Békés Megyei Hírlap, 2006. november (61. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-13 / 265. szám
2 A NAP TEMAJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 2006. NOVEMBER 13., HÉTFŐ önkormányzatok Kérdőjelek a várható megszorítások árnyékában. Az előrejelzések szerint jövőre az eddiginél is nehezebb lesz kezelni a munkanélküliséget. A kistérségi együttműködés talán lendíthet a községek anyagi helyzetén. w f / PAZARLÓ Egyes előrejelzések szerint jövőre öt—hat százalékkal is csökkenhet az önkormányzatok állami támogatása. Az alacsonyabb normatívák számtalan húsbavágó kérdést vetnek fel, amelyekre a települések egyelőre csak keresik a választ. Csiszér Áron-Molnár Pál Márton-Papp Gábor- Egyszerre pazarol és küzd forráshiánnyal a mostani rendszer — mondta ki azt Pluhár László, amit ugyan mindenki tud, ám senki sem szívesen emleget. Elek polgármestere szerint lehetne hatékonyabban is működni. Véleménye szerint azt a közpénzt, amit a képviselő-testületek az s érvényes jogszabályok alapján elköltenek, nem biztos, hogy a legmegfelelőbben tudja működtetni egy-egy intézmény. A várható megszorítások árnyékában még nehezebb lesz kezelni a munkanélküliséget. Eleken például az állástalanok nyolcvan százaléka nem rendelkezik csak legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel.- Ráadásul akármilyen, szakértelmet igénylő cég települne meg a városban, nem tudná érdemben megoldani a helyzetet, hiszen nem tudna fölvenni szinte senkit a helybeliek közül - hangsúlyozta a polgármester. Persze igazán nagy cégek nem is tolonganak Eleken, igaz, a megyében sem. Pályázatok útján még juthat pénzhez egy-egy település, ám az így megszerezhető források sem végtelenek. Ráadásul a nagyobb városok kimondva- kimondatlanul előnyt élveznek a kisebbekkel szemben. Hornok Sándor, Tarhos polFORRÁSHIÁNYBAN Jövőre aligha kerül több hús a levesbe. Ha az önkormányzatok kevesebb pénzből gazdálkodnak, akkor azt sokan érzik majd a saját bőrükön. gármestere érdeklődésünkre elmondta, hogy az önkormányzati támogatások esetleges csökkenéséről egyelőre nem tud konkrétumokat, így ezzel kapcsolatban nem is kívánt találgatásokba bocsátkozni. Jövőre - A nehéz helyzet6—10 száza- ben lévő, ezer lakos lékkai keve- alatti kistelepüléseksebb nor- nek 2008. január elsematívából jétől egy körjegyzőséggazdálkod- hez kell csatlakoznihatnak. uk, amit már a jövő évi költségvetésben is jelezniük kell. Ellenkező esetben a községek nem felelnek meg az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok számára biztosított támogatások feltételeinek. Jelenleg ez az egy dolog teljesen biztos Békéscsabán sem lesz kolbászból a kerítés, bár pontos számok nincsenek — Komoly megszorítások várhatók a közeljövőben a békéscsabai önkormányzatnál is. Az állami szerepvállalás csökkenése, az áfakulcs növekedése, az energiaárak jelentős emelkedése mind pluszkiadásokat ró a városvezetésre. Emellett a személyi jövedelem- adó helyben maradó aránya is kisebb lesz, bár pontos számításokat még nem végeztünk a kérdésben. Konkrét információkat előreláthatóan a hónap végén tudunk megosztani a közvéleménnyel - nyilatkozta Uhrin Nándor, a megyeszékhelyi önkormányzat pénzügyi irodájának vezetője. Az iskolákat hamarosan nagymértékben érinthetik a szigorítások. a 2007-es büdzsével kapcsolatban - fogalmazott a község első embere. Hornok Sándor kérdésünkre kifejtette, hogy a Tarhoshoz hasonló kisebb települések a kistérségi együttműködés erősítésével takaríthatnak meg komolyabb összegeket. — Erre elsősorban a szociális intézmények társulásban történő ellátása nyújt lehetőséget, s ebben az irányban már meg is történtek az első lépések — hangsúlyozta a polgármester. A község idén szeptembertől már közösen működteti általános iskoláját a békési Dr. Hepp Ferenc Általános Iskolával. Fejlesztésekre minden bizonnyal igen kevés pénz jut majd, hiszen az ilyen célú források nagy részét már a jövő évre is lekötötték. Izsó Gábor, Békés polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszorítások hatására az önkormányzatok minden valószínűség szerint jövőre 6-10 százalékkal kevesebb normatívából gazdálkodhatnak. Jelezte, hogy a konkrétumokról a pontos számok ismerete nélkül nem lenne szerencsés nyilatkozni.- A források szűkössége erőteljesen kihat majd a települések gazdálkodására, minden bizonnyal további takarékoskodásra, gazdasági racionalizálásra, az elszámolási rendszer korszerűsítésére, az intézmény- rendszer szerkezetének áttekintésére lesz szükség. Az egyik legfontosabb feladat az intézményhálózat működőképességének megőrzése - nyomatékosította. Kifejtette, új fejlesztések elsősorban pályázati források segítségével valósulhatnak meg. — Folytatnunk kell a korábban már elkezdett beruházásokat. A kikötő és csónakátemelő megépítése a Kettős-Körösön, vagy az agrárinnovációs központ befejezése kiemelt feladat — tette hozzá Izsó Gábor. HIRDETÉS Nyilvánosságra hozatal a Békés Megyei Gazdasági Kamarák mellett működő Békéltető Testület által vizsgált ügyben A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben foglaltak alapján a Békés Megyei Gazdasági Kamarák mellett működő Fogyasztóvédelmi Békéltető Testület T. S. fogyasztó által a OTP BANK NYRT. (1051 Budapest, Nádor u. 16.) gazdálkodó ellen benyújtott kérelmét vizsgálta. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján a Békés Megyei Gazdasági Kamarák mellett működő Fogyasztóvédelmi Békéltető Testület Eljáró Tanácsa a OTP BANK NYRT. (1051 Budapest, Nádor u. 16. szám alatti) gazdálkodó szervezet ellen indított jogvitában (panaszügyben) a felek beadványai, valamint a megtartott tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi ajánlást hozta, tekintettel arra, hogy a gazdálkodó szervezet nem vetette alá magát a Békéltető Testület döntésének. A Békéltető Testület Eljáró Tanácsa a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. 32. § a) pontja alapján ajánlást hoz. Ajánlja a gazdálkodó szervezetnek, hogy fogyasztó 11733003-98018000-01109944 számú személyi hitel számlájának lezárását 2005. október hó 18. napjára visszamenőleges hatállyal végezze el, annak megfelelő hitelszámla-elszámolást készítsen és az új elszámolás szerint a fogyasztó javára mutatkozó összeget 15 napon belül fizesse vissza. INDOKOLÁS A Békéltető Testület a becsatolt iratok, továbbá a felek előadása alapján az alábbi tényállást állapította meg: A fogyasztó 2004. május hó 25 napján 2 500 000 Ft személyi hitelt vett igénybe 2009. május hó 28. napi lejárattal, minden hó 28-adik napjáig esedékes havi 70 985 Ft törlesztéssel. 2005. nyarán elhatározta, hogy a hátralékos összeget egy összegben kifizeti, ezért tartozásának lejárat előtti kiegyenlítéséhez szükséges igazolást kért a gazdálkodó szervezettől. 2005. június hó 30. napján kapott igazolás szerint a tartozása 2 154 967 Ft. Tájékoztatták arról, hogy különbfajta díjakat és költségeket is fizetnie kell, ezért keresse fel valamelyik bankfiókot. A fogyasztó a Budapest Banknál hitelt vett fel, és a Budapest Bank az OTP Bank Rt. számára 2005. október hó 18. napján átutalt 2 225 952 Ft-ot. A gazdálkodó szervezet a teljesítés ellenére szeptemberben, októberben fizetési felszólítást küldött, és csak 2005. december hó 28. napján keltezet, de a fogyasztó által 2006. január hó 4. napján átvett iratban értesítette a fogyasztót a túlfizetésről és kérte az azzal kapcsolatos rendelkezésre. Ezt követően a fogyasztó 3 alkalommal levelet intézett a gazdálkodó szervezet különböző vezetőihez, és az összesen 8 alkalommal megküldött túlfizetési értesítőkre feljegyezve is kérte a gazdálkodó szervezetet, hogy számlájának lezárását 2005. október hó 18. napjával végezzék el. A számla lezárására csak 2006. július hó 17. napján 362 477 Ft befizetése után került sor. A fogyasztó a Békéltető Testülettől azt kérte, hogy kötelezze a gazdálkodó szervezetet a 2005. október 18-ai számlalezárásra, hitelszámla-elszámolásra és az elszámolást meghaladó összeg visszafizetésére. A gazdálkodó szervezet a Békéltető Testülethez intézet iratában és az ügy korábbi szakaszában is ez elől azzal az indokolással zárkózott el, hogy a fogyasztó a hitelszámla lezárására írásbeli kérelmet nem nyújtott be. A meghallgatáson nem jelent meg, írásban bejelentette, hogy a Békéltető Testület döntésének nem veti alá magát. A gazdálkodó szervezet és üzletfelei között létrejövő jogügyletek általános feltételei a mindenkor hatályos Általános Üzletszabályzat tartalmazza amely üzletági üzlet- szabályzatok eltérő rendelkezéseinek hiányában a gazdálkodó szervezetre és a fogyasztóra nézve külön kikötés nélkül is kötelező. Az üzletkötés idején hatályban volt Általános Üzletszabályzat lll/l. pontja szerint az OTP Bank Rt. és az üzletfél szerződéses kapcsolataikban megfelelően együttműködnek és a bankügylet szempontjából jelentős tényekről, azok változásáról egymást késedelem nélkül értesítik. Ennek az - egyébként Ptk.- ban is rögzített együttműködési kötelezettségének - a gazdálkodó szervezet nem tett eleget, mert a 2005. október hó 18. napján történt befizetésre csak 2,5 hónap múlva küldött túlfizetési értesítőt. A fogyasztó által több alkalommal írásban rögzített kérelemre sem végezte el a hitelszámla lezárását, csak jó fél év múlva, 2006. július hó 17. napján. Sem a személyi kölcsön üz- letszabályzatokban,_ sem a hirdetményekben az Általános ÜZv letszabályzatban foglaltaktól eltérő rendelkezés e vonatkozásban nincs, ezért az együttműködési kötelezettség a gazdálkodó szervezetet és a fogyasztót is terheli. A gazdálkodó szervezet az együttműködési kötelezettség ellenére a fogyasztót a túlfizetésről nem késedelem nélkül, hanem csak 2,5 hónap múlva értesítette. Ezenkívül a fogyasztó többszöri írásbeli kérelmére sem végezte el a hitelszámla lezárását csak 2006. július hó 17. napján. A Békéltető Testület a rendelkező részben írtak szerint azt ajánlotta a gazdálkodó szervezetnek, hogy a hitelszámla lezárását a teljes összeg befizetésének napjával visszamenőleg 2005. október hó 18. napjával végezze el. A Békéltető Testület a fentiek alapján a rendelkező rész szerint határozott. A határozatot az eljáró tanács a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény VI. fejezet 17-37. §-ai alapján hozta meg. A OTP BANK NYRT. az ajánlásban foglaltakat nem teljesítette, ezért a fogyasztó kérte ügyének nyilvánosságra hozatalát. Fentiek miatt a Békéltető Testületet működtető kamara a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 36. §. (2) bekezdésében foglaltak alapján a vizsgált panaszt és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozza.
