Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-28 / 253. szám
6 POSTANKBOL/HIRDETES BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. OKTOBER 28., SZOMBAT OLVASÓINK ÍRJÁK Miért nehéz a mai diákok iskolatáskája Nagy gondot jelent szülőnek, diáknak az isko- latáska súlya. Többször hallottam a rádióban, hogy az első osztályos gyermek táskája 8-10, a 7-8. osztályosoké 10-15 kilogramm a maximális 3-4 helyett. Ha a gyermek az egész heti tankönyveid' it, füzeteit, munkafüzetéit, a kiegészítő tanszereket, a tolltartót, a festfi készletet, a rajzlapokat, a kifestőkönyvet, a mesekönyvet, a kabalamacit, a kisautót viszi a táskában, természetes, hogy tetemes súlyt cipel a hátán vagy a kezében. A tanítási órákra órarend szerint kell felkészülni. Nem mindenhol engedik azonban be az iskolába a nem a tanuláshoz szükséges eszközöt, játékokat is. Felmérést készítettem C vula egyik jóhírű, gyermekközpontú iskolájába!', tanuló elsős kisgyermek táskájának súlyáról, ha csak az órarend szerinti eszközöket viszi ma, iával. Hétfőn összesen 4, kedden 4, szerdán 3, c mtörtökön 2, pénteken összesen 3 kilogrammot cipeltek a gyerekek, plusz a táska súlya. Az el >ő osztályt vezető pedagógus hívja fel arra a k ‘dves szülők figyelmét, hogy órarend szerint kész :tsék fel a gyermeket és ügyeljenek arra, hogy esc ka szükséges felszerelés kerüljön a táskába. / napközis tanulóknak még könnyebb a dolguk, i lert a napköziben elkészítik a következő napra a házi feladatot, és ha lehetőség van rá, minden fi Iszerelésüket az iskolában hagyják. ■ Borpatak né Nattán Mária Alice országos közo itatási szakértő, tanár, Gyula Szerettünk volna méltósággal emlékezni 23-án Október 23-án az ötven évvel ezelőtti forradalom hőseire emlékeztünk. Pontosabban szólva: szerettünk volna méltósággal emlékezni rájuk. A hasadt lelkű nemzet azonban ezen a napon különböző csoportokban ünnepelt, és hintette el az emlékezés pártszínektől tarkálló szóvirágait. Voltak, akik állami ünnepségeken, mások az utcákon és a tereken tisztelegtek az emlékek előtt. A többség méltósággal emlékezett, jó néhányon azonban — téveszmétől és lobbantott agresszivitástól átszellemülve — utcai harcosként uralták a tereket. Feledték: az 56-os forradalom üzenete az együttműködésről, a szabadságról és nem az anarchiáról szól. A megtörtént dolgokért - ha eltérő mértékben is — felelőssége van mindenkinek, akinek a történtekhez köze van. Kiváltképp: a politikai osztálynak, az értelmiségnek és természetesen a média illetékeseinek. Tárgyit igosan elemezniük illene a történteket, önvizsgá lattal, s nem a másikra mutogatva. A tanulságok birtokában azután ideje lenne rendbe tenni köz is dolgainkat. Abban a szellemben, ahogy Konftu iusz gondolta: „Ha a fejedelem (vezér) rendet a, :ar tenni a birodalmában, először tegyen rende, a közvetlen környezetében, annak előtte pedig teremtsen rendet saját lelkében, gondolataiban i ;s cselekedeteiben. ” Sólyom László mondta ■ az ötvenedik évfordulón „a világ ránk figyelh it, és figyelni is fog, ha vissza tudjuk adni az emlékezés méltóságát”. Nem tudtuk. A világ mígis ránk figyelt. Fájó, hogy nem erényeink vonz Mák ide tekintetét. ■ Szemenyei Sándor, Békéscsaba Még léteznek igazi jó tanárok, tanárnők Régóta foglalkoztat a gondolat, hogyan lehetne „nagydobra verni”, hogy még léteznek igazi, jó tanárok, tanárnők. Fiam 15 éves iskolatalálkozója igazán jó apropó erre. Gyermekem inkább csendes, visszahúzódó volt az általános iskolában, se jót, se rosszat nem mondtak róla. A Kemény Gábor Szakközépiskolában a legjobb osztályfőnököt és matematika-tanárnőt kaptuk egy személyben, aki szinte saját fiaiként szerette és kezelte az osztályát. Szülői értekezleten reálisan, de soha nem sértőn mondta el a gyerekekről a véleményét. Személy szerint a fiam neki köszönheti, hogy maximálisan helyt tud állni a z életben, mint műszaki szakember. Türelemmel, szeretettel készítette fel - önbizalmat öntve bele - a különböző matematikai versenyekre. Ennek eredményeként az országos szakmai tanulmányi /erseny harmadik helyezettje lett, s így nyílt út í ezetett a Műszaki Egyetemre. Úgy gondolom, minden szülő „álma” egy ilyen tanárnő, akitől önl ecsülést, tisztességet tanulnak a gyerekek. A mi „álmunk" teljest It! Még egyszer köszönjük Mekis Lászlóné Gizii e tanárnőnek. ■ Kocziha Mihályné, szülő Manapság már nem divat a köszönés, a kézfogás Napjainkra felborult a társadalmi értékrend. Manapság az emberek elfelejtenek köszönni. Nem divat a köszönés; akarva-akaratlanul. A köszönés az emberi érintkezés legminden- naposabb formája. Vigyáznunk kell tehát, hogy megfelelő módon, megfelelő időben köszönjünk. Igen szép köszönési szöveget alkotott a magyar nyelv. Ilyenek a napszaknak megfelelő jó reggelt, jó napot, jó estét és jó éjszakát köszönések. Tegeződést, baráti kapcsolatot tételez fel a „szervusz”. Idősebb hölgyek, rokonok köszöntése a „kezét csókolom”, ez terjedt el általánosan. Egyes körökben így köszöntik általában a nőket. A fiatalok körében terjedt el az aszfalton termett köszönési szöveg: a „szia ", a „csaó” és a „helló” stb. A köszönésnél az udvarisság általános szabályai érvényesülnek. Tehát: a férfi köszön előre a nőnek, a fiatalok az idősebbnek, a beosztott a vezetőnek. Természetesen ez alól is vannak kivételek. Ne várja például egy fiatal lány, hogy idős férfi ismerőse előre köszönjön neki. Hasonlóképpen helyesebb, ha a fiatal vezető előre köszön idős beosztottjainak, a férfi vezető a nő beosztottnak. Még egy kivétel: ha valaki olyan udvarba, helyiségbe lép be, ahol már tartózkodik valaki, köszönjön előre, tekintet nélkül arra, hogy az udvarban vagy odabenn férfiak, fiatalabbak vagy alacsonyabb beosztásúak vi nnak, illetve szegényebbek, egyszerűbb emberek. Miért képzelik azt az emberek, hogy a másik embert annak alapján kell mérni, hogy mi a foglalkozása, mennyi p ínze van, milyen ruha van rajta? Miért nem hhet észrevenni az embert, akár egy takarító lőben is, és igenis köszönni neki? Én úgy gondolom, ho, <y sokaknak a diploma (tanári diploma) mellé i em ártana illemtanórákat is venni. Illene neki is köszönni, ha bemegy egy udvarba, másnak a akásába. Ebben az énközpontú világban, a törtetés és a pénzhajszolás közben rr.ég köszönni, „kezet fogni” is elfelejtenek azemb írek. Ebben besegített az idei két választás is. A ki t választás kettészakította, megosztotta az orszáf vt, a városokat, a falvakat és a családokat. Van rá példa, hogy a férj ide, a feleség oda szavazott. 1 dominál a gyűlölet, a harag, az erőszak, a házi gság, a hatalomvágy, a pletyka, a képmutatás, < i nemköszönés, az önbíráskodás és a bosszúáll is. Ezen a helyzeten, jelenségen el lehet gondol kodni. Tehát gondolkozzunk! „Béküljünk ki” eg} mással, köszönjünk egymásnak, csak így lehet a köz érdekét, érdekeit szolgálni: tenni és cselekedni. m Goron Sándor, Méhkerék Mérlegen a társas vállalkozások 2005. évi gazdálkodása A 6400 db társasági adóbevallás szerint megyénk folyó áras értékesítésének nettó árbevétele 638 milliárd Ft volt, melynek 15%-a, 95 milliárd Ft exportértékesítés. A nettó árbevétel növekedése 8,5%-ot ért el, az exporté még ennél is magasabb, 10%-os volt. Az egyes ágazatokat tekintve a 638 milliárdos megyei nettó árbevétel legnagyobb, (34%- os) részarányt képviselő kereskedelem árbevétele 9,5%-kal növekedett, míg a második legnagyobb (31%-os) részarányú feldolgozóipar alig 3%-os növekedést produkált, emiatt részaránya 2%-kal csökkent. A feldolgozóiparon belül a nem- fém ásványi termékek gyártása, valamint a járműgyártás jelentős, 15%-os árbevétel-növekedést ért el, míg a feldolgozóipari árbevétel egyharmadát jelentő élelmiszergyártásban 1,5%-kal csökkent a teljesítmény. A mezőgazdaság a 11%-os árbevétel növekedéssel harmadik legnagyobb, (15%-os) részarányát stabilan tartani tudta. A legnagyobb, (30%-os) árbevétel növekedés azonban a 7%-os, részarányt képviselő szállításban tapasztalható. Az adózók nettó árbevételi, illetve export értékesítési TOP- listáját ugyanaz a cég, egy ipari tevékenységet végző, 100%-ban külföldi tulajdonban levő társaság vezeti. A részvénytársaság 2005. évi nettó árbevétele közel 23,5 milliárd volt, melynek döntő hányada, 85%-a külpiacokon realizálódott. A főbb költségek összesen 655 milliárd Ft-ot tesznek ki, ami a bázisnál 7,6%- kal magasabb. A költségszerkezetben továbbra sincs jelentős változás, a legnagyobb hányadot az anyagjellegű ráfordítások képviselik 79%-os részaránnyal. Az 520 milliárdos anyagjellegű ráfordításokon belül az anyagköltség (183 milliárd Ft) és az eladott áruk beszerzési értéke (223 milliárd Ft) a két legnagyobb költségtényező. A személyi jellegű ráfordítások aránya 13%, magasabb, mint az országos arány (10%), ami megyénkben az élőmunkaigényes ágazatok nagyobb hányadára utal. A 85 milliárd Ft-ot kitevő személyi jellegű ráfordítások a bázisévhez viszonyítva 4%-kal nőttek. 25 milliárd Ft-os volt mind az értékcsökkenési leírás, mind az egyéb ráfordítások összege, így az összköltségből való részesedésük is azonos, 3,8%-os volt. Bázishoz mért növekedésük azonban eltérő mértéket, 8,4%-ot, illetve 11,4%- ot, mutatott. A megye 2005. évi adózás előtti eredménye 24,4 milliárd Ft volt, ami a vállalkozások 33,8 milliárdos nyeresége (3,2%-kal növekedett) és 9,4 milliárdos vesztesége (0,7%-kal csökkent) eredőjeként alakult ki. Előző érték ugyan 4,8%-kal haladta meg az előző évi megyei adatokat, de jóval, 25,3%-kal, elmaradt az országos növekedéstől. A megye részaránya az országos adózás előtti eredményből nem éri el még az 1%-ot (0,75%) sem. A nyereséget elért vállalkozások száma 3,3%-kal nőtt, az egy vállalkozásra jutó eredmény pedig a tavalyi évhez hasonlóan 8,9 millió Ft lett. A 2005-re kimutatott 2,6 milliárdos legnagyobb adózás előtti eredmény nem érte el a tavalyi eredmény (5,9 milliárd Ft) felét sem. A veszteséget valló vállalkozások száma a bázishoz viszonyítva 2%-kal csökkent, az egy főre jutó veszA megyei értékesítés nettó árbevételének ágazati megoszlása 2005-ben Ingatlanügyletek £gyéb llfBl 2% Szállásbety szóig 1% Szállítás 7% " Villamosenergiaipar 1% teség mértéke - 4,5 millió Ft - pedig 1%-kal növekedett. A legnagyobb veszteség a tárgyidő- szakban csupán 0,5 milliárd Ft volt, míg bázisban ennek több .mint kétszerese (1,3 milliárd). Megyénk nyereséges vállalkozásainak 2Ó05. évi társasági adófizetési kötelezettsége 3,2 milliárd Ft, ami ugyan 28%-os növekedést mutat, de még így is alig 1%- át adja az országos fizetendő adónak. Az átlagos adóterhelés 14,11%-os mértéke 0,6 százalékpontos csökkenése ellenére is magasabb az országos 11,91%-os értéknél, ami ugyancsak csökkent 1,9%-kal! A gazdálkodás feltételeinek alakulásával kapcsolatban megállapítható, hogy a megyei vállalkozásokat az eszközszegénység és forráshiány jellemzi, pozitív változás az elmúlt években nem történt. Az eszközökön belül a befektetett eszközök értéke 272 milliárd Ft, ami 7,7%-os növekedést jelent a bázisidőszakhoz képest. A befektetett eszközök több mint 80%-át a tárgyi eszközök adják. A forgóeszközök 287 milliárd Ft-os állománya a befektetett eszközöknél kisebb mértékben, 4,8%-kal növekedett, jócskán elmaradva az országos 16,8%-os növekedéstől. A forgóeszközök felét a követelések jelentik, a készletek 28%-ot tesznek ki, a készletek értéke a bázishoz viszonyítva nem növekedett. A legnagyobb növekedés, ami 30%-os volt a 6%-os részarányt kitevő értékpapíroknál tapasztalható. A források közül a saját források 232 milliárdos megyei állományában 4,7%-os növekedés következett be, míg országosan 13,3%-os növekedés tapasztalható. A saját források meghatározó eleme, 44%-a, 102 milliárd Ft a befizetett jegyzett tőke, amely sajnálatos módon a bázishoz képest 1%-kal csökkent, igaz országosan is minimális 1,6%-os növekedés tapasztalható. Az idegen forrásokon belül a hosszú lejáratú kötelezettségek 73 milliárdos állománya 29%-os növekedés eredménye, az országos állomány ennél kisebb mértékben, 2 2%-kal növekedett. A rövid lejáratú kötelezettségek 233 milliárdos állományában csak kismértékű, 1,6%-os növekedés következett be, míg országosan ez az állomány is jelentősen, 18%- kal növekedett. 2005. évben a megye társas vállalkozásai által foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma 48 748 fő volt, ami a bázishoz viszonyítva 5,2%-os létszám- csökkenést takar, ez meghaladja az országos 2,3%-os létszám- fogyást. A megyei foglalkoztatottak 38%-a a feldolgozóiparban, 19%-a a kereskedelemben és 15%-a a mezőgazdaságban tevékenykedik. Az egy főre jutó megyei 1 136 ezer Ft- os bérköltség az előző évhez hasonlóan az országos érték 72%-a. A növekedés üteme 9,2%-os volt, ami kissé meghaladja az országos 8,9%-os növekedést, azonban elmaradásunk mértékén ez sajnos nem változtat. ▲ APEH Békés Megyei Igazgatósága, Dobrocstaé Dr. Czira Anna Az olvasói leveleket szerkesztett formában közöljük. A levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet. Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy az ünnepre való tekintettel a következő heti tempó október 31-én, kedden I t i i t
