Békés Megyei Hírlap, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-09 / 237. szám

2006. OKTÓBER 9., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Ingyen adja át a telket a szarvasi önkormányzat az új lakóparkban Újabb telket ad át térítésmente­sen lakásépítési célokra a szarvasi önkormányzat a Szen­tesi úti lakóparkban. A város déli részén fekvő lakópark lét­rehozásáról még 2003-ban döntött a városvezetés. A 188 lakásosra tervezett parkban ed­dig két, egyenként húszlakásos ■ Tíz éven belül nem adhatják el az in­gatlant. tömb felépítéséhez biztosították ingyen a telket azoknak a gyer­mekes családoknak, akik pénz­intézeti kölcsönt vállalnak és szociálpolitikai támogatást is igénybe vesznek. A közelmúlt­ban döntés született arról, hogy újabb területet, ezúttal 2223 négyzetmétert adnak át erre a célra a felépítendő újabb ház­tömb leendő lakóinak. A meg­kötendő szerződésekben rögzí­tik, hogy akik térítésmentesen jutnak a telekrészükhöz, azok lakásukat tíz éven belül nem adhatják el, illetve amennyi­ben eladják, akkor a telek árát meg kell fizetniük az önkor­mányzatnak. «y L. J. Lépjünk egyszerre honvédelmi nap a battonyai Mikesben A Mikes Kelemen Középiskolá­ért Közhasznú Egyesület hon­védelmi sportnapot rendesett Battonyán. A Honvédelmi Mi­nisztérium támogatásával szer­vezett Lépjünk mégis egyszer­re jeligéjű vetélkedőn hat álta­lános iskolai és 17 középiskolás csapat vett részt. Az akadály- verseny állomásain, egy-egy pedagógus segítségével, batto­nyai határőrök értékelték a csapatokat. Az élen a békéssámsoni általános iskola Koppány vezér és a helyi kö­zépiskola végzős belügyi ren­dészeti osztályának Erwin Rommel nevű csapata végzett. Az első tíz csapat jutalma bu­dapesti kirándulás a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egye­temre és a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba, illetve látogatás a szentesi II. Rákóczi Ferenc műszaki dandárhoz. ■ H. M. A nagy durranást értékelik munkácsy-tárlat Az éves látogatottságot megduplázták Az ötvenezredik látogatót, a gyulai Kiss Imréné nyugdíjas boltvezetőt tegnap délután köszöntötték a Munkácsy-múzeum előcsarnokában. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban átla­gosan 25 ezer látogató for­dul meg évente. A Mun- kácsy-kiállítást ugyanak­kor három hónap alatt több, mint 50 ezren tekin­tették meg. Az 54 képet a napokban rendőri kíséret mellett szállítják el. Nyemcsok László Dr. Szatmári Imre múzeum­igazgató arról is beszélt, hogy ilyen nagy durranások kelle­nek, jövőre például Rippl-Rónai József alkotásait mutatják be. — A vidéki városok közül csak Debrecen előzött meg ben­nünket látogatottságban, Szege­den, Pécsett és Kaposváron sem látták annyian Pákh Imre gyűj­teményét, mint Békéscsabán —. mondta dr. Szatmári Imre. - Hozzáteszem, itt mutattuk be a legtöbb képet, mégpedig 54-et, hiszen a Nemzeti Galériából és az aradi múzeumból is kaptunk Munkácsy-festményeket.- Minek tulajdonítja ezt a minden várakozást felülmúló sikert? tunk 400 Munkácsy-ereklyét is. A kiállítás rendezője, Gyarmati Gabriella a saját ízlése és a lehe­tőségek között megtalálta azt az egyensúlyt, mellyel valóban eu­rópai színvonalú tárlat jött létre. — Pakisztántól Brazíliáig, Ka­nadától Japánig nagyon sok ország polgárai megtekintet­ték a kiállítást. Külföldről a szomszédos országokból ér­keztek a legtöbben. Az ittho­niak közül viszont többen sé­relmezték, hogy a kinti ma­gyarok magyarigazolvánnyal SzavaRÜt nem lehet kifejezni az élményt, a hatást- Békéscsabán eddig olyat még nem láttunk, hogy sorban állnak a múzeum előtt. A teg­nap zárult Munkácsy-tárlaton ez is megtörtént. Gondolom, elégedett a látogatottsággal. Dr. Szatmári Imre: „Keve­sebb, de ní- vósabb kiál­lítást kell rendez­nünk.” ^ A vendégkönyvben nag\m-so­kan méltatták a kiállítást, és az egyik bejegyzés szinte min­dent elmond a tárlatról „Aki azt mondja a képekre, hogy szép, hogy csodálatos, hogy gyönyörű, az nem mond iga­zat Nem született ugyanis még olyan emberi szó, mely méltó — Pákh Imre mindig vigyá­zott arra, hogy ne tegyen kü­lönbséget a helyszínek között. Amikor azonban augusztus 18-án Békéscsabán járt, há­romszor is elmondta, hogy a csabai a legszebb kiállí­tás. A hely adottsága, a termek elrendezése, a körbejárhatóság is sokat nyomott a lat­ban. Emellett egye­dülállóan bemutat­lenne hozzájuk. Én inkább azt mondanám, hogy kiemel a va­lóságból, dimenziókon át repít a látvány Együtt ásítok az inassal, hallom a suhanc ordí­tását, érzem a park hűvösét és érzem a szalon nehéz brokát- ßggönyeinek kissé dohos, ápo- rodott illatát. Elvarázsol. ” nem 1500, hanem 800 forin­tért nézhették meg a tárlatot. — Az aradi alpolgármester­rel úgy állapodtunk meg, hogy az ottani képekért cserébe kedvezményt adunk a határon túl élő magyaroknak. Mun­kácsy Aradon is élt két évig, tehát az aradiak is magukénak érzik a mestert. Ezenkívül aki a határokon túlról jött a kiállí­tásra, annak az útiköltség is több volt.- A vendégkönyv beírásai alapján még egy kritika érte a rendezőket: nevezetesen, hogy a feliratok túl kicsik vol­tak, nehezen lehetett elolvas­ni ezeket.- Ezzel már az első héten szembesültünk, de a szakma képviselői úgy döntöttek, a na­gyobb feliratok „agyonnyom­nák” a képeket, elvonnák a fest­ményekről a figyelmet. így ma­radtunk az eredeti betűnagy­ságnál.- Úgy volt, hogy a Pákh- gyűjtemény körútja Békéscsa­bán véget ér, ezzel szemben Miskolcon, Munkácson és Csíkszeredán is megtekinthe­tik majd a festményeket. — Sőt, Pákh Imre bennünket kért meg a munkácsi kiállítás megrende­zésére. A határokon innen és túlról sokan olyan szándékkal is jöttek, hogy majdan „elvi­gyék” saját településekre is a tárlatot. Pákh Imre a nagy ér­deklődésre tekintettel módosí­tott az eredeti menetrenden. — Egy ilyen siker után felme­rül a hogyan tovább kérdése. Milyen elképzeléseik vannak a jövőre nézve?- Bebizonyosodott, hogy egy- egy nagy durranás hozza be a közönséget. Tehát kevesebb, de igazán nívós kiállítást kell ren­deznünk. Idén a következő tár­lat az ’56-os kiállítás lesz, jövő­re pedig Rippl-Rónai József ké­peit is bemutatjuk. Villámok közt reménysugár VÉSZJÓSLÓAN NYIKOROG az Észak-Dél tengely. Hiába, az Unió nem gyógyír, a két éve csatlakozott tízek közül jó néhányan nyögnek a teher, döntően persze a saját nyűg­jeik alatt. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és hazánk is azo­nos, ingoványos talajra té­vedt. Mindenütt nyomaszt a kormányválság, bennünket, magyarokat pedig egyszerre sújt az államháztartási hiány és a kritikusra duzzadt adós­ság. Amit az egészből látunk - a politikai acsarkodás, az egymásra mutogatás, a bű­nös pellengérre állítása, no és az utcai megmozdulások most már minden szinten és helyen -, a lényegről tereli el a figyelmünket. Minden vi­szálykodásnak ugyanis a csöndes többség issza meg a levét. Ä KORMÁNYFŐNEK