Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-23 / 224. szám

2 A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HlRLAP - 2006. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT esély Minden negyedik anyát várja vissza a régi munkahelye. A családok megélhetéséhez kell a két kereset, különben felborul az otthoni költségvetés. A kisgyermekesekért nem kapkodnak a cégek, sok jelentkező kosarat kap. NŐK FÉRFIAS KÜZDELME AZ ÁLLÁSÉRT A gyermekgondozási ellá­tást igénybe vevő tíz fia­tal nő közül csak négy esélyes rá, hogy vissza­térhessen korábbi mun­kahelyére. A többieknek meg kell küzdeniük jö­vendő állásukért. Csath Róza Hazánkban ma a kétkeresős családmodell a meghatározó. A gyermekgondozási ellátás letel­te után az anyák háromnegyede törekszik rá, hogy munkába áll­jon. Míg azonban a teljes foglal­koztatottság időszakában a gyedről, illetve gyesről való visszatérés zökkenőmentes volt, ugyanez a kilencvenes évektől már nem mondható el. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) vizsgálatából a változás két fő oka is kiolvasható: ez a munka­helyek tömeges megszűnése, il­letve a kisgyermekeseket sújtó hátrányos megkülönböztetés. Olejné Kovács Gabriella azok közé a fiatal nők közé tartozott, akik már szülési szabadságuk kezdetén tudták, nem térhetnek vissza volt munkahelyükre.- A békéscsabai konzervgyár­ban dolgoztam, ahol nem hosz- szabbították meg a munkaszer­ződésem. Az otthonlétem öt és fél évre nyúlt, ugyanis a lányom után újabb gyermeket vállaltunk. A kisfiam kétéves volt, amikor körülnéztem, milyenek helyben az elhelyezkedési lehetőségek — magyarázta a 29 éves mezőberényi fiatalasszony, aki arra jutott, tanulnia kell. Beirat­kozott a Mécses Egyesület euró­pai uniós támogatással szerve­zett, 11 hónapos szociális gondo­zó és ápoló tanfolyamára. Az ok­levél megszerzése nemcsak tőle, de a hozzátartozóitól is áldozatot kívánt Állítja, nem bánta meg, hiszen ennek köszönheti, hogy ma már van állása. Idén március óta az egyesület sérült embereket ellátó lakóotthonában dolgozik. Akárcsak Gabriella, hazánk­ban a kisgyermekes nők jelen­tős része a teljes gyermekgon­dozási időszakot otthon, a gyer­mekével tölti. Az anyák egy ré­sze maga dönt így, mondván, ezek az évek a kicsinyek fejlő­Többgyermekes nem kell A gyermeknevelés és a mun­kavállalás összehangolása a nagycsaládosok számára a legnehezebb. Ezt példázza Szelezsán fánosné Kriszta esete is. A mezőberényi asz- szony a három gyermekével tizennégy évig volt otthon. Eredetileg nem tervezte ilyen hosszúra az otthonlé­tet, ám az álláskeresési pró­bálkozásai sorra kudarcot vallottak.- Békéscsabai munkahelyen azért nem kellettem, mert túl­ságosan költséges a vidéki munkaerő. Ráadásul egy percig sem titkoltam, hogy háromgyermekes édesanya vagyok. Ezt hallva volt aki fi­noman visszakozott, s azzal váltunk el, hogy majd értesít, ám olyan cégvezető is akadt, aki nyíltan megmondta, eny- nyi gyermekkel nem vesz fel- sorolta Kriszta, akit a sok elutasítás elbizonytalanított.- A családról való gondosko­dás, a lakás rendben tartása kitöltötte a napjaimat, ám amikor a gyermekeim önálló­sodtak, újabb célokra vágy­tam. Kívülről is visszajelzést akartam arra, hogy fontos vagyok. Af glutasffásokjjii- att sokáig ennek az ellenke­zőjét éltem meg - mesélte Kriszta. Azután egy hirtelen ötletre, jelentkezett a szociális gon­dozó és ápoló tanfolyamra. A képzéshez tartozó motivációs tréning segített helyrebillente­ni a kudarcok miatt megfo­gyatkozott önbizalmát is. Idén tavasz óta okleveles ápolóként sérült emberekkel foglalkozik. Állítja, magára talált, örömét leli a munká­ban. A gyermekfelügyelet nehézségére panaszkodó kismamák különböző gondokkal küzdenek Település típusa nincs bölcsődei hely nincs óvodai nincs napközi hely ellátás Problémák nincs segítsége nincs segítsége beteg gyermeke fogyatékos gyermeke ápolásához felügyeletéhez fizetése nem elegendő e díjak megfizetésére egyéb Budapest 12,3 1,9­2,2 2,9 22,6 58 Városok 12,0 1,2 0,6 11,7 1,9 15,4 57,1 Község 41,6 3,1 0,9 8.4 2,8 11.2 31,8 Országosan 25,7 2,2 0,7 9,2 2,5 14,2 45,5 Ketten, harmóniában. A nyugalom megőrzése azon múlik, a munkahelyi teendők összeegyeztethetők-e az otthoniakkal. Ma még kevés az ilyen állás. A munkavállalás egyik feltétele, hogy legyen bölcsőde a lakóhelyen. Nem mindenkit vár vissza a régi munkahely (A korábban alkalmazásban álló, jelenleg gyermekgondozási ellátást igénybe vevők százalékos megoszlása az ellátási idő letelte utáni visszatérés lehetősége szerint.) Megnevezés 1993 1995 1999* 2002 2005 MunMHatfla meggflnt 8,8 9,2 10,0 12,3 10,4 Munkáltatója létezik, de nem kívánja őt alkalmazni 34,3 29,8 ___32,4_______32,5____26,2___ Mu nkáltatója alkalmazná, daaamalBroiNitiaeatéml 6,7 8,7 11,2 9,9 8,1 Munkáltatója alkalmazná fcvlwat» akar oda timl 50,4 52,3 46,4 45,3 . 55,3 *Szülési szabadságon lévőkkel együtt___________________________________________ FORRÁS: KSF dése szempontjából pótolhatat­lanok. Mások azonban munka- lehetőség híján nyújtják a terve­zettnél hosszabbra az otthonlé­tet. Azzal azonban számolni kell, hogy az esztendők során az ismeretek kopnak, elavulnak, s a munkáltatóval való kapcsolat is idővel meglazul. Még nehe­zebb a helyzete annak, akinek korábban nem is volt állása. A kisgyermekes nők egyébként sem a legkapósabbak a munka­erőpiacon. A gyakorlat azt mu­tatja, a cégvezetők mérlegelik, hogy alkalmazásukkor gyako­ribb hiányzással számolhatnak, s azt is, hogy a családi kötöttsé­gük miatt kevésbé terhelhetőek. A KSH vizsgálatából kitűnik, minél hosszabb a távoliét, an­nál nehezebb a visszatérés. E helyzet feloldására szolgál, hogy ma már a gyes alatti teljes munkaidős munkavállalás is engedélyezett. Hasonlóképpen a kisgyermekesek esélyét javít­ják a térítésmentesen kínált képzések és továbbképzések. A kutatók azonban arra a követ­keztetésre jutottak, hogy míg a fiatal nők különféle lehetőséget kapnak arra, hogy képezzék magukat, s ösztönzést az állás- keresésre, addig az igényekkel nem emelkedik arányosan a családi teendőkkel összeegyez­tethető álláshelyek száma. % Sokan keresik a részmunkaidős állást, mert könnyebb összeegyeztetni az otthoni kötelezettségekkel Elsőbbség a családnak Tavaly a gyermekgondozási ellátáson lévőknek hét száza­léka dolgozott, ebből is min­den második érintett csak al­kalmilag. A KSH felmérésé­ből kiderül, az anyák kéthar­madának saját döntése, hogy ezt az időt a gyermeke nevelé­sére fordítsa. A megkérdezet­tek tizenhárom százaléka bölcsőde híján nem tudta másra bízni a gyermekét, ti­zenegy százalékuk meg egy­szerűen nem talált állást Az alap- és középfokú végzettsé­gűek csaknem azonos ará­nya (5-6 százaléka) vállal munkát a gyermekgondozási ellátás igénybevétele mellett A diplomások közül csak minden nyolcadik dolgozik. Nem maradnak magukra azok, akik a gyermekvállalás után szeretnének munkába áll­ni. A segítség el is kél, különö­sen azoknál, akik az eltelt évek alatt kiestek a gyakorlatból. So­kan félve fognak az álláskere­sésbe, tartanak a megnövekedett követelmények­től, elbizonytalanodnak, vajon megfelelnek-e. Ezeket a hátrányokat kell és le­het is mérsékelni — tudtuk meg Kiss Ilonától, a Békés Megyei Munkaügyi Központ elemzőjé­től. A foglalkoztatási törvény biztosítja, hogy a szakismeret megszerzésére, illetve frissítésé­re különféle képzésbe kapcso­lódjanak be a gyeden, illetve gyesen lévők. A családosok már nem annyi­ra rugalmasak, a többműsza­kos munkarend sokaknak váí lalhatatlan. Egyre több kisgyer­mekes keresi ezért a részmun­kaidős állást, amely ugyan ala­csonyabb jövedelmet ígér, ám könnyebben összeegyeztethető az otthoni kötelezettségekkel. A cégeket járulékfizetési kedvez­mény ösztönzi e foglalkoztatási formára. A támogatások egyik feltétele, hogy az alkalmazott ti­zennégy esztendősnél fiatalabb gyermeket neveljen, illetve ápo­lási díjban részesüljön. A nők munkába való visszatérését se­gíti az a rendelkezés is, hogy gyes mellett akár napi nyolc órára is vállalhatnak állást. Amíg a részmunkaidő kedvelt és bevált forma, a távmunká­hoz fűzött remények térségünk­ben kevésbé váltak valóra. A távmunka jellemzően komoly technikai felszerelést kíván, a munkavállalótól pedig magas szintű felkészültséget és önálló­ságot. Tipikus, távmunkában végezhető tevékenység többek között a fordítás és a tervezés. A munkaerőpiacról átmenetileg vagy tartósan kiszorulók támo­gatására a munkaügyi központ más szervezetekkel együtt is szervez programokat. Ezek egyi­ke a Békés Megyei Vállalkozás- fejlesztési Közhasznú Közalapít­ványgesztorságával kínált Harc a nők munkanélkülisége ellen nevű projekt, amely az ál­lástalan nőknek nyújt képzést és különféle szolgáltatást. Megerősítésre várnak Mindegyik nő élethelyzete más, amit a segítség nyújtá­sakor figyelembe kell venni. Kiss Ilona szerint a cél, hogy a munkaügyi központ ügyfe­lei találják meg a számukra szellemileg, anyagilag és er­kölcsileg kielégítő tevékenysé­get. Van, akinek elegendő a képzési, illetve álláslehetősé­gek felmutatása, mások men­tális és jogi segítséget is igé­nyelnek. A munkaügyi köz­pont programjai lehetőséget adnak az egyéni bánásmód­ra. Közreműködnek Az esély bölcsődéje nevű programban is, amely kimondottan a szü­lés után munkába visszatérő nőket támogatja képzéssel és tanácsadással A gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtti munkaerő-piaci státus Év Ellátásban részesülők Munkaviszonyban Munkaviszonyban nem állók=100, ebből összesen (ezer fő) állt nem állt ezer fő % ezer fő % tanult háztartásbeli volt vállalkozó volt 1999 290 214 73,8 76 26,2 17,1 77,6 5,3 2000 282 217,2 76,8 65,6 23,2 19,9 75,7 4,4 2005 275,6 196 71,2 79,5 28,8 18,7 76,7 4,6 FORRÁS: KSH ♦ A » t 1

Next

/
Thumbnails
Contents