Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-01 / 205. szám

BUCSA

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2006. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK

Egy hét múlva már a kilencedik falunapot tartja a sárréti község

Bucsa közel hét évszázada

községtörténet A 685 éves községet Biró Endre mutatja be

A múlt ismerete fontos, hiszen így érdemelhetjük csak a jövőnket

Tisztelt bucsaiak, településünkről elszármazottak! Kedves olvasók! Immár kilenc esztendeje, hogy hagyományosan minden évben falunapot tartunk. Ezeken az alkalmakon megállunk egy kis időre, az emlékezésnek és az ünneplésnek szenteljük az időt. így lesz ez a következő hétvégén is. Úgy gondolom, falunapjaink mindig tudtak valami újat bemutatni. Igyekeztünk tapasztalatokat hasznosítani annak érdekében, hogy a színvonal folyamatosan emelkedjen.

Az idei falunap kiemelt jelentőségét a Biró Endre úr által elkészített Bucsa című könyv jelenti. Régi vágyam teljesült azzal, hogy Biró úr fáradságos, lelkes és odaadó gyűjtőmunkával feldolgozta és rendszerezte községünk történelmét 1321- től. Az első írásos dokumentum éppen 685 éve tesz említést Bucsáról.

Remélem, mind többen és többen olvassák majd el ezt a könyvet, mely által egyre közelebb kerülhetünk gyökereinkhez.

Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem Bíró Endre úrnak azt, hogy önzetlenül felvállalta ezt a hatalmas munkát, és mindannyiunk örömére elkészítette a könyvet, mely elődeink életét és a korábbi hagyományokat mutatja be. Bízzunk abban, hogy ez a kötet erőt ad ahhoz is, hogy a község legújabb kori történetét is feldolgozzuk. Hiszen nagyon igaz az a mondás, melyet Bíró úr megfogalmazott: „Aki a múltját nem ismeri, az nem érdemli meg a jövőt sem.”

Kérem lakótársaimat, érezzék továbbra is magukénak a bucsai falunapot, segítsék annak sikeres lebonyolítását. Az elszármazottaknak és vendégeinknek kívánom, érezzék jól magukat településünkön. A hétköznapokon is kísérjék figyelemmel községünk életét, és ha tehetik, legyenek támogatóink a további fejlődésünkben.

Barátsággal: Földesi György, Bucsa község polgármestere.

Az oldal a bucsai önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Magyari Barna. Fotó: Kiss Zoltán.

A megújult egyházi zászlókat püspöki mise keretében szentelik újra a katolikus templomban, szeptember 8-án 15 órakor.

Bucsán szeptember 8-án és 9- én, immár a kilencedik falunapot rendezi meg a helyi önkormányzat. Ám a község életében ez lesz az első többnapos szórakoztató rendezvény.

SZEPTEMBER 8., PÉNTEK

17.00 Biró Endre Bucsa című könyvének bemutatója a közösségi házban. (A kötetet az érdeklődők a helyszínen megvásárolhatják.) Megnyitót mond a polgármesteri hivatal nevében Pap Piroska jegyző. A műsorban közreműködik: Géczi Erika előadóművész és Sellei Zoltán előadóművész. Verset mond: Kristóf Katalin és Sebestyén Margit. A kötetet méltatja és a szerzőt bemutatja: dr. Losonci Miklós professzor, egyetemi tanár. A rendezvény fővédnöke: Földesi György polgármester.

Az egykor Bucsán élt emberek fotói érdekesebbé, változatosabbá teszik a helytörténeti kiadványt, és megismerhetjük a kor öltözetét, divatját Is.

SZEPTEMBER 9., SZOMBAT

10.00 Koszorúzási ünnepség az első és a második világháborúban elesett hősök tiszteletére állított emlékműnél. A társadalmi szervek és pártok koszorúinak elhelyezése után a Szózat hangzik el.

11.00 A falunap megnyitása. Az ünnepségen köszöntik a község legidősebb és legfiatalabb polgárait, a 60. és 50. házassági évfordulójukat ünneplőket.

13.00- 15.30 Fellép a Tihanyi vándorszínpad.

I3.oo~i4.oo Szól a nóta, előadó Bognár Gyula.

14.00- 14.30 Musical-összeállítás. Előadók: Kiss Ramóna és Dósa Mátyás, a Barátok közt fiatal sztárjai.

14.30- 15.30 Fellép Ihos József parodista Kató néni című produkciójával.

15.30- 16.00 Fellép a bucsai Alkony Nyugdíjasklub.

16.00- 17.00 Bemutatkozik a gyomaendrődi Újhold Kulturális Egyesület.

17.00 Fellép a Fiesta együttes.

17.30 Bemutatkozik a helyi moderntánccsoport, illetve megismerhetik Markos-Nádas Katonadolog című paródiájának átdolgozását.

18.00 Tombolahúzás

20.00- tól hajnalig utcabál, zenél a MHM Trió. Közben 21 órakor tűzijáték.

Régi vágyuk vált valóra a bucsaiaknak azáltal, hogy Biró Endre elkészítette a Bucsa című könyvet, mely a község történetét mutatja be. Hiánypótló ez a kötet, hiszen ilyen mélységű kutatás nem történt még ezen a településen, s talán még Békés megyében sem.

A könyv alapgondolata a szerző megfogalmazásában így hangzik: „Aki a múltját nem ismeri, az nem érdemli meg a jövőt se!” Való igaz, hiszen csak akkor vagyunk képesek közösségünk érdekében nagy tettekre, ha elődeink példáját követjük, ha ismerjük azok cselekedeteit, mindennapjaikat, gondjaikat és örömeiket.

Korabeli okiratok, anyakönyvek, dokumentumok, fényképek és iratok alapján tekinthetünk bele Bucsa múltjába. A könyv sok fejezetet nyitva hagy (vagy inkább felkínál) a későbbi kutatók számára. Ezzel is jelzi a szerző, hogy egy helytörténeti munka soha nem lehet teljes és végleges. Bármikor felbukkanhatnak újabb és újabb hiteles iratok, dokumentumok, melyek kiegészítik, esetleg megváltoztatják az addig leírtakat. Ez ebben a könyvben is

A könyvből megismerhetjük a falu kulturális életének kezdeteit, a közigazgatás helyi vonatkozású problémáit. Fényképeken láthatjuk Bucsa építészeti és népművészeti szempontból érdekes házait,' oromzatait. Az ősök mindennapjait leginkább a fellelt dokumentumok és eredeti iratok alapján ismerhetjük meg. Érdekesek a korabeli fotókon látható emberek, legyen az egyéni kép, vágy esküvői, esetleg egy családi. A kor öltözetét, divatját, s természetesen a szémélyeket ismerhetjük meg ezek segítségével.

A személyes beszélgetések mellett az egyházi anyakönyvekben fellelt adatok és beírások is segítették a szerző munkáját.

Érdekesség még az, hogy a könyvben más szerzők jegyzetei is megtalálhatók, akik Bucsáról bármilyen vonatkozásban írtak tanulmányt, szak- dolgozatot, szépirodalmi művet. így a könyv olvasásakor más-más szemszögből is belepillanthatunk a falu életébe.

Biró Endre, a kötet szerzője Budapestről költözött Bucsára. Békés megyéhez apai ágon kötődik, hiszen a Biró család Békéscsabán, Dobozon és Csa- nádapácán élt. Feleségének az édesapja született Bucsán, az édesanyjáéknak meg itt volt egy kisebb birtokuk.

Bucsán két történelmi egyház él együtt: a katolikus és a református. Mindkét felekezet már a múlt század eleje óta önálló templommal rendelkezik.

A Jézus Szíve Katolikus Templomban szeptember 8-án 15 órától püspöki misét tartanak. Az 1914-ben felszentelt templom egyházi zászlói az idők folyamán annyira tönkrementek, hogy foszladozásuk miatt azokat nem lehetett használni, ezért raktárba kerültek. Most lehetőség adódott a zászlók felújítására. A megújult zászlókat püspöki mise keretében szentelik újra. A szentmisén részt vesz Tempfli József nagyváradi püspök. A bucsai

templom gróf Széchenyi Miklós püspök adományából épült fel. A templomépítő püspök portréját Simon M. Veronika festőművész készítette el. A kép felszentelése is ennek a szentmisének a keretében történik.

A református templomban szeptember 9-én 9 óra 30 perctől toronyzene lesz. Másnap 10 órától hálaadó istentiszteletet tartanak. Az 1926-ban épült templom tornyát a hívek adományából, a bucsai önkormányzat támogatásából és pályázati pénzekből újították fel. Az ebből az alkalomból tartandó hálaadó istentiszteletre mindenkit szeretettel vár a Bucsai Református Egyházközség.

többször előfordul, hiszen Biró Endre több, eddig nyomtatásban megjelent kiadványban leírt adatot kiegészít, módosít, néha viszont megváltoztat. Ezeket nem önhatalmúlag, saját kénye-kedve szerint, hanem csakis eredeti dokumentumok alapján. A kötet kilenc nagyobb fejezetben dolgozza fel a falu múltját.

Már a középkor térképei is „mesélnek” a településről, de az egyházi könyvekben, iratokban, püspöki levelezésben is felfedezhetjük a Butsára vonatkozó hivatkozásokat, megjegyzéseket, felméréseket.

Az egyház szerepe is kibontakozik a könyv lapjain. Megismerhetjük a falu vallási életét is, hiszen ebben az időszakban - az igencsak rohamos fejlődésnek induló falu - gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök adományaként egy gyönyörű templomot kap 1914-ben. Bucsán reformátusok is hasonló létszámban élnek, mint a katolikusok. Ők 1926-ban szentelhették fel templomukat.

Mint mindenhol, itt is előtérbe került az oktatás. A katolikus, a református és a községi iskolák jelentős szerephez jutottak az 1800-as években. Az oktatás kezdeteiről is olvashatunk ebben a kiadványban.

Az ipar fejlődése, a mezőgazdaság modernizálása és gépesítése érdekes színfoltja volt a településnek. Az ott élő iparosok sokat tettek az aktív kulturális és a közösségi életért. Néhány, itt munkálkodó iparos bemutatásával közelebb kerülhetünk az egyén és a közösség problémáihoz.

A református templomban szeptember 9-én 9 óra 30 perctől toronyzene lesz.

Ajánló a szerzőtől

„A Bucsa című könyvet ajánlom mindazoknak, akik szeretik környezetüket, akik meg szeretnék ismerni szőkébb hazájukat, akiket érdekel a régmúlt és a közelmúlt. Ajánlom azoknak, akik szeretik Búcsút és azoknak, akik még nem ismerik" — közölte lapunkkal Biró Endre, a kötet szerzője.

A történelmi egyházak készülnek a rendezvényre

# > 7%“ felekezetek Püspöki misével és hálaadó istentisztelettel várják a híveket flll}