Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-16 / 243. szám

2006. OKTÓBER 16., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 Otthon lenni más hazában menekültek Sokakat mágia vácá használatára is meg kell tanítani I 1 'I ............... Sa ki szerint minden menekültnek el kellene fogadnia a segítő kezet. szágról, térképem sem volt, nem ismertem a nyelvet, a kul­túrát, a szokásokat, azzal sem voltam tisztában, milyen bőrszí­nű emberek élnek itt. A végcél lom valószínűleg egy nyugat­európai ország lett volna, de a határőrök elfogtak. Mindenkép­pen tovább akartam menni, egyszer meg is szöktem, de He­gyeshalomnál újra lebuktam - meséli kiváló magyarsággal éle­tének e kis szeletét a mindig mosolygós fiatalember.- Akkor változott meg a hoz­záállásom, amikor végre talál­tam magamnak munkát. Egy tapétaboltban helyezkedtem el, végre volt egy biztos pont az életemben, amire támaszkod­hattam. Ezután jóra fordult minden, rengeteg barátot sze­reztem, elkezdtem ismerkedni a nyelvvel, és rájöttem, hogy Békés megyében milyen befo­gadó a társadalom. Nem mon­dom, itt is vannak rossz embe­rek, de a tapasztalataim sze­rint Magyarországon legalább mindenki tiszteletben tartja a másik vallását, kultúráját, en­gem például sohasem bántottak emiatt - be­szél a tapasztalatairól a férfi. Újra nagyot fordult a világ Sakival 2005 no­vemberében. Állást ka­pott a békéscsabai me­nekülttáborban. Ahogy mondja, felismerték kiváló tu­lajdonságait, hiszen az anyanyel­vén - a dari nyelvről van szó — kívül folyékonyan beszél urdu, pastu, perzsa, török, angol és magyar nyelven is. Szociális asz- szisztensként kamatoztathatja tudását, főleg a tolmácsolásban, a hivatalos ügyek intézésében veszik igénybe segítségét. Ott- jártunkkor éppen egy török kis­lány családjának magyarázta, miért kell mindenképpen be­menniük beteg gyermekükkel a kórházba.- A munkámból eredően gyakran járok a fővárosba vagy az ország más távoli vidékein. Amikor ezekről az utakról ha­zafelé tartok és elérem a Békés megye táblát, mindig kellemes gondolatok kavarognak ben­nem. Úgy érzem, végre hazata­láltam, itthon vagyok. Magyarországon nem alakultak ki nagy közösségek ...BATTONYÁIG Végegyháza, út. Végegyházán a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázata segítségével felújították a Széchenyi utcát. A bekerülési költség 18 millió fo­rint, melyhez 10 milliós támoga­tást nyert a község. Emellett a Dózsa utca végén a már megle­vő útalapot is szilárd burkolattal látták el. VéSZtŐ. SZERKESZTŐCSERE. Vésztőn mostantól Juhász Ilona az önkormányzat lapjának, a Vésztői Újságnak a felelős szer­kesztője. Arató Erzsébet korábbi felelős szerkesztő azért vált meg ettől a munkától, mert képvise­lő-testületi tagságával összefér­hetetlen a felelős szerkesztői státus. VéSZtŐ. TIZENNYOLC. Vésztő 136 utcájából már csak 18 nem rendelkezik szilárd útburkolattal. A most megalakult új városveze­tés szeretné elérni, hogy a követ­kező négy esztendőben ezen a tizennyolc utcán is aszfaltút épüljön. Zsadány. belvizeseknek. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete 345 ezer forint támo­gatást nyújtott 23 zsadányi la­kosnak, akiknek lakóingatlanjaik belvízkárt szenvedtek. A károsul­tak egyenként 15 ezer forintot kaptak. Zsadány. MEGBÍZTÁK. Továbbra is Dudás Árpád polgármestert bízta meg a nemrégiben meg­alakult helyi képviselő-testület azzal, hogy Zsadány, s egyúttal az érintett kistelepülések érde­keit képviselje a dél-alföldi ivóvíz­minőség-javító programban. Szavazás az interneten Lapunk internetes oldalán egy hete arról kérdeztük meg önöket, elfogadhatónak tart- jáke a gyógyszerészek pati­kaliberalizációt elutasító ál­láspontját? A szavazás a következőképpen alakult- Igen ______________41% Ne m__________________59% Ez en