Békés Megyei Hírlap, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-27 / 277. szám

4 i< V- ' ü MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 27. HÉTFŐ 'MnHHRmMRRMHHRhmHMMMHIRMmHHHRHHNMHMHRRRMMmw VONALBAN... FEKETE G. KATA ROVATA Ha támadnak a vírusok Gyulai olvasónk nem­régiben vásárolt egy számítógépet, s gondol­kodik azon is, hogy be­kötteti az internetet. Tart viszont attól, hogy vírusos lehet kompute­re. Kérdése az volt, ho­gyan kerülheti ezt el. Számítástechnikai szakem­berek szerint soha ne te­gyünk a gépünkbe ellenőr­zés nélküli, megbízhatatlan forrásból származó floppy­vagy CD-lemezt. A használa­tot vagy a másolást mindig előzze meg alapos vírusel­lenőrzés, természetesen ví­rusirtó programmal. Alapszabály, hogy rendsze­resen ellenőrizzük számító­gépünket megbízható vírus­keresővel. Ennek gyakorisá­ga attól függ, hogy milyen in­tenzíven és milyen feladatok- ra.használjuk gépünket, illet­ve rendelkezünk-e internetes kapcsolattal. A legveszélyez- tetettebbek azok a kompute­rek, amelyeknél számos fel­használó megfordul, ilyenek például az iskolák gépei. Heti egy teljes ellenőrzés minden­képpen szükséges. A víruskereső programok­hoz szerezzük be a legújabb frissítéseket. Ennek legegy­szerűbb módja az internetről való letöltés ingyen, legáli­san. Ugyanakkor használ­hatjuk a komputermagazi­nok CD-mellékleteit is, és természetesen számítástech­nikai boltokban is vásárolha­tunk vírusirtó programokat. Mivel az ördög sohasem alszik, ha nem akarjuk, hogy elvesszenek fontos adataink, dokumentumaink, akkor ké­szítsünk róluk rendszeresen biztonsági másolatot, lehető­leg CD-re. KÉRDÉSEIKET RÖGZÍTI A 66/527-207-ES TELEFONKÉ­SZÜLÉK HÉTFŐTŐL CSÜ­TÖRTÖKIG 14—17, PÉNTEKEN 14—16 ÓRA KÖZÖTT. Sertésár hullámok hátán mélypont A gazdák az importra orrainak, a feldolgozóipar a hiányra Mangalicatörténelem szőkével, vörössel Augusztus végén a felvá­sárló 360 forintot fizetett az élő sertés kilójáért a gazdáknak, mára azon­ban csak 260 forintot kapnak a termelők kilón­ként. Kivétel ez alól a mangalica, amelynek ki­lója 340 plusz áfa, csak lenne aki átvenné. Both Imre Bosszankodik az immáron 250-300 anyakocát, de összes­ségében 1300 vörös mangalicát számláló tenyészettel bíró Hajzer Imre, hiszen az Orosi- pusztában dagonyázó állo­mányból jelenleg több vágás­érett jószág vár a feldolgozóipar képviselőjére, de az „megszö­kött előle". A Gyulai Húskombi­nát ugyanis hónapok óta nem vett a nagygyantéi mangalica­tenyésztőtől jószágot. A mangalicával 2002 óta fog­lalkozó, majdnem háromszáz hektáron gazdálkodó Hajzer Imre így fogalmaz: az ősi ma­gyar fajtát visszaadta a termé­szetnek. Tenyészetében leg­utóbb 10 koca úgy fialt meg a szabad ég alatt, hogy nyomát se látták ketrecnek, infralámpá- nak és kocatápnak: a nádasban kertek tanyát maguknak. A A sertésállomány alakulása Békés megyében Evszám Darab 1981 1014 000 1987 903 000 1988 928 000 1991 635 000 1993 511000 2006 370 000 A mangalica ősi magyar zsír­sertés. Kis testű, vékony csonto­zató, s göndörödő szőrköntös takarja. A legelterjedtebb a szőke, de vörös változata is van, míg a fekete mangalica kipusztult Nem úgy a fecske­hasú fajta. Értékét a takar­mánnyal szembeni igénytelen­sége, edzettsége és ellenálló ké­pessége adta. Száz éve még Eu­rópa legjobb sertésének számí­tott, 1999-ben Németországban az év sertésének választották. gazdálkodó