Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-15 / 217. szám

2006. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 3 JEGYZET Békés megye 1996 evés vállal­kozása közül csütörtökig 23-an jelezték a megyei adóigazgató­ságnál, hogy októbertől nem akarják az egyszerűsített vál­lalkozói adó, azaz az eva sze­rint fizetni kötelezettségüket - | tájékoztatta lapunkat az APEH megyei igazgatósága. A kilé­pők között egy társaság és 22 egyéni vállalkozó szerepel. ■ Aki a kilépés mel­lett dönt, annak négy évig nem lesz lehetősége a visz- szatérésre. Mint megírtuk, október 1-jé- től az eddigi 15-ről 25 százalék­ra nő az eva mértéke, az érin­tettek még ma jelezhetik, hogy emiatt kilépnek az evából. Eb­ben az ügyben a megszokottól eltérően ma 8-tól 11 óráig is tartanak ügyfélfogadást az APEH békéscsabai, megyei igazgatóságán. A bejelentéssel szeptember 30-ával szűnik meg az eva-alanyiság, ezt köve­tően 30 napon belül kell megfi­zetni az adót. Fontos tudnivaló, hogy aki a kilépés mellett dönt, annak négy évig nem lesz lehe­tősége a visszatérésre. A Békés megyei evások tavaly 1,6 milli­árd, idén az első félévben 925 millió forintot fizettek be a költ­ségvetésbe. ■ P. R. Egyre több igény lakásfenntartási támogatásokra Sarkadon is egyre többen igé­nyelnek normatív lakásfenn­tartási támogatást — derült ki a ) testület közelmúltbeli ülésén a ) polgármesteri hatáskörbe utalt támogatásokról szóló beszámo­lóval kapcsolatban. Az esztendő első felében a vá­rosban 192 igénylő részére álla­pítottak meg lakásfenntartási támogatást, s összesen az ön- kormányzat e célra 12 millió 897 ezer forintot folyósított a különböző szolgáltatók, pénzin­tézetek, illetve az ingatlantulaj­donosok számára. Ezen összeg­ből gázszámlát egyenlítettek ki leginkább, de szilárd tüzelő vá­sárlására is költöttek. ■ B. I. Táncos rendezvényekre és képzőművészeti kiállításokra is alkalmas a művészetek háza. Az orosháziak örömmel vették tegnap birtokba az új épületet. Napsárga színével, méltó­ságteljes megjelenésével új színfoltja lett az egyko­ri zsinagóga Orosháza bel­városának. Az évtizede­ken át pusztuló, üres épü­let felújítása és bővítése után tegnap avatták fel új néven, új funkcióval a művészetek házaként. Csete Ilona — Megnéztem a zsinagógát, gyönyörű! Meg kellene dicsérni a tervezőt, meg az építőket, mert a romból csoda lett - lel­kendezett orosházi olvasónk. Aki élt a felkínált lehetőséggel és az ünnepélyes átadás előtti napokon, sok száz kíváncsisko­dóval együtt, szétnézett a meg­újult épületben. Azt már a fia­tal, tótkomlósi Balogh Istvántól, a Békés megyei zsidóság törté­netének kutatójától tudtuk meg, hogy hasonló jeles ese­mény 1890-ben volt az oroshá­ziak életében, amikor még pezsgő hitélet jellemezte az ot­tani zsidó közösséget, és zsina­gógájukat birtokba vették. 1904-ben lépcsőházzal bőví­tették az épületet, a földszinten 248 férfi, a karzatokon 240 női ülőhelyet alakítottak ki. Még sok orosházi emlékezik arra, hogy a frigyszekrény mögötti falat és a plafont milyen érté­kes falfestmények díszítették. Az elmúlt 40 évben az épület legromosabb állapotában sem volt közömbös az orosháziak­nak, hiszen a két toronyépület és a timpanon látványa mindig elgondolkodtatta őket: valamit kezdeni kellene ezzel az építé­szeti értékkel.- 1944. május 13-án az egy­kori Dér-fatelepen létrehozták a szégyenteljes orosházi gettót, ahol 450 zsidó származású A templomi jelleg maradt Borbola László békéscsabai tervező nemes egyszerűséggel így fogalmazott. - Szép fel­adat volt a zsinagógával fog­lalkozni Elárulta, az alapel­rendezést megtartva, a látvá­nyosfőépület folytatásaként álmodta meg a bővítményt egyszerűbb megjelenéssel. Az ódon épület nem volt fűtött, meg kellett oldani. A pad­ló alatti légcsatomákból, a falak mentén fájják be a meleg levegőt. A karzat mellvédjének a faburkolatát a régi mintájára tervezte meg. Az 56 eredeti festményt nyom­datechnikai úton, ragasztott tapétával helyettesítette. orosházit gyűjtöttek össze, aláztak és kínoztak meg. 1996- ban a hitközösség végleg meg­szűnt városunkban, ma már csak néhány zsidó vallású em­ber él közöttünk. Az egykori zsinagóga rendbehozatalával tisztelgünk minden meghur­colt, megalázott zsidó vallású orosházi család emléke előtt - e szavakkal kezdte avatóbeszé­dét Fetser János. A polgármes­ter emlékeztetett arra, milyen nyomasztó érzést kelt egy üres, lepusztult ház látványa. Min­■■ den ház alapkövét az otthonte­remtés szándéka hozza létre. — A hajdan volt zsinagóga mától otthona a reménynek, az alkotó embereknek, szűkebb hazánk művészeti életének. Egyre jobban szükségünk van az elmélyülésre. Szükségünk van arra az élményre, amelyet a művészetek világa nyújt. Eb­ben a házban a mai naptól erre számíthatunk - fogalmazott Orosháza polgármestere. Fet­ser János elismeréssel szólt azokról, akik tehetségüket, szorgalmukat közkinccsé tet­ték és példaértékű munkájuk­kal hozzájárultak, hogy nemes anyagokból újjászülessen az eredeti célját elvesztő régi, szép épület. Van miért rácsodálkozni a patinás falakra, a tágas terek­re, a legmodernebb techniká­val felszerelt művészetek há­zára. A 112 millió forintos pályázati forrás segítette hozzá az orosháziakat a 192 milliós beruhá­záshoz. Az Iványi Építőmester Kft. egy évvel ezelőtt látott mun­kához. Elvégezte a szigete­lést, a gépészeti, villamosháló­zati felújítást, az akusztikus munkákat, a födémcserét, a rejtett csapadékvíz-elvezetést I és az épület bővítését. «I mr NIEDZIELSKY /TLr KATALIN Ne a tükröt tessék szidni! ha egy kisváros halálhírre, ráadásul rejtélyes bűnügyre ébred, ott nem lesz jó aznap az emberek hangulata. S ké­sőbb sem, sokáig, vagy egé­szen addig, amíg a szomorú hírt valami újabb szenzáció el nem nyomja. S ahol min­denki mindenkit ismer, gyor­san terjednek a hírek, az ál­hírek és a találgatások. A BATTONYAI TRAGÉDIA egy főiskolai hallgató előző nap mondott szavait juttatta eszembe. A vélemény őszin­te volt és találó. Arra a kér­désre, hogy az olvasóra ho­gyan hat a bűnügyi híradás, azonnal rávágta a választ: attól függ, milyen közelről érinti. tömegkatasztrófa, termé­szeti csapás, terrorista rob­bantás vagy légi szerencsét­lenség hírét a nagyvilágból „nyugodtan” sugározhatják a különböző csatornák. Amíg nem szerettei közül esik bár­ki áldozatul, addig az embert nem rázzák meg a tények. Talán rövidlátásra és önzésre utal az álláspont, ugyanak­kor mindenkinek a maga ba­ja a legfájdalmasabb, az em­ber már csak ilyen. ösztön, természetes önvéde­lem, valami tiltakozás is mű­ködhet bennünk, persze, igyekszünk magunktól elhá­rítani a bajt. Vigasszal vagy ámítással próbálkozunk, hogy velünk nem történhet meg semmi rossz. Az érintet­teket, a fájdalomtól legin­kább szenvedőket nagyon nehéz, kínos szóra bírni. Mégis kell, mert mindig he­lyesebb a tényközlés, mint teret adni a rosszindulatú fantáziának. a kíváncsiság is rendes em­beri tulajdonság. S gyakran éppen azok lapozzák fel leg­először a negatív híreket, akik kifogásolják, hogy túl gonosznak, erőszakosnak tünteti fel a sajtó a mai vilá­got. Ilyenkor a tükörrel érde­mes védekezni; hiszen a saj­tó sem mutathat mást, mint ami a valóság. Mezőgazdasági gépeket mutat megyénk Bábolnán Békés megye elsősorban mező­gazdaságigép-gyártókkal és -forgalmazókkal képviselteti magát a csütörtökön megnyílt Bábolnai Nemzetközi Gazda­napokon. Idén fontos évfor­duló jegyében telik a rendezvény, hiszen kétszáz évvel ezelőtt lett önálló az itteni ménes, ekkor vált le a Mezőhe- gyesi Ménesbirtokról. Békés me­gyéből fél tucatnyi társaság kép­viselteti magát a Komárom-Esz- tergom megyei Bábolnán, kiállít az orosházi székhelyű Linamar Rt., valamint a volt Mezőgép, mely elsősorban betakarító A szakminiszter megnyitóbeszé­dében hangsú­lyozta: Magyar- ország; agrár­ország volt, és az is marad. adaptereit kínálja a megjelent szakembereknek. Ugyancsak megjelent a békési Optigép, amelynek fő profilja, a hagyományos me­zőgazdasági gépek gyártása mellett, a megújuló energiafor­rások gépi támogatá­sa. Nem gyárt, vi­szont forgalmaz gé­peket és kiállít Bá­bolnán a békéscsabai Alfa-Gép, illetve megtalálható itt egy telje­sen más profilú társaság, az Ag- rárkapu.hu. Ez utóbbi az ag- rárium szereplői számára szol­gáltat híreket az interneten, illet­ve nyújt különböző szolgáltatá­sokat a virtuális térben. ■ F. M. A fejlesztésnek egyelőre befellegzett piac Ez a békéscsabai önkormányzati testület már nem dönt az ingatlan sorsáról Két, elbírálásra igazán érdemes ajánlat érkezett be a békéscsabai piac és vásárcsarnok fejlesztésé­re, de a tegnapi városi közgyűlésen eldőlt, az ajánlatokat nem hason­lítják össze, a kiírást eredménytelennek nyil­vánították. Nyemcsok László Végh László békéscsabai ön- kormányzati képviselő szerint a város minimum 20-30 mil­lió forintot veszít havonta az­zal, hogy potom 3—4 millióért odaadja a piac és vásárcsar­nok üzemeltetési jogát az Agóra-Csaba Rt.-nek. A képvi­selő úgy véli, a jövőre vonatko­zó ajánlatkérésre beérkező két pályázatot össze kellett volna hasonlítani, de erre nem került sor.- A képviselők egy része fel­ült annak a „kacsának", hogy a piac fejlesztését csak a jelenlegi üzemeltető vevőkijelölésével le­het megoldani - hangsúlyozta Végh László. — Ugyanakkor jogi úton is bebizonyítható, hogy a jelenlegi üzemeltető félmilliár­dos követelése irreális, és havi 20-50 millió forinttal rövidíti meg a várost, ugyanis ennyivel több bevételt követelhetne az önkormányzat. Az is furcsa, hogy egy ilyen sokakat érdeklő és érintő ügyben zárt ülést ren­deltek el tegnap az önkormány­zatnál. ■ ,A csabai önkor­mányzatnál piac­ügyben az eljárási hibákért is vállal­nia kell valakinek a felelősséget.” VