Békés Megyei Hírlap, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-06 / 259. szám

2006. NOVEMBER 6., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Kevesebbet költünk odaát bevásárlótuRizmus Mára jócskán visszaesett a szomszédolók száma Sokan még ma is a jövedéki termékek, alkohol, égetett szeszek, dohányáru vásárlása céljából lépik át a magyar—román határt. (Képünk illusztráció.) Füzesgyarmat, a rádióban. Megyénkben egyedül Füzesgyarmaton található unitá­rius templom. A napokban a Kossuth rádió hallgatói is hall­hatták azt az istentiszteletet, amelyet Balázsi László unitárius püspökhelyettes tartott, mivel az eseményt egyenes adásban köz­vetítette a rádió. Gádoros, gyarapodtak. A gádorosi önkormányzat 2002- ben 74 millió forint tartalékkal rendelkezett, az idén több mint 62 millió forint ez az összeg. Az In­tézmények működtetésére az álla­mi normatíván felül 132 millió fo­rintot költöttek saját bevételeikből. Ge$Zt. BEISKOLÁZÁSRA. A tele­pülési önkormányzat a tanévkez­dés anyagi terheinek enyhítésé­re valamennyi geszti illetőségű, közép- és felsőfokú oktatási in­tézményben tanuló diáknak, egyszeri 15 ezer forint beiskolá­zási támogatást biztosított. Sarkad. NEMET MONDTAK. Kö­zelmúltbeli ülésén a testület úgy határozott, hogy az állami támo­gatás csökkenése, a megszorító intézkedések, illetve az utófinan­szírozás előnytelen elemei miatt a város nem csatlakozik az iskolatejprogramhoz. Tótkomlós. VILÁGÖRÖKSÉG. A Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal és a Tótkomlósi Szlovák Regioná­lis Kulturális Központ a Kulturális világörökség Szlovákiában cím­mel kiállítást szervezett a köz­pontban. A tárlatot Ján Süli, a Szlovák Köztársaság főkonzulja és dr. Katarina Kosová, a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal főigaz­gatója is megtekintette, méltatta. Szavazás az interneten Lapunk internetes oldalán egy hete arról kérdeztük meg Önöket, hogy jogszerűen jár­tak-e el a rendőrök a buda­pesti tüntetés feloszlatásakor? A szavazás ^HMi a következőképpen alakult Igen _______________________57%_ Ne m 43% Ezen a héten arról kérdezzük meg olvasóinkat, jónak tar­tanák-e, ha kötelezővé ten­nék a gépkocsikon a téli gu­mik használatát? Klikkeuenek a www.bmhirlap.hu-ra! A vám- és pénzügyőrség nemrégiben közzétett adataiból kiderül, hogy az országos állapotokhoz hasonlóan a romániai ha­társzakaszokon — így Bé­kés megyében is — élén­kült a határforgalom. Mindemellett mind keve­sebben utaznak a hatá­ron túlra vásárolni. Both Imre— Molnár Pál Márton Az éves szintet figyelembe vé­ve, az utasforgalom mind a be­lépő, mind a kilépő oldalon je­lentős ingadozásokat mutat. A nyilvántartások értelmében a határátlépők száma a többi hó­naphoz viszonyítva februárban a legalacsonyabb. Szezonális je­lenség, az évről évre júliusban és augusztusban érzékelhető intenzív forgalomnövekedés, amelyet a szakemberek szerint az Európai Unió tagállamaiban dolgozó harmadik országbeli állampolgárok dömpingszerű szabadságolása okoz. Mozgal­mas hónap még a december, amikor az ünnepekre való be­vásárlás, illetve a rokonlátoga­tás miatt kelnék útra. — A magyar állampolgárok vásárlási célú kiutazása a ro­mániai benzinárak emelkedése következtében rohamosan csökken, mivel a kiutazások je­lentős részét az úgynevezett benzinturizmus tette ki az el­múlt években — hangsúlyozta Némedi Varga Éva százados, a VPOP Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának sajtófelelő­se. - Sokan pedig, de Békés megyében nem olyan komoly mértékben, a jövedéki termé­kek, alkohol, égetett szeszek, dohányáru vásárlása céljából ■ A vásárlási célú ki­utazás a romániai benzinárak emelke­dése következtében rohamosan csökken. kelnek útra. Azonban a do­hánytermékekre vonatkozó írásbeli nyilatkozattételi kötele­zettség 2004-es bevezetése óta az ilyen forgalom is jelentősen csökkent. További visszatartó erőt jelentett idén június 1-jétől a határvámhivataloknál beve­zetett jövedéki igazgatási eljá­rás, amelynek fő célja a jövedé­anyagámk egymáshoz közelíté­se, de a forintgyengülése sem tett jót a keleti szomszédaink­hoz irányuló magyar bevásárló­turizmusnak - állítják a nagy­szalontai kereskedők. Aminek azért még mindig van keletje, az a bőr- és márkás sportcipő, a bőrkabát, a konfekciótermék. Amint az egyik helyi cipőkeres- í kedés román anyanyelvű tulaf donosa kifejtette, igaz, hogy ke­ki termékek tekintetében elkö­vetett jogsértő magatartások visszaszorítása és megszünteté­se - mutatta be az egyes termé­kek behozatalát ellenőrző intéz­kedéseket a vámszakember. Némedi Varga Éva kitért arra is, hogy szezonális jelleggel ugyan, de előfordul a fűtési sze­zon megkezdése előtt a tűzifa nem kereskedelmi mennyiségű importja. A külföldi állampol­gárok Magyarországról főleg a hipermarketekben nagy tétel­ben beszerezhető háztartási cik­keket, valamint a vegyi árukat, egyes élelmiszereket, fűtéstech­nikai berendezéseket, gépalkat­részeket, építőipari alapanyago­kat viszik, továbbá szezonális jelleggel néhány mezőgazdasági termék - hagyma, fokhagyma, gyökér - kivitele is jelentős. vesebben, de még mindig so­kan járnak át Nagyszalontára. Kiváltképpen szombatonként látni sok magyar rendszámú autót a településen. Van olyan család, amelyik az éves cipő­szükségletét a partiumi üzle tekben elégíti ki. S ha egy ki­csit számolunk, akkor valóban megéri, hiszen 7-8 ezer forint­nak megfelelő összegért már nagyon jó minőségű bőrcipőt szerezhetünk be. MEGKÉRDEZTÜK Jár külföldre bevásárolni? TÓTH JÓZSEF, 48 ÉVES, SARKADI NEHÉZGÉPKEZELŐ: — Régebben jobban megér­te átrándulni Nagyszalontá­ra, hiszen akkor nagyobb volt az árrés. Persze akkor sem kereskedelmi célzattal hoztuk a ruhát, cipőt, pusz­tán a család számára vásá­roltunk be, költségtakaréko­sabb módon. Ma már, úgy hallom, hogy tankolni se éri meg kimenni, hiszen az üzemanyagárak nagyon megközelítették egymást. SZABÓ AMBRUSNÉ, 42 ÉVES, SARKADI PULMONOLÓGIAI SZAKASSZISZTENS: — Korábban mosóporért, s egyes élelmiszerért megérte átmenni Nagyszalontára, és saját szükségleteink kielégí­tése érdekében át is jártunk rendszeresen. Arra is emlék­szem, hogy egyesek üzlet­szerűen hordták az üzem­anyagot, majd a cukrot, de annak is befellegzett. Leg­utóbb kirándulni voltunk Ro­mániában a Medve-barlang- ' fiái. Nagyon gyönyörű vidék. TURBUCZ IMRE, 31 ÉVES, FÜZESGYARMATI ÜZLETKÖTŐ: — Jómagam vásárlási cél­zattal még sosem jártam Ro­mániában. Ebben valószí­nűleg az is közrejátszik, hogy Füzesgyarmattól a ha­tárátkelőhelyig nagyobb a tá­volság, s az ember mérlegel, hogy egyáltalán megéri-e ki­menni vásárolni. Ahogy hal­lom, már Romániában is drá­gul az élet, úgyhogy nem biz­tos, hogy megéri kiautózni néhány ruháért. ■ B. I. Főleg a hétvégeken élénkül meg a magyar—román határszakasz forgalma. Főleg bőrcipőt vásárolnak a partiumi üzletekben A romániai és a hazai üzem­Megakadályozta a háborúban a ladányi híd felrobbantását miniszteri oklevél Varga Lajos úgy érzi, az ipartestületek szövetsége javaslatára megítélt kitüntetés a közösség érdeme Varga Lajos, a körösladá- nyi IPOSZ ügyvezető el­nökhelyettese több mint öt évtizedes, eredményes munkájáért elismerő ok­levelet kapott Kóka János gazdasági minisztertől. Magyari Barna- Nagyon örülök ennek a díj­nak, ugyanakkor meglepődve vettem tudomásul. Talán azt a sok évtizedes, fáradságos mun­kát ismerték el vele, amelyet az Ipartestületek Országos Szövet­sége körösladányi szervezeté­ben végeztem. Ugyanakkor úgy érzem, ebben a kitüntetésben az egész körösladányi IPOSZ „benne van”, hiszen közösen értük, el a sikereket. A környé­ken már rég csak nálunk él és működik az IPOSZ-szervezet. Mi a végsőkig dolgozunk, nem adjuk fel - monda Varga Lajos. A körösladányi ügyvezető el­nökhelyettest az IPOSZ orszá­gos vezetése terjesztette fel a miniszteri kitüntetésre. Ezt az elismerést ebben az évben az országban összesen hár­man kapták meg. A 82 éves Varga Lajos sok mindent megélt férfi, akinek élete legnagyobb része Körösladányhoz kö­tődik.- Mais jól emlékszem 1944. „Nagyon örülök en­nek a mi­niszteri elis­merésnek.” október 6-ára. Akkor késő estig a községházán voltam Szabó Já­nos rendőrrel és két magyar ka­tonával. Az oroszok érkezését vártuk. Azt a parancsot kaptuk, hogy a két katona robbantsa fel az oroszok előtt a Sebes-Körös fölött átívelő hidat. Szabó János­sal úgy döntöttünk, megment­jük a hidat. Civil ruhát szerez­tünk a két katonának, s elküld­tük őket, menjenek szabadon. Aztán az oroszok bevonulását követően megtettek községi iro­davezetőnek. Két első világhá­borús fogoly, Bakondi István és 'arga Lajos 1924-ben Vésztőn született. Akkoriban édesap­ja Mágorpusztán uradalmi bognárként dolgozott. Egy év múlva a vésztői nagy ár­víz elől menekülve teleped­tek le édesanyja szülőfalujá­ban, Körösladányban. Fiata­lon egy budapesti műszaki cégnél villamosságot tanult. Dolgozott a körösladányi és a füzesgyarmati tanácsnál, majd rádió- és tévészerelőként tevékenykedett Körösladány­ban. A helyi IPOSZ-nak 53 éve aktív tagja. Katona Péter tolmácsolása ré­vén tartottam a kapcsolatot a szovjetekkel. Később Füzes­gyarmatra helyeztek, ahol 1953-ig dolgoztam. Ekkor meg­vonták tőlem a bizalmat. Akkor kerültem ismét Körösladányba, s már abban az évben beléptem az IPOSZ-ba — emlékezett vissza Varga Lajos. A körösladányi IPOSZ ma is aktív ügyvezetője évtizedeken át rádió- és tévészerelő kisipa­rosként dolgozott. Több ciklu­son át a helyi tanács tagja volt. Az IPOSZ-ból 1984-es nyugdíja­zása után sem lépett ki. Sző­kébb környezetében is elismert ember: 2000-ben Körösladá- nyért kitüntetést vehetett át. > * I I I * Három sárréti településhez kötődik gazdag élete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents