Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-24 / 249. szám

6 mmmmmmmmßM PANORÁMA MMi&íMmfflMmmmmmmmmiMMmmMMMmsmmmmm 2006. OKTÓBER 24., KEDD SaÄSÄB iiili Emlékezés a kordonon belül parlament Szabadság-nyilatkozatot fogadtak el a Felsőházi teremben Kiürített, tüntetők és ün­neplők nélküli Kossuth té­ren tartották a központi megemlékezéseket az 1956-os forradalom ötvene­dik évfordulóján. Vég Márton A Himnusz hangjaiba a kor­mányellenes tüntetők zsivaja ke­veredett, miközben katonai tisz­teletadás mellett felvonták a Ma­gyar Köztársaság lobogóját hét­fő délelőtt a Parlament előtt. A hangpárbajban végül a kato­nazenekar fúvósai kerekedtek felül, igaz, ehhez az is kellett, hogy a rohamrendőrök közben a demonstrálok kemény magját már kiszorították a térről. így Sólyom László államfő, Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök, Szili Katalin házelnök már a néptől hermetikusan elzárva, teljes csendben helyezhette el fehér rózsáját a Kossuth téri 1956-os emlékmű talpazatához. Mivel a külföldi vendégek biz­tonságát veszélyeztető rendkívü­li esemény nem történt, ezért a környező épületek tetején posz­tóié mesterlövészek szinte pá­holyból - igazából távcsőn ke­resztül - nézhették végig, amint 47 ország képviselője fejet hajt a forradalom emléke előtt. A szabadtéri program után a kormányfő már sokkal kockázat­mentesebb és füttymentesebb körülmények között, az Ország­ház Felsőházi termében mond­hatta el aktuálpolitikával átita­tott ünnepi beszédét. A minisz­terelnök rövid beszédében hoz­zátette, a barikádoknak csak két oldaluk van: a szabadságé és a diktatúráé. Szerinte az új Ma­gyarország, a harmadik köztár­saság - „a haza, amelyben élünk” - azon az oldalon épült, ahol a lyukas zászlók lobogtak, ahol vértanúvá lett Nagy Imre. A parlamenti események zá­róakkordjaként elfogadták a Bu­dapest 1956 Szabadság-nyilat­kozatot, amelyet valamennyi meghívott külföldi közjogi mél­tóság is aláírt. „Kiáltványunk közös felelősségre és közös munkára biztat, mert szabad­nak születni ajándék, de szaba­don élni és mások szabadságát tiszteletben tartani közös fele­lősség és kötelesség” - áll a do­kumentumban. Kora délután Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök Bihari Mi­hály, az Alkotmánybíróság, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és Kovács Árpád, az Állami Számve­vőszék elnöke tár­saságában koszorúzott a kordo­nokkal körülvett Vértanúk te­rén, Nagy Imre mártír minisz­terelnök szobránál. A megemlé­kezés nem sikeredett ünnepi hangulatúra - pedig Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin is részt vett rajta -, mert a Kossuth tér­ről korábban kiszorított tünte­tők a kormányfőt gyalázó jelsza­vakat kiabáltak be. ■ Koszorúzás: a néptől hermeti kusan elzárva. Gyurcsány Ferenc kormányfő ünnepi beszédét átitatta az aktuálpolitika Sólyom sérelmezi az ünnepség kitiltását a Műegyetemről „Nemzeti ünnep csak az lehet, amelyet a nemzet szívébe fogad, amelynek eseményei immár megváltoztathatatlanul rögzültek egy mítosszá vált történetben, és így lettek részei a nemzet öntuda­tának, és identitásának” - jelen­tette ki vasárnap Sólyom László az 1956. október 22-i műegyete­mi diákgyűlés 50. évfordulóján a Műegyetem rakparton. Az államfő azt kérdezte, hogy március 15-höz hasonlóan mi­kor lesz 1956. október 23-a üyen nemzeti ünnep. Sólyom szerint ahhoz, hogy ünnep legyen, nem elég elrendelni törvényben, nem elég piros betűssel nyomni a naptárban, nem elég munkaszü­netet engedélyezni, „azt az egész nemzetnek kell akarnia”. A köztársasági elnök fájdal­masnak és megmagyarázhatat­lannak nevezte, hogy a Műegye­tem rektora kitiltotta a megem­■ Bozóki András tavalyi kifütyülése miatt nem rendezhetnek ünnepsé­get 56 évfordulóján. lékezést az épületből, mint mondta, éppen az 50. évfordu­lón, amely a forradalom egyik szent helye volt. Vájná Zoltán egyetemi professzor az államfő beszéde előtt azt mondta: azért a Műegyetemi rakparton van a megemlékezés, mert „a Buda­pesti Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem mai vezetése ma, október 22-én nem óhajt ju­bileumi ünnepséget az aulában, ünnepség helyett ott egy kiállí­tást rendeztetett”. „Nem tiltottak ki senkit a Mű­egyetem területéről, mert hivata­los kérés nem érkezett az egye­tem vezetéséhez a rendezvény­nyel kapcsolatban” - jelentette ki Molnár Károly, a Műegyetem rektora. Az intézmény vezetése ettől függetlenül már tavaly, Bozóki András volt kulturális miniszter kifütyülése után úgy döntött, hogy az 56-os Alapít­vány nem rendezhet az egyetem területén megemlékezéseket. A Műegyetem épületénél hét­főn avatták fel a Csikszentmihá- lyi Róbert művész készítette em­lékművet. ■ É. S. HIRDETÉS Beszélgessen 0 Ft-os percdíjon havi 100 órán át havidíj ellenében www.t-com.hu A kedvezmény a hívások 60. percéig, havi 100 óra erejéig érvényes, és belföldi vezetékes irányokra vonatkozik. A számlázás percalapú. A tájékoztatás nem teljes körű, további részletek és szerződéses feltételek: 1412, www.t-com.hu. ||i Népszavazást javasolt a tüntetés árnyékában Orbán Viktor „1956-ban mindenki látta a hi­bátlan szabadságot, de ha be­csukjuk a szemünket, akkor itt van velünk ma is” - mondta Or­bán Viktor. A Fidesz elnöke az Astoriánál tartott ünnepi nagy­gyűlésen, százezres tömeg előtt hozzátette, Magyarországon még ma is milliószám élnek ma­gyarok, akik nem érzik magu­kat szabadnak, sorsuk a rend­szerváltással sem változott, vagy ha igen, akkor inkább csak rom­lott. Orbán Viktor szerint a ha­zugság - ami ellen ötven éve ki­tört a forradalom - „újra uralja életünket”. A politikus szerint ma is egy megcsalt, becsapott or­szág áll szemben a kormányá­val. „Az embereknek hazudtak, félrevezették őket, és elvették tő­lük a szabad választás jogát, amit 89-ben mi demokraták har­coltunk ki” - közölte a pártel­nök. Orbán ezért az egészség­■ Orbán szerint a hazugság, ahogy ötven éve, most is ural­ja az emberek életét. ügy, a nyugdíjak, a termőföldek és a demokratikus garanciák te­rületén reformnépszavazást ja­vasolt, amelyet ma kezdemé­nyezni is fog a párt. Szerinte ez a békés és nyugodt megoldás visszavezeti az országot a de­mokrácia útjára, „méltó 56 má­nak szóló üzenetéhez, mert visz- szatér a cselekvő népfelség” - tette hozzá. A nagygyűlés egészét a fe­szültség légköre vette körül, a közönség szinte percenként hát- ra-hátra pillantott, mert rémhí­rek terjedtek, hogy a rendőrök már őket is ki fogják szorítani, de csak a lövések puffogását és a rendőrségi helikopterek körö­zésének vészterhes hangját le­hetett hallani. Az Astoriától né­hány száz méterre fekvő Deák tér valóságos háborús helyszín­né változott, a metrómegállóba csak a legbátrabbak mertek le­menni, végül azonban nem csak az Astoriát, de ezt a megállót is lezárták, így a több tízezres tö­meg céltalanul és tanácstalanul bolyongott a Belváros utcáin: mentek a káosz felé. ■ V. M. » 1 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents