Békés Megyei Hírlap, 2006. december (61. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-09 / 288. szám

2006. DECEMBER 9., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP .»a <&■„ . í^ía ■■ .-y . - ■ y < : 5 Mezöberény. liget, a mezőbe- rényi képviselő-testület 125 ezer forint támogatást szavazott meg a helyi városszépítő és városvé­dő egyesület részére a liget főbe­járati kapujának elkészítéséhez. Mint megírtuk, a területen jelen­tős turisztikai beruházásokat — szabadtéri színpad és madarak háza épült — hajtottak végre. Méhkerék, humánpolitikai. A testület közelmúltbeli ülésén a humánpolitikai bizottság elnöké­nek Kozma Mihályt választották a képviselők. A bizottság képvi­selőtagja dr. Rúzsa György és Árgyelán Mihály lett. Nem képvi­selő-testületi tagként Hegedűs Józsefné és Berényi Tibor segíti a grémium munkáját. Okány, nem támogatták. Forráshiányra hivatkozva nem támogatta az Állatihulladék ke­zelése a Békés megyei vállalko­zási övezetben elnevezéssel, a sarkadi, illetve a szeghalmi sta­tisztikai kistérség által benyújtott pályázatot a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Prog­ramot is felügyelő Nemzeti Fej­lesztési Ügynökség. így a két kis­térség ilyen irányú törekvése egyelőre dugába dőlt. Orosháza, meglepetés. A Békés Megyei Egységes Gyógy­pedagógiai Módszertani Intéz­mény 28 tanulóját meglátogatta a napokban a „Zsutij” Hátrányos Helyzetű Emberek Életminőségé­nek Javítását Elősegítő Közhasz­nú Egyesület Mikulása. Szabadkígyós, védelmi. Egyszeri támogatást biztosít a szabadkígyósi képviselő-testület a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság gyulai polgári védel­mi irodája számára. A képviselők 30 ezer forinttal járulnak hozzá az iroda működési költségeihez. Újkígyós, bursa. Az újkígyósi önkormányzat jövőre 1 millió 395 ezer forintban határozta meg a Bursa Hungarica ösztön­díjpályázat fedezetét. A 2007. évi fordulóra összesen 46 pályá­zat érkezett, benyújtóik közül negyvenötén már a felsőoktatás­ban tanulnak. UjkígyÓS. INFRAKAMERA. Éjjel is látó térfigyelő rendszer felállí­tásáról döntött a képviselő-testü­let a helyi, bezárásra ítélt kom­munális hulladéklerakó telepen. Minderre azért volt szükség, mert a terület őrzését kétszer hat órában tudták megoldani. Színházak változó világban jubileum Magas művészet jöhet Gyulára, de hakni, gagyi nem! Űj színházi törvény ké­szül. A szaktárca a szín­házigazgatók együttgon­dolkodását, partneri együttműködését kérte. A Szabadtéri Színházak Szövetsége hétfőn hoz ál­lásfoglalást. Szőke Margit A 43 éves Gyulai Várszínház kettős jubileumot ünnepel az idén. Száz éve adták át a Békés megyei Kaszinó épületét, amely tíz éve a színház otthona. A vár­színház 1995-ben kapta meg az önkormányzattól az üresen álló épületet a Kossuth utcán, ahol kialakították a 200 személyes kamaratermet. A közönség szá­mára 1996. november 27-én nyitották meg a termet, azóta 300 előadást tartottak itt, több mint 35 ezer néző előtt. A város igényli a kamaraszínházat, ahol ősztől tavaszig fellép a magyar művészi élet színe-java, zené­szek, színészek, képzőművé­szek bemutatkozó helye. A ka­marateremre jellemző a teltház, az előadások sokszínűek, min­dig más közönségréteget vonza­nak Gyuláról és szerte a megyé­ből - vont mérleget a tíz évről Gedeon József színházigazgató. A színházigazgató a Szabad­téri Színházak Szövetségének ügyvezetője, így tudja, a nyári teátrumok sokfelé tartanak ka­maratermi előadásokat, noha plusztámogatás a kamaratermi programokra nincs. A Gyulai Várszínház a helyi önkormány­zat intézménye, éves költségve­tésből gazdálkodik. Költségve­tésükhöz a megyei önkormány­zat is hozzájárul.