Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-07 / 210. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. SZPTEMBER 7.. CSÜTÖRTÖK Kolerajárvány söpört végig évforduló Több mint kétezer békéscsabai elhunytra emlékeztek '«El— ■ A Virágokat is vittek a Máriássy utca és a Mátyás király utca között, a Kereki úton elkészült új emlékkő tegnap délutáni felszentelési ünnepségére. Telefon- és kamatadó Olvasónkat az úgyne­vezett telefbnadó rész­letei érdeklik. Elsősor­ban azt szeretné tud­ni, hogy ez, illetve a kamatadó a nonpro­fit szervezeteket is érinti-e. Ha a nonprofit szervezet rendelkezik vonalas vagy mobiltelefonos előfizetés­sel, a szeptember elsejétől bevezetett telefonadó rá is vonatkozik. Tudni kell, hogy az eddig érvényben lé­vő 44 százalékról 54 száza­lékra emelkedett az adókö­teles természetbeni juttatá­sok adója. Adóköteles ter­mészetbeni juttatásnak szá­mít a cégtelefonok magán­célú használata is. A tele­fonhasználatnál két lehető­ség közül lehet választani. Az egyik az, hogy minden telefonszám esetében rész­letes számlát igényelnek, ezen elkülönítik a magán­célú hívásokat, majd az ér­téket kiszámlázzák a dolgo­zóknak. Ebben az esetben nincs szükség a telefon- használat utáni adófizetés­re. Amennyiben ez a mód­szer nem megoldható, a ha­vi telefonszámla húá^szá- zaléka után kell adót fizet­ni. Az is változás, hogy szeptember elsejétől a tele­fon áfájának hetven száza­lékát lehet levonni az eddigi ötven százalék helyett. A húszszázalékos kamat­adó szintén érinti a nonprofit szervezeteket is. Ez egyaránt kiterjed a bankszámla, illet­ve a betétszámla-követelés után jóváírt kamatra is. A szeptember elseje előtt kötött ügyletek aktuális kamatperi­ódusából származó kamatjö­vedelem adómentes. KÉRDÉSEKET RÖGZÍTI A 86/527-207-ES TELEFONKÉ­SZÜLÉK HÉTFŐTŐL CSÜ­TÖRTÖKIG 14—17, PÉNTEKEN 14—18 ÓRA KÖZÖTT Békéscsabán az 1717— 20-as újratelepítést köve­tően 1831-ben tört ki a legnagyobb kolerajár­vány. Több mint kétez­ren haltak meg, a Bánát utcában például csak egy ember élte túl a jár­ványt. Tegnap, a beteg­ség felszámolásának — 1831. szeptember 6. - 175. évfordulóján az el­hunytakra emlékeztek. Nyemcsok László Szó szerint megtizedelte a kole­rajárvány 1831 júliustól szep­temberig Békéscsaba község la­kosságát. (Békéscsaba 1840-től lett mezőváros.) A 20 ezres la­kosságból több mint kétezren váltak a betegség áldozatává.- Galíciából kereskedők hur­colták be Magyarországra a ko­lerát, Békéscsabán kívül másol is pusztított, de a lakosság ará­nyaihoz képest itt haltak meg e betegségben a legtöbben - hangsúlyozta Hankó András, a megyeszékhelyi városvédő és városszépítő egyesület alelnö- ke. - A tanyasiakat és a jaminai szőlőskertekben elhunytakat a Máriássy utca és a kígyósi föld­út közelében, a pusztán temet­ték el, a községben élőket a mai Széchenyi-liget területén lévő ótemetőben helyezték végső nyugalomra. Dr. Simon Mihály, a városvé­dő egyesület elnöke elmondta, akkoriban úgy próbáltak véde­Hankó András elmondta, a békéscsabai Széchenyi liget területén 1855-ig működött az ótemető. Ezután érkezett a mezővárosba Aradról Berger Izsák, aki a vásár- és piactar­tás jogáért - lényegében a A kolera baktérium által ter­jesztett betegség. Elsősorban széklettel, hányadékkal szennyezett vízzel, szennyvíz­zel, illetve az ezekkel érintke­ző nyers élelmiszerek révén terjed. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. A betegség súlyos hasmenéssel és hányással kezni a járvány terjedése ellen, hogy lezárták a fertőzött terüle­teket. Ezért sem temethették a jaminaiakat a benti temetőbe. A betegség mégis átterjedt a központra, és mivel sírásók is életüket vesztették a járvány­ban, nem vállalta senki a teme­tést. Ezért mindenki a saját hozzátartozójának ásta meg a helypénz szedéséért -felvál­lalta, hog}’ sörfőzdét és mulatóerdőcskét létesít. Nem messze innen működött a ká­das firdő és a kupleráj, tehát a férfiak igencsak szerették ezt a környéket. jár, gyors kiszáradáshoz ve­zet Ez csökkenthető szől& cukrokat, sókat tartalmazó oldat itatásával. A betegség megfelelő táplálkozással megelőzhető. A kórokozót 1884-ben ismerték fel. A be­tegség ellen kifejlesztettek vé­dőoltást, de ez sem nyújt tel­jes védelmet. sírját. Haán Lajos békéscsabai evangélikus lelkész az 1840-es években így írt a járványról: „Szomorú volt látni reggelente, hogy lovas kocsikkal hordják ki az embereket a temetőbe.” Hankó András kitért arra, az emberek akkoriban epemirigy- kórként emlegették a kolerát. Későbbi feljegyzések szerint azok úszták meg a betegséget ■vagy gyógyultak meg, akik bor­ral itták a vizet. Később még ki­törtek hasonló nagyságrendű kolerajárványok a városban, így például 1849-ben és 1873- ban is. Az artézi kutakat a meg­előzés érdekében fúrták a XIX. század végétől. Tegnap a városvédő egyesü­letnek, a megyeszékhelyi ön- kormányzatnak és a Csabai Szlovákok Szervezetének kö­szönhetően a Széchenyi liget­ben található, felújított kolera­dombon lévő emlékoszlopot ál­dották meg az egyházak képvi­selői. A római katolikus, az evangélikus, a román ortodox egyház és a zsidó hitközség képviselői részt vettek a Má­riássy utca és a Mátyás király utca között, a Kereki úton a régi mintájára elkészült új emlékkő felszentelési ünnepségén is. Temetőből sörfőzdét és mulatóerdőt létesített Baktérium terjeszti a veszélyes betegséget Békéscsaba, agility, a Magyar Ebtartók Országos Egyesülete Trainer Agility békéscsabai csapa­ta színeiben Novák Bea Viki nevű kutyájával az agility futamon 2., a jumping futamon 2., összetettben 1. helyen végzett minap Veres­egyházán. Szilágyi Anita Kelpye- vel az agility futamon 1., össze­tettben 2. helyen fejezte be a Harmadik Veres-kupát. Békéssámson. hallgatóknak. A hátrányos szociális helyzetű fel­sőoktatási hallgatók, illetve a fel­sőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok támogatására létrehozott Bursa Hungarica ösztöndíjpályá­zat 2007. évi pályázati kiírásához csatlakozott a békéssámsoni képviselő-testület. Az esélyterem­tés érdekében az idén 35 diákot támogattak a képviselők. Csorvás. KORSZERŰSÍTÉS. A szigorú szakhatóságok megad­ták a használatbavételi engedélyt a napközi konyha felújítása után. Tavaly teljesült a csorvásiak ál­ma, régi terve a helyi Szolgáltató Kht. kivitelezésében. Azóta korlá­tozás nélkül, 480 adag étel előál­lítására van lehetőség. Kétegyháza. négyszer. Havon­ta négy alkalommal járőröznek a kétegyházi polgárőrök a települé­sen a lökösházi határőrökkel. Ezen alkalommal autóval, gyak­ran kerékpárral szolgálják a nagy­község rendjét a polgárőrök — tá­jékoztatta lapunkat Mot Rázván, a szervezet titkára. Körösladány. már épül. A ladányiak régi jogos óhaját elé­gíti ki az önkormányzat azzal, hogy az Arany János és a Széche­nyi utca sarkán új egészségügyi centrumot épít. A kivitelezési munkálatok a nyáron kezdődtek el. A létesítményt várhatóan jövő ősszel veheti birtokba a lakosság. Mezöberény. áram. a Démász önkormányzati ügyekért felelős szakembere tájékoztatta a város polgármesterét a cég településen tervezett fejlesztési elképzelései­ről. A fogyasztói kiesések csök­kentése érdekében távműködte­tésű oszlopkapcsolót telepítenek Mezőberénybe, ami megteremti a lehetőséget a lényegesen gyor­sabb műszaki beavatkozásra. Okány. LAKÁSRA. A településen a tavalyi esztendőben lakásfenn­tartási támogatást 164 család igényelt. Az önkormányzat e jog­címen havi 3 millió 997 ezer 600 forintot folyósított. Kiváló magyar strucchúst szállítanának az Európai Unióba terméktanács A piacra jutás biztonsága érdekében termelői csoportot alakítanak a hétvégén a strucctartók Pikó Gábor, a Kamut-gyúrpusz- tai Mezőgazdasági Kft. ügyve­zetője — aki a vállalkozásban végzett tevékenysége mellett foglakozik struccokkal - biza­kodó. Szerinte hosszabb távon jól jövedelmező ágazattá válhat az afrikai futómadár tartása, ha lesznek, akik csaüakoznak a- strucchústermelők táborához. Itt ugyanis még nem az a gond, hogy túl sokan vannak, hanem épp ellenkezőleg.- A nehezen indult, de már működő, engedélyezett feldol­gozók kapacitása többszöröse a rendelkezésre álló alapanyag- | nak, így az egyébként ígéretes- = nek látszó uniós piac nem tart­ható és főleg nem bővíthető. Pikó Gábor kamuti vállalkozó szerint a termelői szerveződés a hazai strucctenyésztés hosszú távú eredményességének legfőbb záloga. Nyugati szomszédainknál van keletje a (keleti) strucchúsnak, amit az is jelez, hogy jelenleg semmiféle mennyiségi korláto­zás nincs a strucchús behoza­talára. Nyitott a piac, ám ha egy szállító két-három hónap után lehúzza a rolót, elpártol tőle a megrendelő. Az alapanyag-ellá­tás rapszodikussága, a terme­lők szervezetlensége csak ront­ja a helyzetet, amely nem azt igazolja vissza, hogy ha kevés az áru, többet kap érte a terme­lő, hanem azt, hogy a termékpá­lya (már struccéknál is van ilyen!) különböző szereplői egy­más rovására érvényesülnek. Pikó Gábor példákat sorolt ar­ra, hogyan ügyeskedtek egyesek a helyzeti előnyüket kihasználva a termelők rovására, megkárosí­tására. A kamuti strucctartó a termelők helyzetének stabilizá­lását és a piaci kapcsolatok ren­dezését tűzte ki célul az a szak­mai alapú szerveződés, amely az országos Futómadár Termékta­nács égisze alatt jön létre a hét­végén Budapesten. Az uniós nor­máknak megfelelő termelői cso­port alakításához előzetesen mintegy ötven strucctartó jelen­tette be csatlakozási szándékát az ország négy sarkából. A meg­alakításra kész termelői csoport­hoz csatlakozhat mindaz, aki a strucctartást már gyakorolja, de az is, aki a jövőben kíván ezzel az ágazattal foglalkozni. ■ Kamuti tapasztalatok Pikó Gábor 2003-ban vásá­rolta az első struccsibéket, 13-at, amelyek akkor még 20 ezer forintba kerültek dara­bonként. Jelenleg 13-15 eze­rért kaphatók. Az első hizlalt- állat-szállítmány leadására 15 hónap után került sor a pélyi struccvágóhídra. Most 12 hónap a forduló. A tavalyi évben 25-öt adott le 120 kilós átlagsúlyban, darabonként 32 kg színhúskihozatal volt elérhető, ami jó eredmény. Az akkori 7,7 eurós kilónkénti átvételi árral az idén is meg lenne elégedve. f FEKETE G. KATA IBH ROVATA

Next

/
Thumbnails
Contents