Békés Megyei Hírlap, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-22 / 273. szám

6 ORVOSTUDOMÁNY BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 22.. SZERDA Díszoklevél az emlékünnepség keretében két főápolónőnek Bébiket segített a világra szent hivatás Gömöri főorvos miniszteri dicséretet kapott A szegények * ingyen orvosa volt dr. Batthyány- Strattman László Lukácsi t Lászlóné 1 elismerésre méltó. Dr. Gömöri Gábor főorvos több mint négy évtizeden át dolgozott, sőt ma is rendszeresen rendel a bé­késcsabai Réthy Pál kór­ház szülészeti osztályán. A közelmúltban az egész­ségügyi miniszteri dicsé­rettel megjutalmazott szakemberrel eddigi élet- útjáról, emlékeiről be­szélgettünk.- Tulajdonképpen a véletlen­nek köszönhető, hogy Békés­csabára kerültem, de ma már örülök neki, nem bántam meg — kezdte visszaemlékezését a főorvos, akit, mint mondja, ma is lépten-nyomon megállí­tanak, üdvözölnek a városban egykori páciensei. Számításai szerint 8—10 ezer babát segí­tett a világra. — Feleségemmel, aki gyer­mekorvos, a szegedi egyetem el­végzése után olyan helyet ke­restünk, ahol mindketten azon­nal munkába állhatunk. így tör­tént, hogy Csongrád megyei lé­temre 1964-ben Békéscsabára, a helyi kórház szülészetére ke­rültem, ahol mindvégig, 1998 óta pedig már nyugdíjasként dolgozom. Hálás szívvel gondo­lok egykori főnökeimre, kollé­gáimra, így dr. Boros Imrére, dr. Szentkereszty Andrásra. Sze­rencsésnek mondhatom ma­gam, mert mindvégig jó szak­emberek között, kellemes lég­körben dolgozhattam. Végigjár­tam a szakmai „szamárlétrát”: 1968-ban szakvizsgáztam, ké­sőbb adjunktus, 1978-ban pedig főorvosi kinevezést kaptam. Vé­gigkísértem a szülészeti épület­tömb alakulását, az 1984-86 között zajló teljes rekonstrukci­ót pedig orvosszakmai szem­pontból én irányíthattam. Osz­tályvezető sosem voltam, de kö­zel tíz évig a kórház általános igazgatóhelyettese, 1992-ben fél esztendeig pedig megbízott igazgatója lettem. Ebben az idő­szakban zajlott az intézmény új szárnyának megnyitása, a köz­ponti műtőblokk beindítása, fel­szerelése, ami bizony komoly feladatot jelentett számomra, s büszke is vagyok rá. A négy évtized szakmai for­dulópontjaira így emlékezett Gömöri főorvos:- Felsorolni is nehéz, mi­lyen változásokon, fejlődésen ment keresztül a nőgyógyá­szat a pályafutásom alatt, elég ha annyit mondok, hogy ideke- rülésemkor a csabai kórház­ban alig 30 orvos dolgozott, a nőgyógyászaton pedig mind­össze négyen voltunk orvosok. A kezdő fizetésem 1300 forint volt, ügyeletet pedig 35 forin­tért és egy csésze tejért, vagy egy főtt tojásért adtunk. Amire talán a legbüszkébb vagyok, hogy már 1971-ben szervezett keretek között zajló méhnya- krák-szűrési programot indí­tottunk. Rendre kitelepültünk az üzemi orvosi rendelőkbe, ahol levettük a kenetet, majd ki­értékeltük a kórházban. 1979- től a nőgyógyászati szűrőállo­más létrehozásában, működte­tésében is közreműködtem. Örülök a miniszteri dicséret­nek, minden elismerés jólesik, de a legnagyobb boldogság az, hogy az utcán nem győzöm fo­gadni a köszönéseket, s a bete­gek még mindig név szerint ke­resnek a kórházban - mondta végezetül dr. Gömöri Gábor. Hogyan tovább Réthy Pál csabai kórház? létjogosultság A finanszírozás változásáról egyelőre biztosat nem tudnak Megyénkben a gyulai, megyei kórház lesz a kiemelten kezelt, súlyponti intézmény. Milyen jö­vő elé néz a megyeszékhely kórháza, milyen intézkedések várhatók? — Erről kérdeztük dr. Szabó Terézia főigazgatót.- Attól függetlenül, hogy - megyei jellegénél fogva - a ki­emelt kórház a gyulai lett, a mi intézményünk léte sem került veszélybe. A békéscsabai kór­ház földrajzi fekvéséből adódó­an, a megközelíthetőség szem­pontjából központi helyen van. A sürgősségi ellátás, a traumato­lógia, az intenzív osztály eddig is kiemelt feladatokat látott el. Az országos tendencia, tehát az ágyszámcsökkentés, vala­mint az aktív és krónikus ágyak arányának változtatása bizto­san minket is érint, erre fel kell készülnünk. A finanszírozás változásáról egyelőre semmi biztosat nem tudunk, így erről egyelőre nem nyilatkozhatom. A főigazgató asszony, Szabó Terézia. Az elsők között alkalmazta az új technikát Az elsők között alkalmazott akkor újszerűnek mondható vacuum-extractort (vákuu­mos rásegítéssel történő gyer­mekszületés), nevéhez fűz& dik a méhnyakrák-szűrési rendszer megszervezése, az üzemi terhesgondozás és a nőgyógyászati szakrendelé­sek működtetése. Sokat fog­lalkozott meddőségi vizsgá­lattal, ő vezette be Békéscsa­bán a hiszteroszalpingo- gráfiát (a méh és a peteveze­ték kontrasztanyagos rönt­genvizsgálata). A Batthyány-Strattmann em­lékünnepség keretében az egészségügyi miniszter díszok­levelet adományozott Horváth Zsigmondnénak, a Réthy Pál kórház osztályvezető főnővéré­nek a betegápolói hivatás ki­emelkedő végzése, beosztottai iránt tanúsított példás emberi magatartása és munkahelyé­hez való hűsége okán. Horváth Zsigmondné a bé­késcsabai kórház belgyógyá­szatán vezető főnővérként napi rutinmunkájával, gazdag élet­tapasztalatával, szakmai elhi­vatottságával aktívan részt vál­lalt a korosztályát követő ápoló­nők oktatásában, és a hivatás­ra való felkészítésben. Lukácsi Lászlóné osztályve­zető főnővér ugyancsak az egészségügyi miniszter díszok­levelét érdemelte ki. Lukácsi Lászlóné 1967-ben kezdte egészségügyi pályáját, 1992-től a békéscsabai Réthy Pál kórház II. belgyógyászati osztályának osztályvezető főnővére lett. So­kat tett az osztályért, a betegel­látás színvonalának megőrzé­séért. Meghatározó személy és összetartó erő volt nyugdíjazá­sáig. Példásan előkészítette és segítette utódjának beilleszke­dését is. Jelentős szerepe volt és van a Békéscsabai Cukorbete­gek Egyesülete működésében. Horváth Zsig­mondné életútja példa. Dr. Gömöri Gábort több év­tizedes szakmai tapasztalata, tudása és mun­kája miatt szá­mosán ismerik. Batthyány László, a szegények és elesettek orvosa már kalo­csai gimnazista korában mon­dogatta: orvos leszek és a sze­gényeket ingyen fogom gyógyí­tani. 1900-ban szerezte meg or­vosi doktorátusát, ezután klini­kai sebészorvosi gyakorlatot végzett, letette a sebész- és szü­lészmesteri vizsgát, majd 1906- ban megszerezte a szemorvosi oklevelet is. Diplomája meg­szerzése után köpcsényi kasté­lyában délelőttönként rendelt 1901-ben felépítette 24 ágyas ■ Az orvostudomány nagyjai közé tartozott. modern kórházát, amely bár­melyik pesti klinikával felve­hette a versenyt. Már 1902-ben megpróbálkozott az első szem­műtétekkel. A legkülönbözőbb foglalkozású betegek keresték fel, de a legtöbb köztük napszá­mos volt. Mindig élénk figye­lemmel kísérte a népbetegsé­gek gyógyítását az újabb kuta­tási és terápiás eljárások alaku­lását Ő volt egyik legnagyobb adományozója a szanatóriumi mozgalomnak, amely társa­dalmi összefogással célul tűz­te ki maga elé, hogy minél több TBC-szanatóriumot léte­sítsen. Működési körzetében óriási szociális alapítványokat tett. Általános orvosi érdeklő­dése az orvostudomány egé­szét ölelte fel. A Magyar Tudo­mányos Akadémia igazgató tagjai közé, 1917 májusában pedig tiszteletbeli tagul vá­lasztotta. 1931. január 22-én Bécsben halt meg. Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. INTERNET: www.rethy.hu E-MAIL: titkar@korhaz. rethy. h u Szigorúan ellenőrzött gyógyszerek számon tartása, elosztása társadalmi megbízatások Mi minden történik a nagy fontosságú kórházi patika és az irányító hétköznapi életében? Takács Gézáné dr., a Réthy Pál kórház fő­gyógyszerésze is azok kö­zött szerepel, akik mun­kájuk elismeréseként az idei évben megkapták az egészségügyi miniszter díszoklevelét. Ennek kapcsán egyebek mel­lett a kórházi gyógyszerészek tevékenységéről kérdeztük a kitüntetett vezetőt. Takács Gézáné dr. szakmai pályafutásának meghatározó, negyedszázados időszakát a bé­késcsabai kórház intézeti gyógy­szertárában töltötte. Korábban helyettes főgyógyszerészként, majd intézeti vezető főgyógysze­részként eredményesen működ­tette az általa irányított területet. Orvosigazgató-helyettesi megbí­zatása mellett az intézményi ku­tatásetikai bizottság elnöke, a gyógyszerterápiás bizottság tit­kára. Tagja az oktatási és tudo­mányos bizottságnak, a Magyar Gyógyszerész Kamara kórházi tagozatának elnöke, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társa­ság kórházi gyógyszerészi szer­vezetének elnökségi tagja, a Ma­gyar Kórházszövetség gyógy­szerügyi bizottságnak tagja.-Az intézeti gyógyszertár fel­adatai közé tartozik a fekvőbe­teg-ellátó osztályok, sürgősségi betegellátó osztály, terápiás és Gyógyszerkészítés nagy mennyiségben, jobbról a főgyógyszerésznő ellenőrzi a napi feladatokat végző munkatársát. diagnosztikai egységek, szak- ambulanciák és járóbeteg-szak­rendelések folyamatos és szak­szerű ellátása a szükséges gyógyszerekkel, egészségügyi termékekkel — tudtuk meg Ta­kács Gézánétól, aki arra is ki­tért, hogy munkájuk során összhangot kell teremteni a gyógyító tevékenység és a kór­ház gazdálkodásának lehetősé­gei között, ami az egyre szűkö­sebb költségvetés mellett bi­zony nem könnyű feladat. A kórházi gyógyszertár szerzi be a szükséges termékeket a nagy- kereskedőktől, közbeszerzési eljárás keretében rendelési lis­tákat készít elő, a beszerzett ter­mékeket raktározza, elosztja. Az intézeti gyógyszertárban magisztrális gyógyszerkészítés, infúziós és steril oldatok előállí­tása is zajlik. Rendkívül szigorú szabályok szerint, többször is ellenőrzik a kereskedőktől beér­kező, majd az osztályokra kike­rülő készítményeket, gyógysze­reket a kórházban működő ISO minőség-ellenőrzési rendszer szabályait betartva. Speciális te­vékenységük a vényforgalmat lebonyolító részleg, vagyis a be­tegek, hozzátartozók által igénybe vehető, épületen belüli patika működtetése is - ismer­tette az intézeti gyógyszertár szerteágazó tevékenységét a mi­niszteri díszoklevéllel kitünte­tett főgyógyszerész. fl á

Next

/
Thumbnails
Contents