Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-06 / 235. szám

2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2006. OKTÓBER 6., PÉNTEK csatlakozás Megfelelő előkészítéssel vendégeket nyerhet a megye. Erősödhet a vízi, a gyalogos és a kerékpáros turizmus Románia európai uniós csatlakozása után. Hatvan kilométerre a Bihari hegyektől, a Tiszáig hajózva a Körösökön. KA1AND0K HATÁRON INNEN ÉS TÚL Ha a korábban betemetett négy kilométeres szakaszt életre keltenék, ismét létrejöhetne a kapcsolat az Élővíz-csatorna és a romániai Malom-csatorna között A homoródl borvíztől a világmagyarság zarándokhelyéig és a farkasüvöltésig Egyelőre kiszámíthatatlan, hogy miként befolyásolja Békés megye idegenforgal­mát Románia európai uni­ós csatlakozása. Megfelelő előkészítés nyomán növe­kedhet a térség iránti ér­deklődés, de nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a szomszéd ország kiváló, bár némileg kiak­názatlan természeti adott­ságokkal rendelkezik. Both Imre-Papp Gábor A vízi, a gyalogos és a kerékpá­ros turizmus erősödését várja Románia európai uniós csatla­kozásától Debreceni Lajos, a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület ügyvezető alelnöke. Elmondta, létezik egy olyan kezdeményezés, amely könnyí­tett határátlépést biztosítana a túrázók számára hazánk és a szomszédos állam között. Mivel hasonló rendszer már működik az osztrák és a szlovák határ- | nál, így elképzelhető, hogy a döntéshozók ebben az esetben is támogatják az elképzelést. Az egyesület hat települést érin­tő, megközelítően egymilliárdos projektjének részeként Békésen, a Kettős-Körös duzzasztójánál el­készül majd egy kishajó-átemelő, amelynek segítségével a Körösök a romániai szakasztól egészen a Tiszáig hajózhatóvá válnak. Mind­ez jelentősen növelheti az érdeklő­dést a térség iránt Ennek kapcsán fel­merült annak lehető­sége is, hogy a szer­vezet kezdeményezé­sére, a vízi turizmus­ra alapozva olyan klasztereket hívná­nak életre, amelyek „helyzetbe hozhatnák” az érintett kisvállalkozásokat. — Mindez persze nem csak a vízi, de a lovas, a gyalogos és kerékpáros idegenforgalom erősödését is biztosíthatná - hangsúlyozta Debreceni Lajos. A Békésbe látogató vendégeket így összetett programokkal vár­hatnák. Amellett, hogy a turista eltölthetne néhány hangulatos napot a megye gyógyfürdőiben, túrázhatna és kerékpározhatna a Körösök mentén is. - Nem sza­bad ugyanakkor arról sem elfe­lejtkezni, hogy a határtól mind­össze hatvan kilométerre találha­tók a Bihari-hegyek, így az érdek­lődőknek nem kell több száz kilométert utazniuk, hogy eljut­hassanak ilyen tájak­ra —mutatott rá az al- elnök. Természetesen Romániából is ér­kezhetnek vendégek Magyarországra. Gyulavári And­reától, a gyulai turisztikai hivatal vezetőjétől megtudtuk, a turisták csaknem kilencven százaléka belföldről keresi fel a megyét. A külföldi látogatók között viszont előkelő helyet foglalnak el a ro­mániai vendégek, akik a szerbia­iakkal „holtversenyben” a máso­dik legnépesebb csoportot alkot­ják a németek mögött. Nehéz annak - pátosz nélkül - a Székelyföldről írni, akit egy láthatatlan köldökzsinór a bölcsőtől a koporsóig össze­köt szeretett szülőhazájával. Orbán Balázst, a Székelyföld legendás leíróját hívom segít­ségül. A Székelylengyelfalván szüle­tett „szegény báró” 1868-ban A Székelyföld leírása című monumentális munkájának előszavában így fogalmazott: »„Hazánknak kétségtelenül legérdekébresztőbb része a Ki­rályhágón inneni (keleti) terü­let, melynek ma már — az unió szerencsés végrehajtása után - csupán földrajzi foga­lom szerint adjuk az Erdély nevet..."Az Udvarhelyszékhez tartozott, hajdanán mezőváro­si ranggal felruházott szülőfa­lum Kápolnásfalu, a székely anyaszékvárostól 22 kilómé? térré, míg az 1968 óta Hargita megye székhelyeként létező Csíkszeredától 30 kilométerre, a központi Hargita-hegység délnyugati előterében terül el. A szomszédos Szentegyházán üzemel Európa egyik ipartör­téneti kuriózuma, a Székely­föld egyetlen, vízi hajtóerővel működő vashámora. A közel­ben levő Csíksomlyó mára a világmagyarság zarándokhe­lye. Székelyudvarhely, a közel 650 éves kisváros Székelyföld egyik szellemi fellegvára. Aki látta a máréfalvi székelykapukat, s hallotta fe­héren szikrázó éjszakákon a farkasüvöltést a Madarasi- Hargitán, kortyolt a homoródi „borvízből”, vagy evett friss sajtot valamelyik esztenán, az mindig visszavágyik.« Székelyföld vonzása ma is erős. Malmok és kastélyok Számottevő előrelépést je­lenthet, ha a három várost - Békést, Békéscsabát és Gyu­lát - összekötő Élővíz-csator­na és a romániai oldalon ta­lálható Malom-csatorna kö­zött megteremtenék az évti­zedekkel ezelőtt már létezett összeköttetést. A Közép-békési Települések Vízvédelmi Egyesülete egye­bek mellett éppen az említett szakasz felélesztését tűzte ki céljául Az erről szóló tanul­mányterv a szervezet Interreg III/A programján belül ké­szülhet el, míg a beruházás egy következő pályázat segít­ségével valósulhat meg. Végh László, a szervezet elnöke el­mondta, hogy a közelmúlt­ban tíz romániai önkor­mányzat - Békés megyei mintára és kezdeményezésre — létrehozott egy hasonló egyesületet, amely ugyancsak célul tűzte ki a turizmus fej­lesztését. A Malom-csatorna mentén nyolc vízimalom ta­lálható, amely a közeli kasté­lyokkal együtt jelentős ide­genforgalmi vonzerő lehet.- A szomszédos államban is kialakult egy fizetőképes keres­let, amely szívesen veszi igény­be a minőségi szolgáltatásokat — jelentette ki Gyulavári And­rea. A külhoni vendégek első­sorban a megye gyógyfürdőit keresik fel, s az érdeklődés még tovább erősödhet, ha az európai uniós csatlakozás után eltörlik a viszonylag magasnak számító utasbiztosítást Romániában.- Szem előtt kell tartani ugyanakkor azt is, hogy náluk is kiválóak a turisztikai adott­ságok. A hegytől a gyógyfürdőn át a tengerig minden természe­ti érték megtalálható, ami meg­felelő fejlesztésekkel a bel- és külföldi turisták számára is vonzóvá teheti az országot - elemezte a helyzetet Gyulavári Andrea. Egyébként — hallva az idők szavát - már most is több gyulai szálloda szervez progra­mot az Arad közelében találha­tó Ménesi borvidékre. ■ Romániában a hegytől a gyógyfürdőn át a tengerig minden ter­mészeti érték megtalálható. Irodalmi kávézót, Arany János Kulturális Központot terveznek, és Gyulával is összefognak a nagyszalontaiak Arany János szülővárosában is tisztában vannak azzal, hogy Románia Európai Unióhoz csatlakozásával egyidejűleg minden bizonnyal a turisták száma is gyarapodik. Részint éppen ezért kereste a kapcsola­tot Gyulával Török László, Nagyszalonta polgármestere. — Elengedhetetlenül fontos, hogy a gyógyturizmust és a kul­turális turizmust összekapcsol­juk, s ezen törekvéseinknek nem szabhat gátat a még egy­előre létező államhatár se. Nagyszalonta a magyar műve­lődés- és irodalomtörténet egyik jelentős zarándokhelye. Az Arany János Emlékmúzeumnak is otthont adó Csonka-torony mindenképpen megér egy láto­gatást a Gyulán ßrdözöknek is- említette Török László. Apróságnak tűnhet, de a város neves szülötteiről: Arany János­ról, Zilahy Lajosról, Sinka Ist­vánról, Kulin Györgyről szüld házuk helyén angolul, néme­tül, románul, magyarul egy­aránt olvashat az érdeklődő, ráérő turista. A város az Arany­palotában egyben turisztikai információs pontként is szolgá­ló irodalmi kávéházat szeretne kialakítani, s engedélyes ter­vekkel rendelkeznek a Makovecz Imre elképzelései alapján megépítendő Arany Já­nos Kulturális Központra is. A lovas turizmus felvirágzásá­ban bízó Nagyszalontai Lovasklub évek óta szoros kap­csolatot ápol a Sarkadi Sza­badidős Lovasklubbal. A szaiontaiak a lovas turizmus felvirágzásában is bizakodnak. Mesés, csodákkal csábító Bihar, Pece-parti Páris- Ma már fogalomnak számít a Románia határain kívül is méltán népszerű két, már az ókorban is használt gyógyfür­dő: a Félix fördő és a Május 1. fürdő - mondta Bihar me­gye turisztikai nevezetességeit ismertetve Zabolai Zoltán, a partiumi turistautak mellett székelyföldi túrákat is szerve­ző nagyszalontai Turistsal utazási iroda ügyvezetője. A Kanonok-soron zsurnalisz­taként megfordult Ady Endre által „Pece-parti Párisnak” nevezett Nagyváradtól 8 kilo­méterre fekvő gyógyfördők 43-49 Celsius-fokos oligofémes, bikarbonátos ter­málvízzel, iszappakolással várják a látogatókat. Apropó Kanonok-sor! Párját ritkító klasszicista építészeti műalkotás, a mai Románia legnagyobb barokk stílusú épületegyüttese szomszédságá­ban. A püspöki palota, s a ró­mai katolikus bazilika alkotja ez utóbbi épületegyüttest. Elszakadva az épített környezet­től, a Nyugati Sziget-hegység Na­túrpark lélegzetelállító természe­ti szépségei is megérnek egy ki­rándulást. A Magura-baiiang, a Medvebarlang és a Bükkbar- lang, de a Pádis karsztfenrtsík egyaránt lenyűgöző látványt nyújt, csakúgy, mint a Rozsda­szakadék vagy a Vércsorog vízesés. A kilátás azonban az 1849 méteren lévő Nagybihar csúcsáról a leginkább festői t A I A

Next

/
Thumbnails
Contents