CÍMZETT pénteki bizalmi szavazás - nincs kétség - érzelmi síkon nagyjából megosztotta a köz­véleményt, mint ahogyan a Parlamentben ülő név szerin­ti szavazókat. A közélet fur­csasága, hogy míg a „nem” a Kossuth téren tízezrekből visszhangzott, mégis az „igen” döntött. Elgondolkod­tató, hogy ettől a pillanattól a nemzeti valutánk több forint­tal erősödött az euróhoz vi­szonyítva. Európa és a világ gazdasága ezzel jutalmazta a stabilitás felé indított első ér­tékelhető lépést. világos tehát, hogy a nagy dolgoknak nem az utcán kell eldőlniük. Megtehetők a par­lament keretei között, a ki­egyensúlyozásra törekvő konvergenciaprogram valóra váltásával, avagy az uniós tá­mogatásokra benyújtott nagyszabású, sikeres pályá­zatokkal. nem mondom, hogy könnyű, de legalább reménykeltő vál­lalkozás ez ahhoz, hogy az Észak—Dél tengelytől eljus­sunk az ír, a portugál vagy akár a spanyol mintájú fejlő­dési pályára. Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Gryllus Dorka és Gryllus Sámuel hangver­sennyel kedveskedett nagyapjuk, dédapjuk em­léke előtt tegnap Dobozon. Both Imre Szeverényi János evangélikus missziói lelkész Balogh Lajos Barna dobozi református lelki- pásztorral ökumenikus misszi­ói vasárnapot rendezett a falu református templomában. Fogarassy Jenő, Gryllus Dá­niel és Vilmos nagyapja 1920- tól segédlelkészként, 1921-től 32 esztendőn keresztül paró­kus lelkészként szolgálta a do­bozi gyülekezetei. Steib János római katolikus plébános - aki a kegyúrral és a Wenckheim- család idősebb, valamint ifjabb Rudolf tagjával együtt a kápol­na bal oldali részében alussza örök álmát - ugyanabban az időszakban szolgálta az anya- szentegyházat. Az ökumené je­gyében magánvagyona jelentős részét, 10 ezer forintot testált a dobozi református egyházköz­ségre. E két nemes, a közösségért is imádkozni tudó egyéniség em­léke motiválta Szeverényi Já­nost és Balogh Lajos Barnát az ökumenikus missziói vasárnap megrendezésére. Ennek kö­A templomban Gryllus Dániel, Vilmos és Dorka előadását láthatták. szönhetően térhetett vissza hosszú évtizedek után gyer­mekkora színhelyére Gryllus Vilmosné született Fogarassy Éva és Aliz néni, s a néhai lel­kész unokái: Gryllus Dániel és Vilmos, magukkal hozva Foga­rassy Jenő dédunokáit, közöt­tük Gryllus Dorkát és Sámuelt.- A legszebbek a régi dolgok: a nagy fa az udvaron, amire oly’ sokat másztunk, a folyosó köve­zete, s ez a régi ajtó — mutatott egyszerre egy patinás darabra a parókia belső udvarán a 82 esz­tendős Éva néni, s 13 hónappal idősebb nővére, Aliz néni. — Az édesanyámtól mindig azt hallottam, hogy Dobozon közszájon forgott: A papnak nincs gyermeke, csak két leá­nya! - idézte fel már a reformá­tus templom falai között, próbá­ra készülődve Gryllus Dániel. — Jean-Marie Wenckheim Dickens grófnő, akit tanítottam ’42—43-ban, most azt kérdezte tőlem, hogy emlékszem-e még a csínytevéseire - részletezte a találkozás örömeit Bányai Barnáné Fogarassy Aliz. Berlinből tért haza a családi rendezvényre Gryllus Dorka színművésznő.- A nagymamám a nagy sze­génység ellenére is tündérkert­ként mesélt, mesél mindig Do­bozról. Egyszer, nagyon kisgye­rek koromban jártam már Dobo­zon — árulta el a színművésznő. * 4 L I I ■ LÁSZLÓ k. ERZSÉBET Az ősökre, a gyermekkorra emlékezett a Gryllus család ökumenikus misszió A színésznő Dorka nagymamája szavai, meséi alapján tündérkertként emlékezik Dobozra

Next

/
Thumbnails
Contents