Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-20 / 247. szám

2 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2006. OKTÓBER 20., PÉNTEK A NAP TÉMÁJA hajléktalanok A munkanélküliség indítja el a lejtőn az embereket. Sokan féltik vagyontárgyaikat és kevéske pénzüket, ezért inkább nem költöznek be a szállókra. Lassan kopogtat a tél, mégis mindenütt akad még hely az utcán élők számára, f r u TÁVOL A SAJAT OTTHON MELEGÉTŐL Az elmúlt éjszakákon többször fagypont közelé­be süllyedt a hőmérsék­let. A hideg idő ismét kö­zéppontba állította a haj­léktalanok problémáit. A helyzet Békésben egyelő­re nem reménytelen, még mindenütt akad hely a fe­dél nélkül élő emberek számára. Munkatársainktól Békés, Farkas Gyula utca. A vá­rosban nyugodt környezetben, két egykori családi házban ala­kították ki a hajléktalanok át­meneti szállóját a nők és a csa­ládok számára. A férfiak szállá­sa csupán néhány utcával távo­labb található. Az épületek sok mindent megőriztek korábbi jellegük­ből, valószínűleg, ha nem tud­nánk, nemigen mondanánk meg, hogy itt hajléktalanok lak­nak. Egyszerűen, de kelleme­sen ’berendezettek a szobák, rend és tisztaság mindenütt. A helyiségek nyomokban sem emlékeztetnek a televíziók hír­adásaiból megismert, gyakran kritikán aluli állapotú hajlékta­lanszállók képére. Az intézmény jelenleg telt háZZal üzemel, bár a lakók fo­lyamatosan cserélődnek. Jolán hosszabb megszakítás­sal 1996 óta lakik az otthonban. Korábban férjével egy közeli kis­településen élt, ahonnan a ’90- es években költöztek Békésre.- Második gyermekünk szü­letése után a férjemmel meg­romlott a kapcsolatunk. A válás Után a munkanélküli segélyből kellett volna megélnünk, úgy, hogy halálos beteg apósomat is én ápoltam. Nem bírtam anya­gilag, így a házunkat elárverez­ték. Földönfutóként kerültem a békési hajléktalanszállóra 1996-ban. Azóta kisebb meg­szakítással itt élek. Rövid időre megpróbáltam összekötni az életemet egy ugyancsak az ott­honban élő férfival, de a kap­csolatunk az albérletben már nem működött. Visszatértem ­A szakemberek szerint a hajléktalanság elsődleges oka a munkahelyek megszűnésével és az azt követően kialakuló alkoholizmussal magyarázható. mesélte, majd hozzáfűzte: jól érzi magát az intézményben.- Mindig akad valami munka, amiben szívesen részt veszek. Kukoricát törünk, cirkot kö­tünk. Az semmi jót nem szül, ha egész nap a tévéelőtt ülünk- mondta a mindennapokról. Klára sorsa sok mindenben hasonlóan alakult. A férje halá­la után élettársi kapcsolatban élt, de a párjával nem igazán jöttek ki egymással. Ezután a lányához költözött, ám az uno­kákkal és a fiatalokkal közösen birtokolt egyetlen szobácska szűkösnek bizonyult. A nő - ekkor nem kis áldozatot hozva- maga döntött úgy, hogy ön­kéntes száműzetésbe vonulva, a hajléktalanszállóra költözik. — Alkalmazkodni kell egy­máshoz, és akkor jól érezheti magát itt az ember. Apróbb súr­lódások persze akadnak, de azo­kon túl kell lépni - fogalmazott.- Munkalehetőség is akad, ami­vel jövedelemhez juthatunk és lefoglaljuk magunkat — tette hozzá. Az asszony egyébként a lakókból álló érdekvédelmi cso­port vezetője, így első kézből tud a napi gondokról, problémákról és igyekszik azokra a szálló ve­zetőivel közösen megoldást ta­lálni. Bár - mint már arról szól­tunk - jól érzi magát, de, érthe­tő módon, mégis szeretne önkor­mányzati lakásba költözni. Hüttner Vilmos, a békési haj­léktalanellátó rendszer szak­mai vezetője kérdésünkre el­mondta, hogy a hajléktalanság elsődleges oka a munkahelyek megszűnésével és az azt köve­tően1 kialakuló alkoholizmussal magyarázható. Akadnak olya­nok is, akik megromlott egész­ségi állapotuk miatt csúsznak le a társadalmi ranglétrán. A békési szállónak egyébként megyeszerte jó a híre, sok haj­léktalan zarándokol ide más te­lepülésekről is. A szakemberek a nlegfelelő életkörülmények kialakítása mellett hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a lakók nyugodtan élhessék minden­napjaikat. A renitenseket már a kezdet kezdetén kiszűrik, ami példaként szolgál valamennyi szállón élő számára.- A éjszakai fagyok beálltá­val természetesen némileg libe- rálisabban kell hozzáállnunk a dolgokhoz, de az alapvető sza­bályok és viselkedési normák ettől még nem változnak - szö­gezte le a szakember. A szociális szolgáltató köz­pont — amelynek keretén belül működik a szálló is - albérleti támogatással is igyekszik segí­teni a hajléktalanok visszatéré­sét a társadalomba. A központi pályázati támogatásnak kö­szönhetően huszonötén próbál­hattak meg új életet kezdeni. A hajléktalanszállókon élőknek alkalmazkodniuk kell egymáshoz. Közülük minden második em­bernek sikerül is — természete­sen több-kevesebb támogatás­sal - megtartani az önállósá­gát. (A megyében összesen, Bé­kést is beleértve, ötvenhatan ré­szesülnek ilyen támogatásban.) Ugyancsak pályázati támoga­tás segítségével a szálló húsz lakója vesz részt rehabilitációs foglalkoztatáson. Négy, hat vagy nyolc órában mezőgazda- sági, illetve szakképzettségük­nek megfelelő, például kőmű­ves munkákban, valamint szö­vésben vehetnek részt. Épül egy rehabilitációs foglalkoztató is, amely ugyancsak a munká­hoz való közeledést szolgálja. Az orosházi önkormányzat még 1995-ben nyitotta meg a hajléktalanok szállóját. Az in­tézmény tizenegy éves fennál­lása során folyamatosan bőví­tette helykínálatát és rendelke­zésre álló eszközeit.- Jelenleg két főszolgáltatá­sunk az úgynevezett éjjeli me­nedékhely és az átmeneti szál­lás. Előbbinél az ellátás során az éjszakai pihenéshez biztosí­tunk fekhelyet. Huszonhat rá­szorulónak tudunk helyet adni, ez az ellátás ingyenes. Átmene­ti szállásunk tizennégy ágyas, 24 órás folyamatos ellátást je­lent, és maximum egy évig ve­hetik igénybe az érintettek - mutatta be lapunknak az oros­házi hajléktalanszállót Hering Zoltán, az intézmény vezetője. - Mindkét szolgáltatásunknál bőven van még hely. Az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a hajlék­talanok beköltözése rendkívül időjárásfüggő. Amint lesz egy folyamatosan alacsonyabb hő­mérsékletű, hidegebb hét, ak­kor egymás után érkeznek az ellátást igénylők. Persze, a kö­rülményeken lehetne még folyamatosan alakítani, éppen ezért örvendetes, hogy a szociá­lis minisztérium pályázatán je­lentős összegeket nyertünk. A beérkező forrásokat a téli krí­zishelyzetek kezelésére, az ut­cai ellátás színvonalának eme­lésére, valamint eszközfejlesz­tésre fordítják. A megyeszékhelyen jelenleg tizenegy ágy foglalt A novembertől áprilisig tartó időszak a legkritikusabb a hajléktalanok életében A békéscsabai, harminc férő­helyes hajléktalanszállón pil­lanatnyilag tizenegy ágy fog­lalt. Amennyiben szükség van rá, további matracot is elhe­lyeznek a termekben. Dr. Csereiné Árgyelán Anna, a megyeszékhelyi családsegí­tő szolgálat vezetője elmond­ta, erre nagy valószínűséggel nem kerül sor. Január óta ugyanis a rendszeres jövede­lemmel rendelkező hajléktala­noknak segítenek albérletet fi­zetni. A pályázaton nyert pénz márciusig tart ki. Most tizenhatan, többségében férfi­ak lakhatnak külön lakás­ban, hiszen a fedél nélküliek nyolcvan százaléka egyébként is az erősebb nemhez tarto­zik. Többen nem hajlandóak beköltözni a szállóra. Kifeje­zetten tartanak a konfliktu­soktól, illetve attól, hogy vala­melyik társuk ellopja a pén­züket, kis vagyonukat. A szolgálat az utcán élőkről is gondoskodik: ugyancsak pályázaton nyertek arra pénzt, hogy rendszeresen hi­deg élelemmel lássák el a rá­szorulókat, segítenek kula­csot, matracot, hálózsákot szerezni a hideg téli napokra. A munkatársak novembertől este tízig vannak az utcán, hogy meleg teával is elláthas­sák a hajléktalanokat. Ezen­kívül két projektet írnak alá a napokban: az egyik a hajlék­talanszálló tárgyi feltételeinek javítását célozza meg, a má­sik a hajléktalanok újbóli el­helyezkedését, illetve visszake­rülését a munkaerőpiacra. A homlokzatot is lefestik Gyulán. A hajléktalanok életében no­vember elsejétől április végéig tart az az időszak, amikor má­sok segítségére szorulnak. A Magyar Ökumenikus Segély- szervezet Gyulai Szociális Köz­pontjának Zrínyi téri épülete küls&belső felújításon esett át. Már befejező szakaszként az épület szigetelése után a hom­lokzatot festik a gyulai Mun­kácsy Mihály középiskola tanu­lói. Horváth Géza, a szociális központ vezetője elmondta, a gyulai önkormányzat csaknem 4 millió forintot fordított az épület felújítására. Az intéz­ményben van 24 személyt befo­gadó éjszakai menedékhely, a 18 éven felüli, európai uniós államok polgárai, férfiak és nők 18 órától reggel 8 óráig tartózkodhatnak itt. Egyszeri hideg étket kapnak, és novem­bertől teát is. Ötven, 18 éven fe­lüli, önmagát ellátni, közösségi szabályokat betartani képes embert tudnak elhelyezni a nappali melegedőben, fél ki­lenctől fél ötig. November 1-je és április 30-a között meleg teá­val, zsíros kenyérrel, konzervle- vessel kínálhatják őket. A férfi­aknak és nőknek külön zu­hanyzót, mosókonyhát biztosí­tanak mosó- és szárítógéppel, vasalóval. A gyulai kistérség­ben működik újdonságként ut­cai szociális szolgálatuk, figye lik, segítik a hajléktalanokat gyógyszerrel, meleg pokróccal, megismertetik őket a szolgálta­tásokkal. A legújabb pedig, hogy Békés megye egész terüle­tére kiterjed krízisautós utcai szociális szolgálatuk, 18-tól 8 óráig. A szervezet kecskeméti diszpécserszolgálatát és a gyu­lai központot lehet hívni. Gyors­segélyt nyújtanak gyógyszerrel, vitaminnal, meleg takaróval, fedélhez juttatással. A gyulai intézményben átmeneti szállást is biztosítanak tizenhat sze­mélynek, férfiaknak és nők­nek. Itt tulajdonképpen egész nap maradhatnak, van könyv­tár, videó, televízió. A nappali melegedőben három számító­gép működik a munkaerőpiac­ra segítés érdekében. A hajléktalanellátás rendszeré­nek kérdései álltak a közel­múltban Békésen megtartott ta­nácskozás középpontjában is. Az összejövetelen szakmai vitát folytattak arról, hogy a jelenle­gi finanszírozási forma, vagy adott esetben egy ésszerűbb, de bonyolultabb és lényegesen ösz- szetettebb rendszer lenne-e cél­ravezetőbb és hatásosabb.

Next

/
Thumbnails
Contents