Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-06 / 209. szám

2006. SZEPTEMBER 6., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Jusztin Balázs: a beruházás új munkahelyeket teremt Orosházán A hulladékgazdálkodásra for­dítható uniós forrásokat nem hulladékégetőkre, hanem hul­ladékcsökkentő programokra kell fordítani — állítják a zöldek. Jelenleg hazánkban egyetlen kommunális hulladékégető üzemel. Jusztin Balázs orosházi alpolgármestertől megtudtuk, a Délkelet-Alföld Regionális Hul­ladékgazdálkodási Rendszert önkormányzati társulásban kí­vánják megvalósítani, uniós tá­mogatással. - A tiltakozók nem veszik figyelembe a projekt egészét. A beruházás munka­helyteremtéssel jár. Az égetés­sel teljes mértékben hasznosít­ható a hulladék. Technikailag megoldható egy kéményen ke­resztül a füstgáz szűrése, tisztí­tása. A hulladéklerakásnál vi­szont hosszú távon nem zárha­tó ki a talajszennyezés, víz- szennyezés - mondta az alpol­gármester. ■ Cs. I. Aktív ház nyílt a pszichiátriai betegekért Aktív ház néven új szociális in­tézmény nyílt a napokban Bé­késen, a Szabó Dezső utcában. A Szent Lázár Alapítvány által működtetett létesítményben a pszichiátriai betegek foglalkoz­tatását kívánják megoldani. A mentális betegséggel, küzdő embereknek nyújthat hasznos elfoglaltságot az új intézmény, ahol előbb ajándéktárgyakat készíthetnek, később pedig a varrás, a kosárfonás mikéntjét is elsajátíthatják. ■ P. G. A szilvapálinkáért emeltek szót Veszélybe kerülhet a kisüsti, a bérfőzdéket ugyanis ellehetetle­nítik a növekvő adóterhek - mondta tegnapi sajtótájékozta­tóján Gajdos Attila, a Jobbik Ma­gyarországért Mozgalom szarva­si szervezetének tagja. Mivel a pálinkafőzési díjak a tavalyi 750-ről idén már ezer forintra emelkedtek, szerinte fennáll a zugfőzés veszélye. ■ L. J. Besokalltak a túlóráktól kórházak A baleseti sebészek nettó órabére mindössze ötszáz forint Traumatológusokból mindenhol hiány van, mert nagy a megterhelés, sokszor életekről kell azonban dönteni. A látszatmegtakarítás többet árt, mint használ A baleseti sebészek októ­bertől nem vállalnak túl­órát, ha nem kapnak 350 százalékos béremelést. A kórházvezetők egyetérte­nek a követeléssel, de nem tudnak többet fizeti. Fekete G. Kata- Nem uniós béreket akarunk, hiszen máshol tízszer-tizenkét- szer ennyit keresnek az orvo­sok — hangsúlyozta egy neve elhallgatását kérő Békés me­gyei baleseti sebész, akinek a bruttó fizetése havi 150 ezer fo­rint. - Nem sztrájkolunk. Csak annyit mondtunk, ha nem ka­punk béremelést a kormánytól, nem dolgozunk a kötelező óra­számnál többet. Ha az orvosok nem vállalnak túlórát, az még rosszabbá teszi az amúgy is nehéz helyzetet. Mindenhol hiányoznak ugyanis a traumatológusok. Dr. Becsei László, a gyulai Pándy Kálmán kórház orvos igazgatója elmond­ta, náluk öt szakorvos dolgozik a szükséges hét-nyolc helyett. A baleseti sebészet nem nép­szerű szakma, hiszen rendkívül nagy a megterhelés és a felelős­ség, mégis kevés a fizetés. Az or­vosoknak az utolsó csepp a po­hárban az volt, hogy az ügyele­tet nem fizetik teljes egészében. Az úgynevezett csendes ügyelet­re, amikor a traumatológus pi­henhet is, a ló órából csak négy órát, a felvételis ügyeletben pe­dig, ahol rendszerint éjjel-nap­pal el kell látni á betegeket, ló­ból csak nyolc órát számolnak el. Az orvosoknak hivatalosan hetente negyven órát kell dol­gozniuk, ehhez