Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-16 / 218. szám
2006. SZEPTEMBER 16.. SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP INTERJÚ 7 reform Molnár Lajos egészségügyi miniszter biztos benne, hogy olcsóbbak lesznek a gyógyszerek, ha többen nyithatnak patikát. A vizitdíj szerinte megfizethető, és átalakítja a gondolkodásmódot. „A REFORM EUNDULT, VISSZAÚT NINCS” Molnár Lajos egészségügyi miniszter úgy gondolja, hogy a beteg a vizitdíj megfizetése után felteszi a kérdést: adtam 300 forintot, fizetem a tb-t, miért adjak még hálapénzt is? Bánky Bea - Újvári Miklós- Hol tart a repülésben a kamikaze-miniszter?- Túl vagyunk az első bevetésen.- Kamikazek esetében a visszatérés meglehetősen ritka.- A miniszterelnök által használt kifejezés számomra elsősorban nem az önfeláldozásról szól, mert nem az én sorsom az érdekes, hanem arról, hogy ahol most tartunk, onnan már nincs visszaút. Az őszödi kormánydöntések azt jelentik, hogy visszafordíthatatlanul és cáfolhatatlanul megkezdődött a reform, amit végig kell csinálni. Az illúziók mindig szépek, ezek szétrombolása pedig hálátlan feladat. Egyetlen pillanatig sem gondoltam, hogy népszerű leszek.- Melyek ezek az illúziók?- A legnagyobb tévhit, hogy az egészségügy ingyenes. Ez soha nem volt igaz, és ezt most kimondtuk.- Miért éppen 300 forint lett a vizitdíj, és nem 30 vagy 3000?- Próbáltunk egy olyan összeget meghatározni, amely már érezhető, de nem olyan sok, hogy visszariassza a betegeket az indokolt orvoshoz fordulástól. Nem lepődtünk meg azon, hogy az emberek többsége elutasítja a vizitdíjat. Fontos, hogy érezzék, az ellátásuk nem ingyenes, hanem szolgáltatást vásárolnak. „A kormánynak nem a gyógyszerészeti lobbi érdekeit, hanem az állampolgárokét kell figyelembe vennie” - mondja a miniszter- Nem gondolja, hogy csak azt fogják érezni, hogy ki kell nyitniuk a pénztárcájukat, de azt továbbra sem fogják tudni, valójában mennyibe kerül egy röntgenfelvétel vagy egy térdműtét?- A kórházaknál már jövőre bevezetjük, és később a szakrendeléseknél is, hogy a zárójelentéshez számlát kell mellékelni, amelyen tételesen szerepel majd, hogy a biztosító mennyit fizet a beteg ellátásáért. Vannak olyan országok, ahol minden doboz orvosságra rányomtatják a beteg nevét, a gyógyszert felíró orvosét, illetve azt, hogy valójában menynyibe kerül a gyógyszer, és ebből a betegnek mennyit kell kifizetnie. Nálunk nem is sejtik az emberek, hogy némelyik ingyenesen kapható hányáscsillapító 80 ezer forintba kerül. Jó lenne, ha tudná, hogy a biztosítója kifizette ezt a hatalmas összeget. Visz- szatérve a vizitdíjra: a rendelőkben, kórházakban eddig is volt készpénzforgalom. Hálapénznek hívják.- És hogyan váltja ki a vizitdíj a paraszolvenciát?- Önmagában nem fogja kiváltani. Csak néhány beteg el fog gondolkodni: fizettem járulékot, fizetek vizitdíjat, miért fizessek hálapénzt is?- Azért a kormánynak is van némi szerepe abban, hogy az emberek hálapénzt fizetnek. A paraszolvencia bűncselekmény, nem?- Az, de ezt a jelenséget nem a büntetőjog eszközeivel lehet megoldani.- Ilyen irányból nem kíván a paraszolvencia ellen fellépni?- Nincs ilyen szándékunk, legalábbis amíg végbe nem megy az átalakulás. Eljön annak is az ideje, hogy megtiltsuk az orvosoknak a hálapénz elfogadását. Ez a jelenség már annyira meggyökeresedett, hogy a béremeléssel sem lenne megszüntethető. A hálapénz igazságtalan. A vizitdíj nem népszerű, azonban mégis igazságos, és szociálisan kompenzálható. Négymillió rászoruló embernek a kétharmada visszajár. A hálapénzt viszont a legszegényebb sem kapja vissza.- Nem lenne sokkal egyszerűbb a négymillió kedvezményezettől eleve csak 100 forintot kérni?- Nem. Bonyolulttá tenné az adminisztrációt. Másrészt éppen az a vizitdíj célja, hogy a betegek érezzék az orvoshoz fordulás felelősségét. Ha sok helyen árulnak fájdalomcsillapítót, verseny lesz, csökkennek a gyógyszerárak.- A vizitdíj elleni legfőbb érv, hogy az egészségügyi szolgáltatás díját tb-járulék formájában már megfizettük.- Biztos ebben? Körülbelül félmillió ember bújik ki a tb-fizetés alól, és széles a kedvezményezettek köre is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bevétele 1200 milliárd, ezt fizetjük be a járulékokkal. A kiadási oldalon viszont 1500 milliárd szerepel. A 300 milliárd különbözetet tehát nem fizettük ki tb-járulék formájában. Ez a különbözet ráadásul évről évre nő.- Mi van, ha az egész adminisztráció többe fog kerülni, mint az a 30-35 milliárd, amennyi a kórházi napidíjból és a vizitdíjból befolyik?- Nem fog többe kerülni.- Ha most kórházigazgató lenne, tiltakozna saját maga ellen? A kórházak költségvetését év közben megkurtították, néhány intézményben már várólistára teszik a nem sürgős műtéteket, mert az év hátralévő részére elfogyott a pénzük. Lesznek kórházcsődök a következő hónapokban?- Húsz éve vannak kórházcsődök. Éppen azért van szükség reformra, mert a helyzet tarthatatlan. Ezt a gyermekkórházak igazgatói sem vitatják.*Most egyből eszébe jutott a Madarász utcai és a Heim Pál Gyermekkórháznak, hogy egy intézményen belül nem bírnak két fül-orr-gégésze- tet fenntartani, főleg úgy nem, hogy kihasználtságuk messze nem százszázalékos. Ugyanannyi gyermekkórház van Budapesten, mint a második világháború után. Nem lehet ennyi intézményt európai színvonalúvá alakítani, miközben egyre kevesebb- szer kell a gyerekeket kórházba vinni, köszönhetően a kiváló védőnői hálózatnak és annak, hogy elegendő gyermekorvos praktizál a fővárosban.- Vannak arra vonatkozó terveik, hogy mely kórházakat kell megszüntetni, mely osztályokat kell összevonni?- Épp most dolgozunk ezen, az év végéig készen lesz a tervezet. Mi azt mondjuk: a torz struktúrára nincs több pénz, de bőségesen lesz a jobb rendszer kialakítására. Az európai uniós fejlesztési pénzekből 400 milliárd jut egészségügyi fejlesztésekre. Az összeg szétosztása előtt át kell gondolni, hol van nagyobb szükség a fejlesztésekre, mert jelenleg nagyon rossz és igazságtalan a kórházak és a rendelőintézetek területi eloszlása.- A megyei kórházak esetében a büdzsé csökkentése egyfajta próbatétel? Ha képesek kevesebb pénzből kijönni, túlélnek, ha nem, csődbe mennek?- Nem. Az a cél, hogy annyi kórház legyen az országban, amennyire szükség van. Viszont európai színvonalon működjenek. A kórházak költségvetésének 95 százalékra csökkentésével az ellen a jelenség ellen küzdünk, hogy sok esetben olyan beteget is bent tartanak - papíron vagy ténylegesen -, aki egyébként otthon is meggyógyulhatna. Bizonyos esetekben nem rossz üzlet a kórházaknak, ha több napra befektetik a betegeket. Ezt nem vagyunk hajlandók tovább fizetni, mert így nem jut pénz a szükséges ellátásokra.- Önök szabadabbá teszik a patikaalapítást. De hogyan fogják elkerülni, hogy tönkremennek a kistelepülési patikák, ha a bevásárlóközpontokban, benzinkutaknál is lehet majd egyes gyógyszereket kapni?- A nagyobb patikák nagyobb forgalmat bonyolítanak le, és több készítményt tudnak eladni. Ezért jelenleg egy nagyvárosi patika a nagykereskedőtől jelentős árkedvezményt kap, a kisebb gyógyszertárak pedig semmit. Ez igazságtalan, ezért ezután állami támogatást kap, aki kistelepülésen nyit gyógyszertárat. A szupermarket- és benzinkút- tulajdonosok pedig, akik egyes gyógyszereket árulhatnak majd a jövőben, arra törekszenek, hogy alacsonyabb áraikkal magukhoz csábítsák a vevőket. így árverseny alakul ki, olcsóbbak lesznek egyes gyógyszerek. Ez pedig a betegeknek jó.- Kivéve, ha bejönnek a mul- tik, és jelentős piaci fölényre tesznek szert.- Ezért kell nagyon kinyitni a lehetőségeket. Ha sok helyen árulnak fájdalomcsillapítót, verseny van. Olaszország előtt Lengyelország és Anglia is megnyitotta gyógyszerpiacát. Nyolcvanoldalas tanulmányt írtunk a külföldi tapasztalatokból, a dokumentum egyértelműen megmutatja, hogy minden országban csökkentek a gyógyszerárak.- És a gyógyszerbiztonság? Nem emelkedett az öngyilkosságok, a túladagolások száma?- Most sem kérdezik meg a patikusok, ha egy doboz fájdalom- csillapítót vásárol, hogy ugye, nem vörösborba keverve akarja elfogyasztani? Álltak már éjszaka, két gyerekkel, szakadó esőben, sorban egy ügyeletes gyógyszertár kisablaka előtt, hogy lázcsillapítót és orrcseppet vegyenek a kicsinek? Ne büntessük a kismamákat, és higgyük el: nem kell gyógyszerésznek lenni egy gyerek felneveléséhez. Persze minden országban, ahol bevezették a patikán kívüli árusítást, a gyógyszerészek tüntettek a liberalizáció ellen. Csakhogy a kormányzatnak nem a gyógyszerészeti lobbi érdekeit, hanem az állampolgárokét kell figyelembe vennie.- Lesz több egészségbiztosító az országban? Úgy tűnik, eltéri) az MSZP és az SZDSZ véleménye.- Majd idén eldönti a kormány. Eddig még mindig megegyeztünk. A balatonőszödi kormányülésen is több ponton eltérő volt a liberális és a szocialista álláspont. Éjjel kettőig fennmaradtunk, részletesen megvitattuk a kérdéseket, és végül született egy közös kormányhatározat.- Mi garantálja, hogy a magán- biztosítók nem csak az egészséges fiatalokkal kötnek majd szerződést, hanem például nyugdíjasokkal is?- Az állam és a jog. Törvény fogja kötelezni őket: az működhet, aki a jelentkezők között nem válogat, és a szigorú feltételeket teljesíteni tudja. Erős állami ellenőrzéssel, szigorú büntetésekkel kiküszöbölhető a probléma.
