Békés Megyei Hírlap, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-09 / 262. szám
2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK cigányság Nem a segélyosztás jelenti a valódi megoldást. A vajdarendszer egyre inkább elavultnak tűnik, a romák nem igazán igénylik a jelenlétüket. Bár nem ez az általános, de akad olyan ház, ahol tízen élnek egy fedél alatt. LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE TÖRHETNÉNEK KI A Békés megyei romák egy része ma is igen nehéz körülmények között él. Bár a szakadék egyre mélyebb a többségi társadalom és a cigányság tagjai között, az általánosítás mégis veszélyes lehet. Sokan igyekeznek — többkevesebb sikerrel - kitörni a gyakran lehetetlennek tűnő helyzetből. Csiszér Áron-Fekete G. Kata-Papp Gábor Békésen, a Dankó utcán kezdjük utunkat. Rendezett, bár néha igen erőteljes színű házak sorakoznak egymás mellett. A televíziókból ismert cigányputriknak és viskóknak itt nyoma sincs. — A helyi romáknak csak igen kis része, talán ha öt százaléka lakik emberhez méltatlan környezetben. Az már más kérdés, hogy a többségi társadalom általánosít. Ugyanakkor, aki igazán előrébb akart lépni, az már megtette - invitál beljebb otthonába Budai János volt vállalkozó, aki egykor maga is nehéz körülmények között élt a város egyik legelmaradottabb, a település sokfelé ismert párizsi részén, a Tanács utcán. Később, elgondolkodva hozzáteszi, hogy a segélyrendszert sem tartja megoldásnak a problémákra. — Munkára lenne szükség. Igen sok cigány megelégedik a szociális juttatásokkal, de ez sem igaz a többségre. Sajnos a romákat kinézik a munkahelyekről, ami szinte lehetetlenné teszi a helyzetüket—jegyzi meg. A patyolattiszta lakásban — házigazdánk és felesége éppen a lakásukat újítja fel - még eldiskurálunk néhány, a romákat érintő aktuális kérdésről, így a vajdarendszerről is. — A szüleim még ismerték a helyi vajdát, de a rendszer már Horváth Róberték házát életveszélyesnek nyilvánították. A férfi maga sem tudja, hogy alig 30 ezres jövedelméből miként alakul számára a jövő. évtizedek óta nem működik. A tisztségnek mára leáldozott. Nem is hiszem, hogy szükség lenne rá - fogalmaz Budai János. ■ „A helyi romáknak csak igen kis része, talán ha öt százaléka lakik emberhez méltatlan környezetben.” BUDAI JÁNOS Lassan indulnunk kell. Fotóriporterünk éppen a gázba taposna, amikor házigazdánk futva jelenik meg a kert ajtajában. Péter bent felejtette mobiltelefonját, amit Budai János még „melegében” utánunk is hozott Lehet, hogy tényleg kár általánosítani... Összehasonlításképpen elhajtunk a nemrég említett párizsi rész előtt is. Valóban, talán itt alakultak ki a legdrámaibb körülmények. A lakók erősen változó állapotú, kicsinyke házacskákban élnek, de akadnak olyanok is, akik korábban kamrának használt épületekben tengetik mindennapjaikat. Van olyan lakás, ahol tízen élnek egy fedél alatt. Egykor itt lakott, innen indult Budai János is. Következő állomásunk a Szabadkai utca, Békés másik olyan része, ahol sok cigány él. A terület egyik felében a többségi társadalom tagjainak otthonai találhatók, a másikban romák laknak. Túl jelentős különbséget nemigen fedezni fel a két terület között, talán csak fából akad jóval kevesebb a roma részen. A házak többségével itt Még manapság is sokan szülnek nagyon fiatalon Gyermek születési éve Az anya életkora az első szülés időpontjában 14-17 éves 18-20 éves 21-49 éves 1980-1989 30,4% 39,3% 30.4% 1990-1994 32,5% 41,7% 25,7% 1995-1999 23,8% 39,3% 36,9% 2000-2003 28,7% 37,4% 33,9% A legnagyobb roma Foglalkoztatási adatok 2001 népességű városok berény háza sem akad óriási probléma, mi viszont tudatosan az egyik igen rossz állapotú ingatlan felé vesszük az irányt. Horváth Róbert 27 éves(!) rokkantnyugdíjas. A rossz állagú épületben egyetlen, szobában él a szüleivel, a másik helyiség ajtaja ugyanis beszakadt, s a szakemberek életveszélyessé nyilvánították a házat.- Nem túl rózsás az anyagi helyzetünk. Nyugdíjam 30 ezer 417 forint, iszonyatosan nehezen jövünk ki a pénzünkből, a jövedelmünket igen nehéz beosztani. Egész egyszerűen nem látom a kiutat, nem tudom, merre kellene elindulnunk - ismeri el a fiatalember. A romák helyzetéről nincs különösebb véleménye, bár több munkalehetőség sokat lendíthetne a helyzetükön - vélekedik. Izsó Gábor, Békés polgármestere szerint új alapokra helyezik a helyi romapolitikát. Már a jövő évi költségvetésben forrást biztosítanak egy romaügyi koordinációs iroda felállítására. A szervezetben olyan hiteles békési cigány személyiségek kapnak majd helyet, akik eddig is sokat tettek a város romáiért. — Lépésről lépésre kell előrehaladnunk a cigányság felzárkóztatásában. A lakhatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, az oktatás területén egyaránt bízunk a fokozatos fejlődésben. A magukat cigánynak vallók száma Békés megyében (Népszámlálási adatok) Csak idő kérdése, mikor robban a szociális bomba Komoly feszültségek várhatók a jövőben a cigány társadalmon belül, de romák és nem romák között is. Tolnai Péter, Békés Megye Képvisel&testü- letének nemzeti és etnikai kérdésekkel is foglalkozó bizottságának elnöke szerint az vezetett idáig, hogy hosszú időn át nem a rászoruló emberekről szólt a cigánypolitika. — Az elmúlt évek kirakatprogramjai — bár igen hangzatosak voltak — lényegében semmit sem oldottak meg. Elég csak azt a tényt említenem, hogy az utóbbi negyven évet tekintve háromszorosára nőtt a cigányságon belül a munkanélküliség aránya. Végegyházán például nemrég egyetlen egy roma volt, aki bejelentett munkahellyel rendelkezett- osztotta meg lapunkkal tapasztalatait. Tolnai megmoso- Ivogtatónak nevezte, hogy a cigányok milyen szervezett képzéseken vehetnek részt a megyében. — Kevés romát láttam gjorsétkeztető, virágkötő, vagy szociális gondozó szakmával elhelyezkedni Békésben. Ugyanakkor nem hallani olyanról, hogy' a valós piaci igényeknek megfelelő képzettségre is szert tehetnének, pedig ezzel igazán lehetne segíteni rajtuk. Tragikusnak látom azt is, hogy a romák egyre inkább maguk közé húzódnak, a harmadik évezred elején virágkorukat élik a romatelepek. Olyan érzése van az embernek, mintha visszaléptünk volna az időben - ecsetelte. A megyei képvisel&testület, és annak illetékes bizottsága persze nem rendelkezik a bölcsek kövével, és bár cselekvési szabadságuk nem korlátozott, az anyagi lehetőségek ismeretében aligha várható el tőlük, hogy akár helyi szinten is komoly áttörést érjenek el. Addig is marad mindany- nyiunk számára a felismerés: valamit tenni kell. „A cigányságról szóló pozitív információ egyáltalán nem bír hírértékkel a magyar sajtó számára" „A cigánypolitika hosszú éveken át nem a rászorulókról szólt.” Surman László, az Országos Cigány Önkormányzat képviselője a Békés megyei romák helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy az utóbbi időben ismét erősödni látszik a cigányellenes közhangulat, amiben a médiának is komoly szerepe, van.- Sajnos a cigányságról szóló pozitív információk a sajtó számára nem bírnak hírértékkel - mondta. — Az olaszliszkai esettel kapcsolatban, ahol romák vertek halálra egy férfit, hangsúlyozta, magyar állampolgár követett el magyar állampolgár ellen maximálisan elítélendő cselekményt. A bíróságnak nagyon szigorúan kell eljárnia az ügyben - nyomatékosította, jelezve, hogy nem romaügyről van szó. Kifejtette, az emberek egy része egyre inkább elszegényedik, s a szakadék folyamatosan mélyül a társadalom tag jai között. A politikus hiányolta a megyei politikai erők cigányságfelzárkóztatását szorgalmazó, valódi programját.- Egy átlagos cigány család három-öt gyereket vállal - mondta Kovács Erzsébet, a békéscsabai cigány kisebbségi ön- kormányzat elnöke. - Aki ennél többet szül, az meggondolatlan, hiszen családi pótlékból, álláskereső járulékból nem lehet sok gyereknek élelmiszert, ruhát, játékot venni. Szerinte a cigány nők nagyobb része azért nem keres munkát, mert vagy szül, vagy gyereket nevel. Míg a többségi társadalom nő tagjai 27-28 éves korukban szülnek először, a cigányok húszéves koruk körül. Sőt 2000 és 2003 között, egy felmérés szerint, a roma nők 29 százaléka még a 18. évet sem töltötte be, amikor az első gyermekét a világra hozta.-A cigányok érdekesen állnak a gyerekvállaláshoz. Bár lehet, hogy a testi higiénia nem kiemelt kérdés, jobban figyelnek rájuk, mint azt egy kívülálló gondolná. Az náluk teljesen természetes, hogy a nagyobb gyerek neveli a kisebbet - hangsúlyozta egy csabai háziorvos. t