ezzel a minőség és a biotartás irányába mozdult el. Augusztusban a 360 forintos ár idején a sertéstartók még úgy vélekedtek, három rossz eszten­dő után egy jobb év köszöntött rájuk, de örömük nem tartott so­káig. A termelők egybehangzó­an állították: a lengyel, a szlo­vák, a spanyol import törte le a viszonylag kedvező árat. Számokkal illusztrálja az ága­zat állapotát Szabó István, az FVM Békés Megyei Hivatalának vezetője: 25 esztendővel ezelőtt még 1 millió felett volt a megye sertésállománya, de mára ez a szám 370 ezerre apadt. A szak­ember szerint ez minden eddigi­nél alacsonyabb létszám, s alap­vetően a kiszámíthatatlan köz- gazdasági környezet a mélyre­pülés oka. A magyar sertéstartó­kat, az uniós gazdákhoz képest sok pluszköltség terheli. Egyetért a mélyrepülés szó- használattal Buka Lajos, a sarkadi kistérség körzetvezető falugazdásza is, hiszen amint mondja, mára alig maradt nagytenyészet a térségben. S befellegzett az árutermelő ser­téstartásnak is. Tíz évvel ez­előtt szinte minden portán tar­tottak eladásra disznót, ma már több helyen meggondolják, sa- | ját szükségletre tartsanak-e. £ A hazai sertéspiacot manap­ság hiány jellemzi, hiszen a Magyar Húsiparosok Szövetsé­ge szerint jelenleg 500 ezer ser­tés hiányzik a piacról, ennyivel többet tudnának felvásárolni és feldolgozni a magyar húsüze­mek. A Vágóállat és Hústermék Tanács adatai szerint hetente 50 ezer sertés végzi a vágóso­ron, s ebből 15 ezer élő import­ból származik. Átvennék a MAV-tól az üzemeltetést szárnyvonalak A Nyugdíjasok Pártja gazdasági síkra terelné a megoldást A Békés megyei vasútvonalak megmentésére hivatott, nagy­ívű elképzelést vázolt fel dr. Michaleczky Vilmos, a Nyugdí­jasok Pártja országos elnöke azon az értekezleten, amelyet a múlt héten tartottak a gyoma- endrődi városházán. A fórum­ra a felülvizsgálatra ítélt öt szárnyvonal mentén fekvő tele­pülések polgármestereit hív­ták meg. Dr. Michaleczky Vilmos sze­rint nem elég a politika eszkö­zeivel küzdeni a vasútvonalak megmaradásáért. Gazdasági síkra kell terelni a kérdést, mégpedig úgy, hogy létrehoz­nak egy kft.-t, amely — uniós forrásokra támaszkodva — át­venné a MÁV-tól a szárnyvona­lak üzemeltetését. A kft. felada­ta lenne olyan mezőgazdasági üzemek létrehozása is, melyek­nek jövedelméből fedezhetővé válna a vasútfenntartás, egyút­tal a térség gazdaságának fel­lendülését is elősegítenék. Ka­szai János, a Vasutas Települé­sek Országos Szövetségének el­nöke, Vésztő polgármestere ez­zel kapcsolatban úgy nyilatko­zott: a vasúti közlekedés fenn­tartása elsősorban állami fel­adat, a kft. létrehozását nem tartja időszerűnek. ■ L. J. Düboz. NYERTEK. A település óvodái a Békés Megyei Közokta­tási Közalapítvány pályázatán 144 ezer forintot nyertek erdei is­kola szervezésére, illetve a gyer­mekek egészséges életmódra ne­velésére. Ehhez saját erőként 36 ezer forintot társítanak — tudatta Kárnyáczki Hilda vezető óvónő. Füzesgyarmat, az iparosság­ról. Füzesgyarmaton helytörté­neti füzetet jelentettek meg a vá­ros iparosságáról. A kiadvány részletesen ír a Háti családról is. Megtudhatjuk, hogy Háti Lajos (1884-1958) éppen 100 eszten­dővel ezelőtt, 1906-ban hozta lét­re a híres Háti cukrászdát. Gádoros. ASZFALT. Amikor elké­szült a József Attila és a Kas­tély utca útalapja, azzal a köz­ség 37 kilométeres utcahálóza­ta teljes egészében burkolt út lett. Valamennyi útra gondot fordítanak, 2006-ban 90 tonna hideg aszfaltot használtak fel kátyúzásra. Gyula. KÖNYVTÁR. A Mogyoróssy János Városi Könyvtárban né­hány éve pályázati pénzből gyengénlátóknak olvasógépet vásároltak. Amikor a gyulai könyvtárban még nem volt „hangoskönyv”, kölcsönözték a csökkentlátóknak a szegedi So­mogyi könyvtárból. Ma már mintegy 70 „hangoskönyvük” van, de a szegedi könyvtárközi kölcsönzés is rendszeres. „Hangoskönyvet” a jövőben is vásárol a könyvtár, hiszen kide­rült, nemcsak a csökkentlátók használják ezeket, hanem ház­tartási munka közben, gépko­csiban a jól látók is hallgatják. Szavazás az interneten Lapunk internetes oldalán egy hete arról kérdeztük meg Önöket, véleményük szerint miképp javulhatna a mun­kabiztonság? A szavazás a következőképpen alakult: A munkavédelmi és munkaügyi bírságok emelésével ________18% Az érdekvédelmi szervezetek határozottabb fellépésével 18% A munkáltatói és munkavállalói szemléletformálásával . 64% Ezen a héten arról kérdezzük meg olvasóinkat, hogy he­lyesüké, hogy gyógyszertára­kon kívül is kaphatók lesz­nek egyes patikaszerek? Klikkeljenek a www.bmhirlap.hu-ra! Nagyszabású gálával nosztalgiázott a Csaba néptánc Húsz esztendeje őrzik, terjesztik őseink kultúráját itthon és szerte Európában Az 1986-ban tizennégy lelkes fiatal által alapított Csaba Nem­zetiségi Néptáncegyüttes idén ünnepli huszadik születésnap­ját. Az évfordulón nagyszabású gálával emlékeztek meg a kez­detekről. — Fő feladatunknak a nemze­ti és nemzetiségi néptánckultú­ra ápolását, továbberősítését és terjesztését tartjuk. Ezért heti hat-kilenc órában tanuljuk és gyakoroljuk őseink táncait. Az eltelt 20 esztendő alatt jó né­hány magyar, szlovák és román koreográfiát tanultunk. Ezeken túl volt macedón és bunyevác táncunk is - nyilatkozta a ren­dezvény szünetében Pintér Ti­bor, az együttes vezetője. A Csaba néptáncegyüttes múltjának, jelenének és jövőjének letéteményesei szórakoztatták a közönséget. A művész elmondta: büszkék rá, hogy Magyarország határain túl is terjeszthették őseink kul­túráját, hiszen műsoraikat nem csak a hazai közönség láthatta. Az elmúlt években Európa kele­ti felének szinte minden orszá­gában jártak, de az öreg konti­nens nyugati részén is nagy si­kerrel mutatták be előadásaikat. Hétvégi, Nosztalgia című tán­cos visszaemlékezésükön az el­múlt húsz évben az együttes­ben megfordult táncosok léptek fel. A jó hangulatú és színvona­las műsorhoz a talpalávalót ze­nész barátaik, a Békés banda, a Berbécs zenekar, a Csaba band, a Ludas zenekar és a Téglás ze­nekar szolgáltatta. ■ M. P. M. Újságot a népnek: lapot indítanak az újkígyósiak Havi megjelenésű, önkormány­zati kiadvány megjelentetésén gondolkodik Újkígyós önkor­mányzata. Szebellédi Zoltán polgármester többek között az­zal indokolta egy helyi lap ki­adásának szükségességét, hogy a kábeltelevízió adása so­kakhoz nem jut el, így az ön- kormányzati, intézményi híre­ket sem tudják meg az érintet­tek. A képviselő-testület egyelő­re egy december közepén meg­jelenő próbaszámról döntött, melyet Szamosvári Zsolt, a mű­velődési ház igazgatója állít ösz- sze. Az újság a tervek szerint minden újkígyósi háztartásba ingyen jut el, a névadásban vár­ják a helyiek ötleteit. ■ Cs. Á. 4 f I Hajzer Imre nagygyantéi tenyésztő a szabadban el­lett malacok •' egyikével.

Next

/
Thumbnails
Contents