Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-07 / 236. szám
2 í ' i A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 7., SZOMBAT határon túl A fiatal tehetségek közül egyre többen máshol keresik boldogulásukat. Nemcsak a sportolók, hanem a diplomások, szakmunkások is hátat fordítanak az országnak. Az viszont ritka, ha egy élsportoló éttermi felszolgáló lesz a sport folytatásának reményében. CSAPOLAS KÖZBEN PEKINGREJSONDOL Ondos Adél soha nem roppant össze a súly alatt. Most sem, de elege lett abból, hogy húszezer forintból kell megélnie válogatott sportoló létére. Először tornázott, aztán a súlyemelésnél kötött ki, most Angliában egy ökölvívóteremben folytat edzéseket a békéscsabai remek sportlédi, Ondos Adél. Jávor Péter Egykoron a békéscsabai torna- sport erőssége volt Ondos Adél, aki bajnoki címeket is begyűjtött sportágában. Aztán gondolt egyet, és átnyergelt súlyemelőnek. Sokszoros magyar bajnok, részese volt a junior Európa- és világbajnokságoknak, ahol szintén kitűnően szerepelt. Egy hónapja azonban a brit szigeteken dolgozik. S persze mellette most sem szakadt el a sporttól. Edzésekre jár. Igaz, egy ökölvívóterembe. Jobb híján. Egyelőre csak ezt találta a közelben. No meg ez volt a legolcsóbb megoldás. Ám ettől - ígéri - nem nyergei át harmadszor is egy új sportágra. Marad a súlyemelésnél. A napokban tudtuk meg, hogy egy hónapja jegyet váltott és elrepült a brit szigetekre. Edzője, Bökfi János szomorúságára. Ezek után igyekeztünk felvenni a kapcsolatot Ondos Adéllal. Rádiótelefonon nem mertük hívni, tudtuk, szegény, mint a templom egere. Sms-t küldtünk, amire azt a választ kaptuk, hamarosan internet közelébe kerül, küldjem csak a kérdéseket, igyekszik mihamarabb válaszolni. „Végre normális számítógéphez jutottam - írta a messzi Angliából Ondos Adél. - Kings Linnben voltam gyakorlaton, mert az az étterem, ahol eddig dolgoztam, bezárt, és egy új olasz étterem nyílik holnap.” Na, akkor a kérdések (és a válaszok)! — Miért döntöttél úgy, hogy hátat fordítasz Csabának?- Több ok miatt is. A 2004. évi, athéni olimpia óta elég rossz a súlyemelés helyzete Magyarországon. Már akkor is gondoltam, hogy lépnem kellene, de a felső fokú tanulmányaimat mindenképpen be akartam fejezni. Az igazi lökés az volt, amikor a főiskolás világbajnokság után mindenki azt mondta, milyen rosz- szul emeltem. No, meg Szalay Gyuri (a szövetségi kapitány - a szerk.) be sem hívott az edzőtáborba a vb után. Gondoltam, húszezer forint a fizetésem, 24 éves vagyok, az idő csak telik, mi lenne, ha váltanék. Legalábbis idestova negyedszáz éve egyre több magyar sportoló előtt megnyílt az út a nyugat-európai, amerikai, sőt az utóbbi évtizedben az ázsiai profis- kodáshoz. Egyre többen élnek is a lehetőséggel, hogy bizonyítsák tehetségüket a határokon túl is. Ugyanakkor nem titkoltan az is cél: Nyugaton (Keleten) jóval tisztességesebb összegekért mutathatják be tudásukat. Kezdték a labdarúgók, majd jöttek sorban a további labdajátékot űzők, s végül az egyéni sportágak képviselői közül is mind többen távol az országtól találták meg számításaikat. békés megyéből is egyre több sportoló kapott meghívást egy időre. Unokatestvérem pont Békéscsabán járt, ő Írországban dolgozik. Gondoltam egy merészet, és elmentem vele azzal, hogy keresek magamnak munkát meg egy nyelviskolát a szigeteken. A sulival nem volt gond, csak munkát nem találtam, ezért nem tudtam volna fizetni az albérletek így Jani (Bökfi János - a szerk.) barátainak segítségével, akik Angliában dolgoznak, egy étteremláncolatba sikerült elhelyezkednem. — Nem valami szívderítő kezdet — Két hetet voltam Írországban, majd vettem egy jegyet és repültem Birminghambe. Értem jött a főnököm, aki szerencsére magyar, és másnap már dolgoztam Leicesterben. Persze nem volt ilyen könnyű, mint ahogy most a gépbe írom. Magamnak kellett szállást találnom, lengyelekkel laktam, akikkel kommunikálni sem tudtam. Mit mondjak, nehéz volt. Most sem könnyű, de kicsit jobb már a helyzetem. szakmunkások is évekre elszegődnek a különböző európai országokba. Különösen, amióta hazánk is az EU tagja. Aztán nagy kérdés, ki tér haza közülük? arra azonban eddig nem volt példa Békés megyében, hogy kiváló élsportoló úgy vállaljon „civil” munkát Nyugaton, hogy nem a sportból él meg. Ondos Adél súlyemelő magyar bajnokunk egy angliai étteremben felszolgál. ANNAK REMÉNYÉBEN, hogy az egy év alatt összegyűjtött és megtakarított pénzzel hazatérve itthon újabb egy esztendeig gondtalanul készülhet a pekingi olimpiára. — És mi van a súlyemeléssel?- A közelben találtam egy ökölvívó-edzőtermet. Az volt az első dolgom, hogy edzéslehetőséghez jussak. Nem egy csúcs, de ez volt a legolcsóbb, havi negyven fontért használhatom a termet és a felszerelést. Igaz, közben annyira nem volt már pénzem, hogy nyolc pennys joghurtot ettem egy hétig, de edzeni mindenképp akartam. — Testnevelő tanári diplomád van. Nem volt lehetőséged a szakmádban elhelyezkedni itthon?- Nagyon sokan végeztünk az utóbbi években testnevelés szakon, én meg hülye voltam, hogy nem választottam még egy szakot hozzá. Nem volt lehetőségem Békéscsabán elhelyezkedni, meg a pénz sem valami jó otthon. — Milyen lehetőséged van Angliában?- Egyelőre itt maradok ebben az olasz étteremben, ahol csúcs a kaja, végre ehetek is. De nem híztam, viszont sokat edzek. Munka előtt vagy után futok, kiegészítő gyakorlatokat végzek! A teremben tudok guggolni és felhúzni, sajnos szakítani; lökni nem, de a körülményekhez képest egész jókat tréningezek. Persze az otthoni remek termet nagyon nehéz fölülmúlni. Találtam netcímet, lehet, valahol találok súlyemelő termet a közelben. Keményen készülök mindennap, aztán irány az olimpia, 2008, Peking. Meg terveim szerint a következő, a 2012. évi. — Munka, súlyemelés. Marad még időd másra is?- Januártól a nyelven kívül mást is tanulok: személyi edzőnek készülök. — Egyelőre aligha irigyelnek az itthoniak.- Nagyon nehéz volt a kezdet, de jó, hogy most jöttem ki. Ha idősebb lennék, már rég hazamentem volna. Nehéz egyedül, egy új városban, egy új országban dolgozni, élni. De talán beindul az életem. Külföldre áramlanak a sportolók, most már a megélhetés miatt is nyugati, első és másodosztályú kluboktól. Kerekes Attila, Királyvári Károly, Pásztor József, Gruborovics Tibor, a maiak közül Valentényi Viktor, Czipó Zoltán, Futaki Krisztián, (labdarúgás); Hochrajter Rita, Salamon Gabriella, Csuvarszki János, Felföldi Gábor, Dögé Sándor, manapság Félix Annamária, Krista Enikő, Baboi Kornélia, Valaczkai Ildikó (kézilabda). Az egyéni sportágat képviselők kevesebben vannak, de növekszik a számuk. így az olimpiai bajnok tornász Ónodi Henrietta és az Európa-bajnok úszó Szabados Béla elsősorban sportolni és egyetemi tanulmányokat folytatni váltott hazát. Balogh Ildikó tornász is Nyugaton kereste boldogulását, de az edzők közül is néhányan megfordultak más országban rövidebb- hosszabb ideig, így a tornász Hajdú László, a dzsúdós Gyáni János. ÁM VALAMENNYIEN a sport révén, a sportból való megélhetés és tanulás reményében választottak átmeneti új megoldást. MANAPSÁG A CIVIL ÉLETBEN is j egyre több fiatal fordít hátat f az országnak. Nemcsak az egyetemet végzettek, hanem a jó szakemberek, Súlycsoportonként egy Augusztus 19-ére volt kiírva a világbajnoki válogató. Ondos Adélt annak rendje-mód- ja szerint öt nappal korábban be is nevezték az eseményre. Igaz, ott volt még a konkurencia, Ráki Henrietta személyében, akit le kellett győznie a vb-keretbe kerüléshez. Ugyanis csak egyikük, a fővárosi viadalon nyerő utazhat Santo Domingóba. Ondos Adél augusztus 15-én telefonon felhívta Bökfi mestert; - Úgy döntöttem, ma elutazom Írországba - közölte. Azzal repülőre szállt és neki- ' indult a nagyvilágnak. Az ügy pikantériája: amíg a csabai súlyemelő hölgy a levegőben repült, itthon Ránki Henrietta bejelentette, nem indul a válogatón, mert terhes... Békésben mindig is sok tehetség akadt, akik végül felhagytak a sportolással A címben szereplő állítás valós. Már Bökfi János előtt is akadtak tehetséges súlyemelők Békés megyében. A Sudák-Beregszászi duóra alighanem sokan emlékeznek az idősebbek közül. Akik versenyzőként, edzőként, majd klubvezetőként segítették a sportágat. A hőskorban, a kezdet kezdetén nem ritkán szabadtéren edzettek, mégis számtalan sikerükről számolhatott be lapunk. Irányításuk alatt olyan nevek váltak ismertté Bökfi János mellett, mint Zsíros, Marton. Aztán Bökfi János edzősködése _ alatt az ezredfordulón Vácz Jó- £ zsef, a már említett Ondos Adél. Ma pedig ott van a kiseb- ; bik Bökfi, Ádám, aki édeapja l nyomdokaiba eredhet, ha kitar- Sok tehetséges fiatal van Békéscsabán, köztük az edző fia, Bökfi tó lesz továbbra is. Ádám. Vajon ő is egy idő utón elhagyja az országot? Bökfi mester széttárja karjat, mert tehetetlen- Egyesületünk nagyon szegény - mondja az egykori ifjúsági világbajnok, több olimpiát is megjárt, a szöulin negyedik helyezést elért Bökfi János, a Békéscsabai Súlyemelő Club vezetőedzője. - Sportállásra még csak kilátás sincs, hiába van nagy esélye a jelenlegi első számú versenyzőnknek, Ondos Adélnak arra, hogy eljusson a pekingi olimpiára. így aztán tudomásul kell vennem, hogy a megélhetése miatt országot váltott. Hiába szerzett nyárra testnevelő tanári dipbmát, reménytelen volt számára az elhelyezkedés. Egy élsportoló felkészülése sokkal többe kerül, mint egy hétköznapi civilé. Húszezer forintból pedig ez lehetetlen. Most elvitte a felszereiéBökfl János egyik szeme sír, a másik nevet. séf, edz Angliában is, itthonról pedig igyekszem útmutatást adni a felkészüléséhez, edzésterveket küldök neki. fi f