jön még nyolc óra kötelező ügyelet. Az uniós rendszer szerint, ha akarnak, még 12 órát vállalhatnak a szak­emberek. Magyarországon azonban nincs választás, annyi­ra kevés az orvos, hogy minden­ki kénytelen a kötelezőnél töb­bet dolgozni. A traumatológu­sok, hogy figyelmeztessenek, a 12 óra pluszt tagadnák meg. Hogy a kórházak így hogyan oldják meg a betegellátást októ­bertől, egyelőre nem tudni. Különösen fontos ez a kérdés a békéscsabai Réthy Pál kórház­ban, ahol épül az új sürgősségi osztály. Dr. Szabó Terézia fő­igazgató főorvos reméli, a prob­Minden kórház bajban van - tudóik meg dr. Becsei Lászlótól. Júliustól a teljesít­mény 95 százalékát kapják csak meg az intézmények, amelyet augusztus végén utólagosan 89 százalékra csökkentettek. Mivel a kere­A gyermeksebészek is a A Magyar Gyermeksebészek Társaságának tagjai sem vál­lalnak többlet túlórát, ha nem emelik meg ügyeleti óra­díjukat. Kiss Ákos elnök kö­zölte, az orwsok zömének bruttó 600—1000 forint az ten felül ellátott betegekre fordított költséget nem fize­tik ki, nő a várakozási idő. A látszólagos megtakarítás valójában nagyobb ráfordí­tást jelent majd, hiszen mi­nél nagyobb a baj, annál többe kerül az ellátás. óradíja, miközben a hatályos törvény ennek két-háromszo- rosát írja elő. Sok gyermekse­bész évente mintegy 900 túl­órát kénytelen teljesíteni, ez többszörösen meghaladja a törvény által megengedhetőt. léma nem érinti a leendő részle­get. A Réthy Pál kórház vezetője jogosnak tartja a traumatológu­sok és minden egészségügyi szakember béremelés iránti igényét. Hozzátette azonban, a fizetésemelés a jelen finanszí­rozási helyzetben egy intéz­ményben sem oldható meg. Bé­késcsabán havonta bruttó 123 200-208 900 forintot keresnek a traumatológusok. Ehhez hoz­zájön az ügyeleti túlmunkabér, így bruttó 700—1187 forint a doktorok órabére. Ez mintegy nettó ötszáz forintot jelent. Sza­bó Terézia azt mondta, béreme­lést nem ígérhet, de bízik az or­vosok józan ítélőképességében, hogy ezentúl is el fogják látni az ügyeletet, még akkor is, ha ez saját érdekeik ellen való. béremelésért harcolnak JEGYZET NYEMCSOK LÁSZLÓ Kihalt piacon tengődő kofák kofaasszony, hol az árrés?- hallom a csabai piacon az egyik zöldség-gyümölcs ke­reskedő kérdését a másik­hoz. Jön a válasz: most vit­tem ki a kukába, rám ro­hadt körte és paradicsom formájában. VAN IDŐ A TRÉCSELÉSRE, hiszen kedd délelőtt 11 órát írunk, és szinte teljesen ki­halt a piac. A mozgást legin­kább az egymáshoz átrándu- ló árusok jelentik. A PORTÉKA UGYANAKKOR gyö­nyörű, van minden a szép pi­ros almától a mérgeszöld paprikáig. Legszívesebben beleharapna az ember a ma­gát kellető őszibarackba, szilvába. Vásárló még sincs. Kevesebb a pénzük az embe­reknek, amit pedig zöldség­re, gyümölcsre, egyéb élel­miszerre költenek, abból az áruházláncok gazdagodnak. hol van már az az idő, ami­kor irigyeltük a zöldségese­ket, mert a falu, a város leg­gazdagabb rétegéhez tartoz­tak?! A csabai vásárcsar­nokban az egyik vállalkozó azt mondja: csak azért csi­nálja, mert a piacozás olyan, mint a drog, nem le­het, vagy nehéz abbahagy­ni. Heti háromezer kilomé­tert autózik áruért Pesttől bégedig, fizeti a helypéfízt és az alkalmazottakat, a vé­gén pedig kidobja a kukába a megmaradt portékát. Ha a szombati forgalom és a fize­tések hete nem lenne, le­húzhatná a rolót. egy kihalt piac rossz lát­vány, hiszen