a héten arról kérdezzük meg olvasóinkat, hogy érde­mes-e most felvenni devizahi­telt? Klikkeljenek A WWW.BMHIRLAP.HU-RA! Az afgán menekültek vi­szonylag jól beilleszked­tek, elfogadható körülmé­nyek között élnek hazánk­ban, a fekete afrikaiak je­lentős része viszont még magyarul sem tanul meg — derül ki a bevándorlási hivatal felméréséből. Molnár Pál Márton- A hazánkban élő menekültek legtöbbje kérelmezőként érke­zik Magyarországra. Ez azt je­lenti, hogy a genfi konvenció rendelkezései alapján mene­kült státusért folyamodnak a hatósághoz. A státust azonban csak nagyon kevesen, az összigénylők 5-8 százaléka kapja meg - részletezi eddigi tapasztalatait Székely Béla, a békéscsabai Menekülteket Be­fogadó Állomás vezetője.- A migránsok számára a leg­nagyobb problémát a kulturális, életszemléleti különbségek je­lentik. A szokások, illetve az élet- színvonal eltérései is mind-mind megnövekedett feladatokat je­lentenek számukra. A kezdetek­kor például sokan küzdenek a vécé, vagy a villanytűzhely hasz­nálatával. Szintén említhetem a köszönéssel, megszólítással kap- csolatos nehézségeket. A muzul-1 mán gyerekeket úgy nevelik, s hogy a fiatalok sohasem szólít- ° hatják nevükön a felnőtteket, mert ez az ő kultúrájukban tisz- teleüenségnek számít — hang­súlyozta a szakember. Székely Béla szerint csak keve­seknek adatik meg a magyaror­szági boldog élet lehetősége, rit­kaság, hogy valaki zökkenőmen­tesen beolvad a társadalomba. E kivételek egyike Majidi Faihash, vagy ahogyan mindenki szólítja, Saki, aki 2003-ban érkezett a bé­késcsabai befogadóállomásra Af­ganisztánból.- Politikai problémák miatt hirtelen kellett elhagynom az otthonomat. Ezért megérkezé­semkor csak egy táskányi sze­mélyes holmi, illetve a rajtam lévő ruházat jelentette az össztulajdonomat - eleveníti fel a múltat Saki. - Amikor a me­nekülttáborba kerültem, még semmit sem tudtam Magyaror­Székely Béla kifejtette, a mene­dékkérők számára Magyaror­szág nem célállomás. A legtöb­ben, Sakihoz hasonlóan, csak itt akadtak fenn az ellenőrzé­sen. Ennek oka, hogy míg Nyu- gat-Európában a letelepedett bevándorlók hatalmas közös­ségeket alkotnak, és segítik, tá­mogatják az újonnan érkeze két, addig hazánkban csak kis különálló, gyakran egymásról sem tudó csoportok vannak. Ezért a migránsok legtöbbje a biztosabbnak látszó megoldást választja, és inkább az öreg kontinens nyugati felén próbál­ja megtalálni szerencséjét. liU Az egyházak mai szerepéről PIRER GYULÁNÉ. OROSHÁZI NYUGDÍJAS PEDAGÓGUS: — Az egyházaknak napja­inkban is sokkal jelentősebb szerepük lehetne, ha való­ban azzal foglalkoznának, ami a dolguk, azaz Isten igé­jének hirdetésével, az embe­ri értékek közvetítésével. A baj az, hogy beszállnak a na­pi politikai csatározásokba, ezt véleményem szerint nem kellene. A politikával átszőtt egyház nem vonzza a temp­lomokba az embereket. BANKÓ PÁL, SZARVASI ÜZLET­KÖTŐ: — Nem vagyok vallásos, de tulajdonképpen istentagadó sem. Úgy tapasztalom, hogy napjainkban egyre több olyan ember van, aki a val­láshoz, az egyházhoz fordul problémáival. Egyre több a hívő ember, sokan keresik a hit útján az oltalmat. Az egy­házaknak fontos szerepük lehet a mindennapi életben, de a nemzetek, nemzetisé­gek közötti feszültségek megoldásában is. TÓTH DIÁNA ÉS TÓTH-MIKÓ ZSA­NETT, OROSHÁZI GIMNAZISTÁK: — Az egyszerű, hétköznapi emberek többsége ma már nemigen hallgat az egyhá­zak, a lelkészek szavára, ke­vesen járnak a templomokba. A mi korosztályunkban ez különösen érezhető, osztály­társaink között is nagyon ke­vesen élnek hívő családban. Ismeretségi körünkben tu­dunk olyan esetekről is, ami­kor a hívő gyermekeket kikö­zösítik a társaik. ■ L. J. A Békéscsabára érkező menekültek ország szerinti megoszlása 2003 2004 2005 Összesen Afganisztán 286 18 2 306 Irak 201 11 1 213 Banglades 5 5 54 64 Irán 57 11 2 70 Szerbia 16 42 80 138 Grúzia 6 29 22' 57 Törökország 10 19 9 38 Szudán 10 10 3 23 Palesztina 2 26 0 28 A táblázatban a legtöbb menekültet adó országok szerepelnek. FORRÁS: BÉKÉSCSABAI MENEKÜLTEKET BEFOGADÓ ÁLLOMÁS ALAKULÓ ÖNKORMÁNYZATI ÜLÉSEK Pályázatok, munkahelyek a battonyaiak jövőjéért A munkahelyteremtésért dolgoznak Füzesgyarmaton Tiszteletdíjakról később döntenek a képviselők A zsadányi képviselő-testület alakuló ülésén Dudás Árpád polgármester javasolta, csök­kentsék a képviselők, bizottsá­gi elnökök, alpolgármesterek alap-, illetve tiszteletdíját. Indít­ványozta, hogy a képviselői alapdíjat havi bruttó 18 ezer, a bizottsági tagságért járó plusz juttatást 8100 forintban állapít­sák meg. A bizottsági elnökök 34 ezer 200, az alpolgármeste­rek bruttó 54 ezer, a nem képvi­selő bizottsági tagok havi 8100 forint díjazásban részesültek volna. A képviselők á javaslat­ról nem szavaztak, legközelebb döntenek az ügyben. ■ B. I. Battonyán Palotay Béla korel­nök nyitotta meg a képviselő- testület alakuló ülését. Dr. Karsai József új polgármester hosszan sorolta a négy évre ki­tűzött terveit. A célom ugyan­azzal egyező, sőt még bővebb, mint amit a választáskor ígér­tem a lakosságnak — mondta. Elsőként a pályázati lehetősé­gekre hívta fel a figyelmet, majd a munkahelyteremtést és a szennyvízcsatornázást jelölte meg fontos feladatnak. Szó volt néhány konkrét, munkahelyte­remtő üzem létrejöttéről, az időszakos és téli közmunkák biztosításáról, a határ menti kapcsolatok hasznosításáról, útépítésekről és még számta­lan elképzelésről. A testület az eskütétel után öt bizottságot ál­lított, és azok elnökeit, tagjait is megválasztotta. Alpolgármes­ternek az előző ciklusban is e posztot ellátó Kreszta Trajánt bízták meg. Végül a jelenlévők köszönetüket fejezték ki Takács Dezső volt polgármester 23 évi munkájáért. A városban 3 ki­sebbségi önkormányzat ala­kult. A román nemzetiségnél Tompán Angyelkó, a szerbeknél Roczkov Frigyes, a cigány ön- kormányzatnál Daróczi Ist­vánná lett az elnök. ■ H. M. Füzesgyarmaton Furkó Sándor és Bere Károly személyében két alpolgármestert választott alkuló ülésén az új képviselő- testület. Várkonyi Imre, Füzesgyar­mat régi-új polgármestere el­mondta: a frissen megválasz­tott városvezetésnek a dönté­seknél nem az érzelmeket, ha­nem a város érdekét kell szem előtt tartania. Ő is mindig úgy dolgozik, hogy Füzesgyarmat 6500 lakója polgármesterének érezhesse. Mivel a városban 20 százalék körüli a munkanélkü­liség, a következő ciklusprog­ramban is a foglalkoztatás ke­zelése lesz a legfontosabb fel­adat. Az önkormányzat segíte­ni akarja a munkahelyterem­tést és -megtartást, a képzést és átképzést. A kisebb viták után a képvi­selők megalakították a hat bi­zottságot, s megválasztották azok elnökeit. A mezőgazdasá­gi és környezetvédelmi bizott­ság elnöke Jambricska Katalin, az oktatási és kulturálisé Ká­rolyi Sándorné, a pénzügyi és ellenőrzésié Koncz Imre, az egészségügyi és szociálisé Ibrányi Éva, a településfejlesz­tésié Vida Imre, az ügyrendié Bakonyi Lajosné lett. ■ M. B. Csabacsiidön ismét dolgoznak külső bizottsági tagok Hován József Antalt választot­ták alpolgármesterré a csabacsüdi képviselő-testület alakuló ülésén. A pénzügyi és ügyrendi bizottság elnöke Mol­nár József, az oktatási, művelő­dési és szociális bizottság elnö­ke András Attila lett. Az előző ciklustól eltérően most egy-egy külső tagot is beválasztottak a bizottságokba. Frankó János polgármester kifejtette: négy év múlva, 29 évi polgármesterség után úgy szeretné átadni a sta­fétabotot, hogy megvalósuljon a szennyvízberuházás és új mun­kahelyeket is teremtsenek a ki­jelölt ipari területen. ■ L. J. a 1 I t I

Next

/
Thumbnails
Contents