- A legmagasabb szintű mű­vészi produktum jöhet ide, hak­ni, gagyi nem — szögezte le a színházigazgató. A szabadtéri színházak 1995 óta versenyhelyzetben élnek, megtanultak a pályázati pénze­kért küzdeni. Műsortervvel pá­lyáznak, biztos pénz nincs.- Ma Magyarországon 57 hi­vatásos színház működik, köztük a gyulai. Vannak alter­natív színházak, magánszín­házak, játszóhelyek - számuk több százra tehető. A szám növekszik, és mindenki támo­gatást szeretne kapni. Ez nem várható. Jelenleg 15 és fél mil­liárd forintot osztanak szét a színházak között. A források szűkülése átalakítja a színhá­zi szerkezetet, ami nem lesz könnyű. Ugyanakkor: a művé­szet költséges dolog, de ha kultúrájára nem fordít egy társadalom, a jövőjét ássa alá -fejtette ki Gedeon József. A Gyulai Várszínház jó műsor­tervének köszönhetően kap pénzt a parlamenttől, a szakmi­nisztériumtól, a kulturális alap­tól. Tény, hogy a szövetséghez tartozó tíz kiemelkedő szabad­téri színház mindössze 300 millió forint támogatást kapott az idén, töredékét a kőszínhá­zak költségvetésének. Az elmúlt héten Hiller István kulturális miniszter tanácsko­zott a színházigazgatókkal, az új színházi törvény megszületésé­hez kért együttgondolkodást, partneri együttműködést. A tu­domásukra hozott szempontokat hétfői összejövetelükön vitatják meg a szabadtéri színházak igazgatói. Álláspontjukat ekkor fogalmazzák meg. - Helyzetünk speciális. A szabadtéri színhá­zak nyáron művészeti fesztivál­jaikkal az idegenforgalomban is jelentős szerepet játszanak. A nyári színház a kulturális turiz­mus része. A szabadtéri színhá­zak 1995 előtt normatívát kap­tak a kulturális költségvetésből székszámaik után, de a források szűkülésével ez megszűnt Sze­retnénk nagyobb támogatáshoz jutni, hiszen művészi értéket ho­zunk létre, teltházak előtt ját­szunk. Szövetségünk tíz színhá­zának előadásáit évente 250 ez­ren nézik meg, mintegy félszáz új előadást és 25 bemutatót tar­tunk - jellemezte a szabadtériek helyzetét Gedeon József.-Az új színházi törvény előké­születei azt sugallják, nem várha­tó, hogy az állam ennyi színházat eltart Magyarországon. Az üzleti vállalkozásnak számító előadá­sok, például a musicalek, nem számíthatnak állami támogatás­ra. A miniszter szerint a színhá­zaknak más forrásokat is keres­niük kell az állami támogatás mellett. Azért harcolunk, hogy a színházakra speciális szabály vo­natkozzon - mondta a színház­igazgató. Hozzátette, noha a kul­túrában és az idegenforgalom­ban is a támogatások elosztása­kor mostohák, szerencséjük, hogy nincsenek társulataink. A kevesebb pénz átalakítja a kialakult szerkezetet 15 Cr KÍ5 H.. Jár-e színházba vagy moziba? BÉKEFI ZOLTÁN, 22 ÉVES, BÉKÉSCSABAI EGYETEMISTA: — Színházba is, moziba is járok. Főleg Debrecenben me­gyek el szórakozni, mert az ot­tani egyetemen tanulok szoci­ológiát, és ott több lehetősé­gem van kikapcsolódni. A művészfilmek érdekelnek, ezekből hetente egyet szinte mindig megnézek. A böl­csészkaron is szoktak vetíté­seket tartani, ha csak tehe­tem, oda is ellátogatok, hiszen érdekelnek az alkotások. GURMAI MIHÁLYNÉ, 58 ÉVES, KÖRÖSTARCSAI SZOCIÁLIS JÁRADÉKOS: — Ötvennyolc éves vagyok, de még soha nem jutottam el színházba, moziba, de még múzeumban sem voltam. Hét gyereket, hat fiút és egy lányt neveltem fel, így nem jutott arra időm, hogy kikap­csolódjak. Arra sem nyílt még lehetőségem, hogy ki­rándulni menjek. Sok a fel­adat a ház körül, ráadásul pénz is kell a gyerekek tisz­tességes felneveléséhez. BARÁTH JÁNOS, 17 ÉVES, ÚJKÍGYÓSI TANULÓ:- Színházba nagyon ritkán járok, moziba is csak havon­ta, kéthavonta egyszer jutok el. Ez részben anyagi kérdés, hiszen sokkal olcsóbb, ha ott­hon DVD-n nézem meg a fil­meket. A bemutató után nem sokkal megjelennek a filmek mindenhol a piacon. Múze­umban néha megfordulok, ha egy jó kiállításról hallok, akkor mindenféleképpen el­megyek. ■ Fekete G. Kata Nyolcvanéves történet: sokat hozhat a mának Voksoljunk Szarvasra, s Az év települése lesz Ambrus Attiláné lett a német szövetség elnöke Jövőre lesz a nyolcvanadik év­fordulója annak, hogy az akko­ri eleki plébános, helytörté­nész, dr. Csepregi Imre útra kelt, és eljutott a he­lyi németség őshazá­jába, a bajorországi Gerolzhofenbe és környékére, hogy felkutassa a múlt eleki vonatkozású emlékeit. - Ez az utazás azért is fontos volt Csepregi, és a most élő elekiek számára, mert a plébános ez alapján tud­ta megírni máig megkerülhe­tetlennek számító településtör­téneti munkáját. Ennek német nyelvű változata is létezik, bár nyomtatásban a mai napig nem jelent meg — tudatta Rapajkó Tibor, Eleken élő törté­nész, tanár, a téma szakértője. Mivel mindkét telepü­lés életében jelentős eseményről van szó, ezért Rapajkó Tibor úgy gondolja, érde­mes lenne egy-egy kétnyelvű, a plébá­nost méltató emlék­táblával is hangsú­lyozni ennek fontos­ságát. Áz elekiek termé­szetesen arra is törekszenek majd, hogy a kulturális és ér­zelmi vonatkozások mellett az esetleges gazdasági előnyöket is kiaknázzák. ■ Cs. Á. A Magyar Televízió szerkesz­tősége versenyt hirdetett a közelmúltban Az év települé­se cím elnyerésé­ért. Ezt a címet azon tizenhat ma­gyarországi telepü­lés egyike kapja majd, amelyek be­mutatkoztak a Fő­tér idei műsorai­ban. Mint megtud­tuk, a jelöltek listá­ján egyetlen me- gyénkbeli város, Szarvas ta­lálható. A verseny győztese értelem­szerűen az a település lesz, amely a legtöbb szavazatot kapja, azaz, ha sokan adjuk le voksunkat, akár Szarvas is le­het. Szavazni december húsza­dikáig az interneten az mtv.hu honlapon, a (06) 20- 555-0999-es telefon­számra sms-ben el­küldött „Szarvas” szóval, vagy levelező­lapon az MTV 1054 Budapest, Szabadság tér 17. címen lehet. A lapon fel kell tüntetni a Főtér - Az év tele­pülése megjelölést. Az egyéb díjak mellett a nyertes településről készült, a Főtér műsorában szerepelt bemutatkozó filmet ismét le­vetítik a Magyar Televízió­ban. ■ Lipták Judit Ambrus Attilánét, Almáska­marás volt polgármesterét vá­lasztották meg a napokban a Békés Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége elnöké­nek Gyulán. A szövet­ség nyolc német ki­sebbségi önkormány­zattal rendelkező te­lepülést fog össze a megyében. Fő céljuk a szervezetek munká­jának koordinálása, a német nemzetiségi hagyomá­nyok ápolása, valamint me­gyei rendezvények előkészíté­se, szervezése. Az öttagú veze­tőségben Hack Mária (Gyo- maendrőd), dr. Formann Ist­ván (Orosháza), Mittag Móni­ka (Gyula) és Wagner Márton (Mezöberény) foglal helyet. Emellett kéttagú felügyelőbizottságot is választottak. Ambrus Attiláné lapunknak el­mondta, nagy meg­tiszteltetés volt számára a jelölés. Jelenleg Almáska­maráson képvise­lőként, illetve a he­lyi német kisebbségi önkor­mányzat vezetőjeként tevé­kenykedik, és megyei elnök­ként azért fog dolgozni, hogy megfeleljen a most ka­pott bizalomnak. ■ Ff. M. ■ Dr. Csep­regi Imre plébános útra kelt, és eljutott egészen Bajoror­szágig. ■ A verseny győztese ér­telemszerű­en az a te­lepülés lesz, amely a legtöbb szavazatot kapja. ■ Fő céljuk a német nemzetisé­gi hagyo­mányok ápolása, rendezvé­nyek szer­vezése. \ i ♦ I A kedd esti jubileumi musicalgála a kamarateremben. Felvételünkön balról jobbra: Sasvári Sándor, Nagy Anikó, Tunyogi Bernadett és Makrai Pál. Gedeon Jó- jb zsef: ..Telt­ül házak előtt F játszunk."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents