Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-05 / 234. szám
2006. október 5., csütörtök BÉKÉS MEGYEI AGRÁR A 5 Tóparti búcsúülés Okányban A megyei mezőgazdasági bizottság szeptemberi záróüléséről jelentjük Az elmúlt hónappal végéhez ért 2002—2006-os önkormányzati ciklus zárásaként a megyei közgyűlés mezőgazdasági bizottsága kihelyezett . ülést tartott Okányban, a Suszti horgásztónál, amely egyszersmind az otthonos vendégfogadás és a természeti értékek vállalkozói hasznosításának példájaként mutatkozott be. 1w»ífflfcrábbi számainkból is kidp'ült, I megyei mezőgazda- ságlbizolság elmúlt ciklusban ddaBkítePgyakorlatában rendszeresen helyet kapott a kihelyezett ülés intézménye, amely lehetőséget adott egy-egy agrárérdekeltségű intézmény, vállalkozás, létesítmény helyszíni megismerésére. Egyebek közt Békésen, Gyomaendrődön, Eleken nyerhettek a képviselők bepillantást a mezőgazdasági képzéssel foglalkozó középfokú oktatási intézetek munkájába. Csorváson Békési Ferencné családi gazdaságát, egy másik alkalommal pedig a Csorvási Gazdák Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Szövetkezetét látogatták meg, az összegző és búcsúzó összejövetelre pedig egy vidékfejlesztési mintaprojektnek is tekinthető helyszínen került sor szeptember első hetében. A házigazda és ötletadó ezúttal a bizottság tagja, az okányi ifj. Szívós László volt, aki szerint a horgásztó a mező- gazdasági és turisztikai érdekek alapján létrehozott helyi vállalkozás, amely már túlmutat a község és a megye határain is. A vendéglátó tótulajdonos, Várudvari Lajos az 1998 óta folyamatosan fejlesztett komplexumról elmondta, hogy az egykori záportározó átépítésével és környezetének rendezésével alakította ki a pihenőcentrumot. A nap folyamán többször szóba került a helyi értékek komplex hasznosításának gondolata, annál is inkább, mert a cikluszáró összegzés mellett egy jövőképet meghatározó dokumentum, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv alapvető kérdéseinek ismertetése is szerepelt az ülés napirendjén. Ebben pedig több témakörben is kiemelt helyet kapott az a gondolat, hogy a mezőgazdaság fejlesztése és hosszú távú versenyképességének növelése a sikeres A bizottság utolsó ülésének helyszíne, a helyi horgásztó a tájrehabilitáció és a szabadidő-hasznosítás példája. falusi közösségek alapjait teremtheti meg. Mindehhez pedig az előttünk álló években érkező brüsszeli pénzek, az Európai Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Alap 5 milliárd eurós forrása biztosítja a megvalósítás lehetőségét 2007-20013 között. Mint a meghívott előadó, dr. Kasza Pál, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal veze- tőhelyettese áttekintő összefoglalójában elmondta, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv célja, hogy kijelölje erre az időszakra az agrár vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, és meghatározza a célok elérésének módját, eszközeit. A tét óriási, hisz ekkora összegek még soha nem álltak a magyar gazdák rendelkezésére. A koncepciót és a prioritások rendszerét ismertető tájékoztatót követő hozzászólásokból kitűnt, hogy a tervezetet alapvetően elfogadhatónak tartják, mivel egységes szerkezetbe foglalja a lehetőségeket, s összhangban áll a korábban megtárgyalt regionális fejlesztési tervekkel és a már folyamatban lévő uniós fejlesztési programokkal. A vitában többek közt elhangzott, hogy a tervezésnél figyelembe kell venni ezeket a kifutó programokat is, mint például a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv célprogramjai, hiszen azokat is ebből az EMVA-keretből kell finanszírozni. Ettől persze még igen tekintélyes források maradnak új fejlesztésekre, amelyeket akkor tudunk valóra váltani, ha az uniós pénzek eléréséhez konkrét pályázatok kiírása és azok széles körű ismertetése járul a jövőben. Az agrárkamara titkárhelyettese, Gábel István a tájékoztatást, a pályázatokra való felkészítést emelte ki az egyik legfontosabb tényezőként. Mivel a leköszönő bizottság utolsó ülésének idején társadalmi vitaanyagként szerepelt a stratégia, többen kritikával illették a tervet, így ifj. Szívós László úgy jellemezte az anyagot, hogy jó terv rossz nyelvezettel, Dezső László a helyi kistermelés és a nagyüzemi produktumok közötti feszültség enyhítésének lehetőségeit hiányolta, dr. Kulcsár László, a bizottság alelnöke a nemzeti sajátosságok hangsúlyozásáért és a gazdaképzés erősítéséért emelt szót. A búcsúülés végén Tóth Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke a tervezet fő hangsúlyairól szólva üdvözölte, hogy a mezőgazdaság szerkezetváltása, a piacszervezés, a környezetkímélő gazdálkodás és a foglalkoztatás fejlesztése kiemelt szerepet kapott. Rámutatott, hogy a testület elmúlt négyévi munkájának idején hasonlóan megkülönböztetett helyet élveztek e témakörök. Több esetben juttattak el javaslatot ezekkel kapcsolatban országos szervekhez, minisztériumi tisztségviselőkhöz. Eredményesnek ítélve munkájukat, és megköszönve a tagok aktivitását, hangsúlyozta: a négyévi együttműködés bebizonyította, hogy a politikai alapon létrejött testület szakmai alapon működő közösséggé tudott válni. Az újonnan megalakuló bizottságnak ajánlotta, hogy a legfontosabb támogatandó célok közé az élelmiszer- ipar fejlesztését, a közös piaci fellépés és a foglalkoztatás elősegítését sorolja be. ▼ Mezőgazdasági bizottság 2002-2006 Tóth Sándor, a bizottság elnöke Or. Kulcsár László alel- nök Dezső Zoltán tag ifj. Szívós László tag Vígh Ilona országgyűlési képviselő, külső tag Szokola Béla külső tag Kozsuch Kornél külső tag Nátor István, a bizottság titkára ADÓSAROK —^—i Őstermelő járulékfizetése ^fií^P^fcanuár l-jétől felvetődik II őstljmelő esetén a társa- palo*bizMsítási járulékfizetési IkűteÉÉ^tfJig. Ugyanis az őstermelők ettől az időponttól biztosítottnak minősülnek. Mint őstermelőnek áll fenn a biztosítási jogviszony abban az eseten, ha: egyéb módon nem biztosított, vagy nem részesül saját jogú vagy özvegyi nyugdíjban (ez utóbbi esetben az is feltétel, hogy betöltsék a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt), vagy a már megszerzett szolgálati idővel együtt legalább 20 év szolgálati időt szerezhetnek, vagy kiskorúak esetén saját őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek. A biztosítási jogviszony csak az őstermelői igazolvány alapján őstermelőnek minősülő magán- személyekre vonatkozik, mégpedig az őstermelői igazolvány kiállításától annak a visszaadásáig. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy csak az őstermelői igazolványnyal rendelkezők minősülnek biztosítottnak, és csak nekik kell járulékot fizetniük. Az őstermelőnek az adóévet megelőző évi bevétele alapján kell meghatározni a járulékfizetési kötelezettségét, így 2007-re a 2006-os bevételek alapján. Ha az őstermelő előző évi bevétele meghaladja a 7 millió forintot, akkor a minimálbér után kell fizetni 44,5% járulékot [21% nyugdíjbiztosítási járulék, 8% egészségbiztosítási járulék (melyből 5% a természetbeni, 3% pedig a pénzbeni egészségbiztosítási járulék), ezen kívül 8,5% nyugdíjjárulék és 7% egészségbiztosítási járulék (melyből 4% a természetbeni, 3% pedig a pénzbeni egészség- biztosítási járulék)]. Ekkor a minimálbér után valamennyi ellátásra jogosultságot szerez. Ha az előző évi bevétel nem haladja meg a 7 millió forintot, akkor a bevétel 20%-a után kell 21% nyugdíjbiztosítási járulékot és 5% természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ekkor jogosultságot szerez a természetbeni egészségügyi ellátásokra, nyugdíj vonatkozásában szolgálati időt szerez és a bevétel 6%-a számít a nyugdíjalapba. Az éves bevételnél nem kell figyelembe venni az egyébként bevételnek számító támogatásokat. A mezőgazdasági őstermelő vállalhat magasabb összegű járulékfizetést, feltéve, ha ezen szándékát február 12-éig bejelenti az adóhatóságnak. Ez a bejelentés végrehajtható okiratnak minősül. Ekkor természetesen ezen magasabb ösz- szeg után lesz jogosult az ellátásokra. A járulékokat az őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton kell bevallania és a bevallási határidőig kell megfizetnie. Kopján-Kiss Károly osztályvezető APEH Békés Megyei Igazgatósága NÉZŐPONT ..1........1......... Li rteár a kö „Csak azt nem értem, hogy miért nem lehetett 10 év alatt elintézni azt, hogy egy kifogásolható rendelkezés ésszerűsítve legyen.” Dr. Farkas János agrárközgazdász lg Ha valaki a mezőgazdasági gépesítés egy sajátos szegmensét sak a I statisztikai adatok és a költségek kimutatására szolgáló papírok- wz,emanyagfelhasználási bizonylatokból kívánja megismerni, igenißak elgondolkodtató jelenségekre bukkan. Kétségei támadnak, hogm/agy a gázolajjal működő berendezéseket nem ismeri, vagy a ^pgSMOályokat. Pedig a hiba nem az ő készülékében van. A Lineár típusú öntözőgépek és a vízkezelést végző masinák a jelek szerint állandóan az országutakat járják. Annak alapján legalábbis, hogy az általuk felhasznált gázolaj után nem lehet semennyi jövedéki adót visszaigényelni az államtól. Hiszen tudjuk azt, hogy ezelőtt egy évtizede az útadót beépítették a gázolaj árába (is). A mezőgazdasági felhasználásnál viszont megengedték, hogy kezdetben hektáronként 90 liter, majd pár éve 95 liter után ennek a jövedéki adónak 80%-nyi összegét vissza lehessen igényelni, amennyiben szabályosan kiállított számla alátámasztja a felhasználás megtörténtét. (A zsebbe fizetés után nem jár vissza semmi.) Ez a lehetőség azért nyílt meg, mert köztudott az, hogy a talajmunkákat és a betakarítást végző gépek a kövesutakon tartózkodnak a legkevesebbet. Tudom, hogy a bevezető tételmondatnak szánt következtetésem egyszerűen marhaság. De ezzel együtt is igaz, ami abban szerepel, mert az ide vonatkozó — felettéb alapos és körültekintő szabályozás jóvoltából formálisan igaz, így tényleg úgy van, ahogy leírtam. Csak azt nem értem, hogy miért nem lehetett 10 év alatt elintézni azt, hogy ez a kifogásolható rendelkezés ésszerűsítve legyen. Nem szívesen vetem fel azt, hogy mi lenne akkor, ha ezek az út- koptatási hozzájárulást fizető gépek valóban élni kívánnának a szerzett jogukkal és időnként végigmennének a kövesutakon. Ha hosszábban mennének, akkor is jelentős forgalomlassítást tudnának produkálni. Ha keresztben, akkor is nagy gond lenne belőle. Szerintem az lenne az ésszerű, ha lehetővé válna az öntözést, a belvízmentesítést, a csatornaépítést és -karbantartást végző gépekre is valamilyen normális átalányt-kitalálva lehetővé tenni a jövedéki adó részbeni visszaigénylését. Mert akkor el tudnám hinni azt is, hogy az öntözés tényleg kitörési pontnak számít a nagyivá jövőtervekben... Intervencióban marad A kukoricatermelők megnyugodhatnak A kukorica intervenciós készleteinek tárolására vonatkozó Európai Uniós intézkedéssel — a törtszemek arányára vonatkozó szigorítással — kapcsolatban kérdeztük Szabó Istvánt, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjét a napokban megjelent hír apropóján. A hivatalvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy számára és a Békés megyei termelők számára ennél a — szerinte technikai kérdésnek is tekinthető - kritériumnál jelentősebb tény az, amit Gőgös Zoltán szakállamtitkár közelmúltban elhangzott tájékoztatója alapján ismerünk. Eszerint az előzetes aggodalmakkal ellentétben egyelőre megmarad a kukorica az intervenciós felvásárlásban. Szabó István ezt örömteli hírnek tekinti, mivel Békés megye termelési szerkezetében kiemelkedő helyet foglal el a kukorica. Mint mondta, a 2004-2005-ös években az intervenciós felvásárlás nélkül komoly gondjaink támadtak volna, ami nemcsak az értékesítést, hanem a növény vetésszerkezetben történő alternatív helyettesítését is megnehezítette volna. Tudvalévő ugyanis, hogy az abrakfogyasztó állatállomány drasztikus csökkenése miatt romlottak ilyen mértékben a kukorica belpiaci pozíciói. — mutatott rá Szabó István, aki kifejezte reményét, hogy a megyében körvonalazódó kukoricaszesz gyártó beruházások hosszú távra biztosítják a gazdaságos termelést. Ez is azt erősíti, hogy az intervenciós felvásárlás lehetősége mellett mindenképpen kell keresnünk a kitörési pontokat. Ezt a növényt egyáltalán nem lehet „leírni” a Békés megyei termelési szerkezetből. Jelenleg a megye termőterületének egynegyedén, 105 ezer hektáron termelnek kukoricát. - mondta Szabó István. A CSÁRDASZÁLLÁSI AGRÁR RT. (5621 Csárdaszállás, Kossuth u. 13.) és a CSÁRDASZ0LG Mezőgazdasági Szolgáltató és Termelő Kft. (5621 Csárdaszállás, Kossuth u. 13.) FÖLDBÉRLETI I szolgáltatásokat kínál tiszteli Partneré és Ügyfelei számára! Érdeklődni a fenti címen, vagy a (66) 426-022-es telcfonszámon lehet.-----BÉKÉS MEGYEI-----AG ^ÁiR £ T:: Írta és szerkesztette: Majsai Éva és Igriczi Zsigmond. Telefon/fax: (66) 321-978, (30) 602-3020. E-maíl: hird.bekes@axels.hu
