Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-05 / 234. szám

2 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK A NAP TÉMÁJA Végleg megoldották Eleken és Kétegyházán - mint ahogy több más telepü­lésen is - az ezredforduló környékén gyakran vált kriti­kussá a belvízhelyzet. Talán még emlékeznek rá olvasó­ink, hogy 1999-ben Eleken a település szinte teljes terüle­tén el kellett rendelni valami­lyen szintű védelmi készült­séget. A mentesítést ekkor külön megnehezítette, hogy a hidegben még a víztócsák is befagytak, ahhoz pedig, hogy szivatt)'úzni tudjanak, eló'bb fel keli törni a jeget. Ugyan­ebben az évben Kétegyházán például kétezer, leadásra vá­ró sertés kijuttatása bizo­nyult szinte áthidalhatatlan manővernek ugyanezen probléma miatt A helyzet az­óta a térségben egy jelentős beruházásnak köszönhetően rendeződött, az idei komoly esőzések után például már semmilyen belvízzel kapcso­latos fennakadás nem jelent­kezett az említett települések egyikén sem. Adtak is, meg nem is? A települések örülnek a kár­enyhítésnek, de egyszerre ta­nácstalanok is. A végrehÜj- tást szabályozó kormányren­delet ugyanis, több önkor­mányzati szakember egybe­hangzó véleménye szerint, egyértelműen hátrányos a károsultak a szemszögéből. Túl azon, hogy zálogjoggal, illetve elidegenítési és terhe­lési tilalommal terheli az in­gatlant, egyidejűleg meglevő lakásbiztosítást is követel. A bökkenő csak az, hogy Bé­kés megyében biztosan nincs, de az országban is aligha akad olyan biztosító, amely belvízkárra kockáza­tot vállalna. Ha pedig a Wes­selényi Miklós Alappal köt biztosítást a károsult, akkor nem ritka esetben többe ke­rül a leves, minta hús, azaz a biztosítás összege maga­sabb, mint a helyreállításra kapott támogatás. A Hármas-Körös menti települések levelet írtak a miniszternek: pénzt várnak Sokan már saját erőből hozzáláttak a keletkezett károk helyreállításához Több mint 4 millió 400 ezer forintot biztosít az Önkor­mányzati és Területfejlesztési Minisztérium a muronyi la­kossági károk enyhítésére. Fe­kete Ferenc polgármestertől megtudtuk, az összegből elő reláthatólag tizenhét ingat­lantulajdonos részesülhet majd. A település első embere elmondta, gondot okozhat, hogy az elhúzódó eljárás mi­att sokan már saját erőből hozzáláttak a helyreállítás­hoz, s a munkálatokról vagy az anyagköltségről kiállított számlák megőrzéséről elfelejt­keztek. A konkrétumokról jö­vő heti alakuló ülésén tárgyal a helyi képviselő-testület. A szakemberek Muronyban is komoly küzdelmet folytattak a belvíz ellen. Nem túlzás azt állítani, hogy nem halad túl gyors tempóban az idén tavaszi, nyár eleji belvízkárok helyreállítása. Az önkor­mányzatok számlájára a pénz ugyan a múlt héten megérkezett, de a lekö­szönő testületek az őket követőkre testálták a kár­enyhítés lebonyolítását. Munkatársainktól Bucsát sújtotta leginkább az idei belvíz Békés megyében, ott a csaknem 1000 magántulajdo­nú lakóingatlanból 614 szerepel a kárt szenvedettek listáján. A kárenyhítésre kapott összeg is Bucsán a legmagasabb: 108 millió 737 ezer forint. Papp Pi­roska, a település jegyzője sze­rint az emberek nem vártak a sült galambra, akadt, aki saját erőből hozzálátott a helyreállí­tási munkálatokhoz. Dobozon az 531 kárbejelentés­ből 351-et ítélt jogosnak a helyre- állítási és újjáépítési bizottság, s öt lakóingatlant illettek a „gazda­ságosan nem helyrállítható” jel­zővel. Ezek tulajdonosai egyen­ként 2 millió forintra számíthat­nak —tájékoztatott Kiss László, a település jegyzője. Sarkadon az idei belvíz 191 lakóingatlanban okozott szer­kezeti károkat. Ezek helyreállí­tására a tulajdonosoknak 44 millió 92 ezer forint kárenyhí­tést ítélt meg a bizott­ság. A felhasználással kapcsolatban azonban itt is tanácstalan az ön- kormányzat. Bogdan Viorel és fe­lesége, . Lucia asszony Méhkeréken még a 2005-ben keletkezett belvízkár helyreállításán fáradozik. A ta­valyi belvízkár enyhítésére ka­pott 250 ezer forintot ugyanis idén februárban vehették kéz­hez, s tegnap ottjártunkkor is házuk csinosítgatásán szorgos­kodtak. Elmondták: remélik, karácsonyra elkészülnek vele. Szarvason 109 ingatlantulaj­donos jelezte, hogy lakásában károk keletkeztek a belvíz miatt, ennek alapján az önkormányzat Döcögősen halad a belvizes lakóingatlanok helyreállítása. Méhkeréken Bogdan Viorelék még a tavalyi belvíz okozta károkkal küzdenek. 28 millió 790 ezer forintról szó­ló igényt nyújtott be lakossági kárenyhítésre. Az összeg megér­kezett a város számlájára, az in­gatlantulajdonosoknak meg­küldték az értesítéseket, s októ­ber 9-éig várják tőlük a megismételt kérelme­ket - tudtuk meg Paluskáné Udvarhelyi Judit aljegyzőtől. Az ár­vízi védekezés költsé­geire igényelt 11 millió 133 ezer forintot szin­tén átutalták már az önkor­mányzat számlájára. Gyomaendrődön idén is je­lentős volt a lakossági belvíz­kár, melynek enyhítésére 42 millió 590 ezer forintot igényel­tek. A jelzett összegnél azon­ban 3 millió 770 ezer forinttal kevesebbet kaptak - tájékozta­tott Tóth Lajosné, a polgármes­teri hivatal pénzügyi osztályá­nak vezetője. Hozzátette: az ár­vízi védekezés költségeire igé­vosolják a problémákat. A Méh- kerék-Újszalonta közötti Win- ner-csatornát, a Sarkad-Sar- kadkeresztúr közötti Peckesi- csatornát és a Vésztői-főcsator- nát egyaránt felújítják. Az AVOP-támogatást a gyulai székhelyű Körösi Vízgazdálko­dási Társulat vízhasznosítási és vízkár-elhárítási beruházások­ra fordítja. Felújítják a Gyula- Kispél-Elek-főcsatornát, a Gyu- la-Kétegyháza-csatornát és a Pósteleki-csatornát. A fejlesztés segítségével több ezer hektár mélyfekvésű mezőgazdasági te­rületről biztosítják a belvíz le­vezetését. A D—1. öntöző főcsatorna egy részén a burkolt szakaszt, egy másik részén a földes szakaszt újítják fel. A beruházás célja a szivárgási veszteség csökken­tése, és ezáltal a mezőgazdasá­gi üzemek öntözővízzel történő megfelelő időbeli és térbeli el­látása. mint hétszáz katonát elszállá­solták. A város tehát összesen csaknem 85 milliós kár megté­rítésére vár. Kérelmük sorsáról egyelőre annyit tudnak, hogy az a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból átkerült az Önkormányzati és Területfej­lesztési Minisztériumba. Paluskáné Udvarhelyi Judittól, Szarvas aljegyzőjétől megtud­tuk, hogy a három Körös-parti település szeptember 29-én kö­zös levelet intézett a belügymi­niszterhez. Ebben azt kérték, hogy az utak helyreállítására igényelt összegeket mielőbb utalják át az önkormányzatok számlájára. Egyelőre még sem válasz, sem pénz nem érkezett. A körösladányi Kossuth utcában is jut már pénz a helyreállításra. nyelt 16 millió forintos összeg is megérkezett a város kasszá­jába. A mezőgazdasági területek tehermentesítését nagyban elő­segítheti, hogy a Békés megyei vízgazdálkodási társulatok az Agrár- és Vidékfejlesztési Ope­ratív Program pályázatán a kö­zelmúltban 334 millió forintos támogatást nyertek. Miklós Lajos, az egyik érin­tett társulás, a békési székhe­lyű Körös-berettyói Vízgazdál­kodási Társulat igazgatója la­punknak elmondta, hogy az el­nyert támogatás segítségével a legkritikusabb területeken or­A Hármas-Körös tavaszi ára­dásának idején a védekezés kapcsán Gyomaendrődön, Szarvason és Békésszentand- ráson is jelentős károk kelet­keztek az önkormányzati utak­ban. A nehéz katonai jármű­vek, illetve a homokot szállító egyéb gépjárművek által tönk­retett utak helyreállítására Gyomaendrőd több mint 72,4 millió, Szarvas 37 millió, Békésszentandrás pedig 17,6 millió forintot igényelt, de egy­előre egy fülért sem kapott. Emellett Gyomaendrődön mint­egy 12,2 millió forintos kár ke­letkezett azokban az önkor­mányzati épületekben is, ahol a védekezésben részt vevő több, Paluskáné: várjuk a forintokat. megérkezett Az önkormányzatok számlájára került a támogatás. Uniós segítséggel újítják fel az elvezető csatornákat a mélyen fekvő mezőgazdasági területeken. Félmilliárd forintot utaltak át megyénkben a károsult településeknek. RENDEZŐDIK A BELVIZHELYZET ■ Megszűn­hetnek a károk a mezőgaz­dasági te­rületeken.

Next

/
Thumbnails
Contents