nincs gond az utóveteménnyel, nem tapasztaltak rezisztenciát, viszont ugyanazzal a gyomirtá­si spektrummal rendelkezik. Az idei év megmutatta, hogy a preemergens-kezeléseket sem szabad elfelejteni. Ezért az egy­szikű gyomok ellen bevált acetoklór hatóanyagú Guar­dian® Max, valamint a dimetenamid tartalmú Spectrum® is a palettánkra ke­rül kombinációs partnerként. Gyomirtási csomagjaink tehát a Click®+Spectrum® és a Click®+Guardian®Max ta­gokkal bővülnek. A kombináci­ók szinte valamennyi egy- és kétszikű magról kelő gyom el­len hatékonyak, és kellő tartam­hatással is rendelkeznek. A ku­koricát nem károsítják, így nyu­godtan használhatók az utóbbi időben terjedő korai poste- mergens kezelésre is. Javasoljuk, figyelje ajánlata­inkat a többi kultúrában is, megéri! Kellemes ünnepeket kívá­nunk minden kedves partne­rünknek! Mathiász Tivadar Magyar Kwizda Kft. 4 fe <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents