Békés Megyei Hírlap, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-15 / 267. szám

2 GAZDASÁGI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 15., SZERDA INTEHJ Kevés a szakács a turisták kedvelte délen Spanyolországban az állás­keresők számára fontos kapcsolattartó eszköz az internet - erről is meggyő­ződhetett dr. Miskucza Má­ria, a megyei iparkamara szakképzési osztályvezető­je a Córdobába látogatott békési delegáció tagjaként.- Idehaza a szakképzés az iparkamarák szívügye. így van ez Andalúziában is?- Kevésbé. Kötelező a ka­marai tagság, ám a vállalko­zások sokkal inkább a keres­kedelmi kapcsolatok erősíté­sét és a gazdasági érdekkép­viseletet várják a szervezet­től. Igaz, a képzést ott az adó­rendszer nem is támogatja úgy, mint nálunk.- Készen kapják a szakem­bereket? — A munkaügyi szervezet gondozásában létezik egy internetes adatbázis, ahol a cé­gek közzéteszik, hogy milyen szakembereket várnak. Az ál­lástalanok, a pályamódosítást tervezők és a diploma előtt ál­lók ugyanitt regisztráltathat­ják magukat, illetve tájékozód­hatnak a lehetőségekről.- Mekkora a munkanélküli­ség Córdobában? — Tizennégy százalékos. Ám vannak hiányszakmák is. Nincs elegendő szakács, pincér és eladó. Mivel az ide­genforgalomnak a mostani­nál nagyobb szerepet szán­nak, ezen mielőbb változtat­ni akarnak. Erősíteni szeret­nék a német és az angol nyel­vi oktatást is. ■ Cs. R. Dr. Miskucza Mária: Spa­nyolországban nem támogat­ja a képzést az adórendszer. A tudomány a protézisgyártásban is előre tart. A készítők szakmai találkozókon és továbbképzéseken rendszeresen frissítik az ismeretüket. Ha egy vállalat állni akarja a versenyt, nem fukarkodhat a képzésre szánt forintokkal. A mun­kaerő oktatása drága, ugyanakkor hamar meg­térülő befektetés. Csath Róza—Csete Ilona— Magyari Barna A száznyolcvan dolgozónak ke­nyeret adó Prima-Protetika Kft. két munkatársa csak azzal fog­lalkozik, hogy interneten figye­li a pályázati és képzési lehető­ségeket. A békéscsabai társa­ság gyógyászati segédeszközö­ket gyárt és forgalmaz, s Baranyi Sándor cégvezető nem titkolja, elvárja, hogy kollégái szakmájukat magas színvona­lon műveljék. Ott vannak min­den jelentős orvos szakmai ta­lálkozón, továbbképzésen, to­vábbá rendszeresen konzultá­cióra hívják a beszállítóikat. Ortopédműszerészeik és cipé­szeik akképpen is érdekeltek az önképzésben, hogy kre­ditpont gyűjtésére kötelezettek. A kft. tavaly összességében tíz­millió forintot áldozott munka­társai képzésére. A szeghalmi Felina Hungá­ria Kft. sem fukarkodik a kép­zési kiadásokkal, évente átla­gosan több tízmillió forintot költenek erre. A fehérnemű­gyártásra nőket alkalmaznak, akik gyermekvállaláskor hosz- szabb-rövidebb időre kiesnek a munkából. Amikor legalább húsz álláshely megüresedik, akkor hirdetnek felvételt. Az új dolgozók három hónapos kép­zését a cég maga szervezi meg. A frissen felvettek elsajátítják azt a német gyártási technikát, amelyet munkájuk során hasz­nosítanak. — Nem kell, hogy a képzés A műanyag nyílászárókat gyártó orosházi cég, az ISO-Portal Kft üzemvezetőjét Pécsett értük utol, egy országos szakmai konferen­cián, amit közép- és felsőveze­költsége teljesen a vállalati kasszát terhelje — hívta fel a fi­gyelmet a Békés Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara munka­társa. Egyre több cég él a lehető­séggel, hogy a szakképzési hoz­zájárulást a saját munkaerő ■ A nemzetköziséget a szakképzése javára for­díthatja a nagyvállalat. képzésére is felhasználhatja. Népszerű az Európai Unió szak­mai képzést támogató ROP prog­ramja is, amelynek vezetője a régióban a megyei iparkamara. Hogy a nemzetköziséget mi­képpen fordíthatja a szakkép­zésben a maga javára egy nagy- vállalat, arra is találhatunk pél­dát Békésben. Az Orosházán ti­tőknek szerveztek. Kovács Fe­renc elmondta, dolgozóikhoz a technológiai fejlesztések apropó­ján évente egy mérnök érkezik Orosházára. A szakember hely­imét esztendeje termelő ame­rikai floatüveggyár, a Guardian cégfilozófiája szerint a szakem­berek a külföldi társgyárakban is kipróbálhatják magukat. Az orosháziban lengyel a terme­lésvezető, spanyol a pénzügyi vezető. Erdősi Zsolt üzémelteté: si vezető elmondta, ezek a szakemberek az adott gyár hasznára is válnak, miközben szakmai fejlődésük is biztosí­tott. Orosházi kollégák dolgoz­nak Lengyelországban, Luxem­burgban, Angliában és az USA- ban. A Guardian Orosháza Kft. mérnökeinek, technológusai­nak tréningtervet dolgoz ki. A speciális berendezések kap­csán külső cégeket bíznak meg, az üveggyári dolgozók azoknak a tanfolyamain vesznek részt. ben adja át az új ismereteket. A Iái üzletkötőit kéthetes képzés keretében készítik fel a piac el-, vámsaim. A cég éves képzési kerete közel félmillió forint. A vezetők, a gyártók és az üzletkötők felkészültsége egyformán kell a sikerhez KAMARAI HÍREK Mire jó egy innovációs központ? A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara francia-ma- gyar-angol közös projektje, a Tower immáron következő fázi­sához érkezett. Az Interreg IIIC program keretében megvaló­suló innovációs projekt céljai­ról Szikszai Csaba, a kamara osztályvezetője beszélt lapunk munkatársának.- A lyoni kamara vezetésé­vel veszünk részt abban a projektben, melynek eredmé­nyeként egy átfogó tanul­mány készül arra vonatkozó­an, hogy miként működtethe­tő a kamarák által egy kis- és középvállalkozásokat is ki­szolgáló innovációs központ, miként lehet ennek hatásait kiterjeszteni a régió szintjé­re, és hogyan lehet vonzóvá tenni a szolgáltatásait a vál­lalkozások számára. A tanul­mány tartalmazni fogja azo­kat a technikai, személyi, szakmai és egyéb szemponto­kat, amelyek a helyi innová­ciós központ alapításával kapcsolatos előkészítő mun­kák és majdan a döntéshoza­tal során felszínre kerülhet­nek. A projekt elsődleges cél­ja, hogy a program 2007 ok­tóberében történő befejezését követően a partnerek számá­ra olyan, a gyakorlatban meg­valósítható, a helyi viszo­nyokra adaptált tanulmány készüljön, amely egyúttal tartalmazza a 2007 januárjá­ban a lyoni kereskedelmi ka­maránál megnyitásra kerülő innovációs központ fél év alatt megszerzett tapasztala­tait is. Számunkra elsődle­ges, hogy a régió vállalkozá­sai az eddigi jól bevált szol­gáltatáscsomag mellé egy újabb, máshol még nem be­szerezhető szolgáltatást kap­janak nálunk. 5600 Békéscsaba, Penza-ltp. 5. Tel: (66) 324-976, (66) 451-775 Honlap: www.bmkik.hu E-mail: bmkik@bmkik.hu A megyét is megcélozták a kereskedők üzletházak Egy bevásárlóközpontban és több hipermarketben vásárolhatunk Sokan helyezkedtek el, de több az álláskereső Megyénkben, arányait te­kintve, kevesebb kiskeres­kedelmi üzlet működik be­vásárlóközpontban, mint az országban általában. Már a Viharsarkot is felfe­dezik a hipermarketek. Fekete G. Kata Magyarországon az üzletek 3,1 százaléka költözött bevásárló- központba, míg Békésben csu­pán 1,5 százalék — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. Igaz, a Viharsarokban csak egy be­vásárlóközpont működik, a Csaba Center, amelyet a békés­csabai Tescóval egy évben, 2001-ben nyitottak meg. Magyarországon a legelső bevásárlóközpontot 1976-ban adták át Budapesten. Az igazi felfutás azonban húsz év múlva következett be, amikor már vi­déken is sorra megjelentek az üzletházak. Idén év elején Ko- márom-Esztergpm, Tolna, He­ves és Nógrád kivételével min­den megyében találhatunk leg­alább egy bevásárlóközpontot. A hipermarketek valamivel később jelentek meg - az első 1995-ben az Interspar volt Győrben -, utána viszont gyor­san szaporodtak. Auchan nincs Békés megyében, ahogy Cora sem, igaz, a cég 2004 óta egyál­talán nem gyarapította hazánk­ban a hét egységből álló hálóza­tát. Az Interspar ellenben ter­jeszkedik, néhány hete már Gyulán is megtalálható. A tava­lyi év legnagyobb beruházójá­nak a Tesco számít. 2005-ben az országban összesen 15 hiper­marketet adtak át a vásárlók­nak, ebből tizenegy a Tesco lán­cát növelte. A cég a megyében Szarvason is jelen van, Oroshá­zán idén nyitottak áruházat. A centerekbe általában a tő­keerősebb vállalkozások össz­pontosulnak: 2005 végén a be­vásárlóközpontokban működő üzletek 19, a hipermarketeknél 28 százaléka tartozott ötnél több üzlettel bíró hálózathoz. Három év alatt 1200 halmozot­tan hátrányos helyzetű regiszt­rált munkanélkülinek, vala­mint a munkaerőpiacról kiszo­rult álláskeresőnek akar segíte­ni a Békés Megyei Munkaügyi Központ a Humánerőforrás Fej­lesztési Operatív Program (HEFOP) segítségével. Az állás- nélküliek foglalkoztatási esé­lyeit, illetve a hosszú távú fog­lalkoztatásukhoz szükséges fel­tételeket teremtik meg a HEFOP támogatásával. A me­gyében 2004-ben 250, tavaly 550, idén 400 álláskeresőt von­tak be a programba. A Viharsarokban pillanatnyi­lag majdnem 20 ezer regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. Ez 7,7 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt ugyanekkor. A gazdaságilag aktív lakosság 12,8 százaléka nem tud elhelyezked­ni. Az előző évihez képest csök­kent viszont a frissen végzett, munkahely nélküli fiatalok szá­ma. Az aktív lakosság arányai­hoz viszonyítva a legtöbb mun­kanélkülit Szeghalom és Békés térségében tartják nyilván, itt minden ötödik ember nem dol­gozik. Szarvas és Békéscsaba körzetében a legmagasabb a fog­lalkoztatási arány: október végén 8,1 és 9,3 százalékos volt az állás nélkül maradtak aránya. Októ­berben 1770 ember helyezkedett el, ez 20,8 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. ■ F. G. K. Bevásárlóközpontban működő kiskereskedések 2001 2005 Terület Kisüzletek Bevásárló- Arány Kisüzletek Bevásárló- Arány száma központokban száma központokban Bács-Kiskun 8 284 155 1,9% 8 780 237 2,7% Békés 5 525 41 0,7% 5583 83 1,5% Csongrád 6304 51 0,8% 6515 84 1,3% Dél-Alföld 20113 247 1,2% 20 878 404 1,9% FORRÁS: KSH A tudás hamar pénzt fial oktatás A munkaerőképzésre uniós támogatás is Szerezhető

Next

/
Thumbnails
Contents