nemcsak a ve­vők, hanem a jó hangulat, a nyüzsgés, a sokszínűség is hiányzik. A békéscsabai pi­ac fejlesztését elnyerő vállal­kozásnak nem lesz könnyű dolga, ha versenyre akar kelni a várost egyre inkább behálózó áruházláncokkal. A termelők pedig még nehe­zebben értékesíthetnek, ha a külföldi kézbe került feldol­gozóüzemek tovább karcsú­sítják vagy más országba helyezik át a gyártást. Hiába jobb ízű, ha drágább a magyar zöldség és gyümölcs visszaesés A többség az árat nézi, így a hazai termelők nem tudnak versenyezni a silányabb, de olcsóbb portékával A megyei zöldség-gyü­mölcs kereskedők szerint a vevők többségénél csak az ár számít, így a minőségi árut előállító hazai terme­lők hátrányba kerülnek. Nyemcsok László- Az EU-csatlakozás előnyeinél külön kidomborították, hogy majd Bécsben nyithatunk cuk­rászdát és a magyar zöldségter­mesztés nyertes lesz. Nos, az utóbbi nem jött be - hangsú­lyozta Oravecz Tamás medgyes- egyházi termelő. Kiemelte, nincs piacvédelem, és az észak­afrikai olcsó áruk özönlenek az országba, az áruházláncok szí­vesen használják ezen terméke­ket vevőcsalogatónak. Megyénkben gond a feldolgo­zókapacitás csökkenése is, a nagy múltú békéscsabai hűtő­házban hírzárlat van, így nem tudni, hogy mit és mennyit dol­goznak fel, honnan vásárolják az alapanyagot. A Bonduelle megyeszékhelyi konzervgyárában elmondták, hogy zöldborsó és csemegeku­korica feldolgozását végzik. Karkas Mihály igazgató hang­súlyozta, a gyár teljes kapaci­tással üzemel, termékeiknek van piaca. Belföldön kívül első­sorban a volt szovjet területek­re szállítják a konzerveket. Karkas Mihály szólt arról, hogy zöldborsót szinte kizárólag a megyéből vásárolnak fel, kuko­ricát vesznek megyén kívüli öntözött területekről is. Mind­két növénynél mennyiségben és minőségben is jó a termés. A termelőkkel korrekt az üzleti kapcsolatuk, mely a vetőmag biztosításától az értékesítésig tart. Lényeges az is, hogy az ár­bevételek mindenki számára előre tervezhetők. A békéscsabai vásárcsarnok­ban az őstermelők korelnöke, a 84 éves Sarkadi Istvánná el­mondta, az általa kínált sava­nyú káposztán kívül az ő ábrá­zata is igen savanyú, ha a forga­lomra gondol. Belepisilt a dinnyébe A szeptemberi 5-ei Lőrinc nap hagyományai összemosódnak Szent Lőrinc augusztus lOén tartott ünnepével. Mindkettőt rontó napnak tartják, mert Lőrinc belepisil a szabad vi­zekbe, nem lehet már többé ßrdeni, belevizel a dinnyébe, ettől a gyümölcs bevuesedik, íztelen lesz. Dr. Mártonffy Bé­la, a Zöldség-Gyümölcs Ter­méktanács ügyvezető igazga­tója elmondta: a dinnye bévé zesedését igazából Lőrinc he­lyett a hideg éjszakák okoz­zák, és ezek egyértelműen szeptemberre jellemzőek. — Nincs elég pénzük az em­bereknek, ami pedig van, azt jellemzően nem a piacon költik el, hanem a bevásárlóközpon­tokban - ecsetelte az asszony. A piacon őstermelők is árusí­tanak. Egyikük kiemelte: a sza­badföldi paradicsom a gomba­betegség miatt tönkrement, de más zöldségen, gyümölcsön nem tudják behozni a vesztesé­get. Árat emelni nem lehet, mert akkor a szomszédhoz mennek a vevők vásárolni. Medgyesegyházán Lipták László termelő a dinnyeszezon­ról elmondta: júliusban itthon és külföldön is jól fogyott a medgyesi dinnye. A fogyasztás a hőség enyhülésével csökkent. i A t r I Sarkadi Z flstvanne is n Éjpanaszko- r j dott a for- ö fi ga lomra. k % é V- *

Next

/
Thumbnails
Contents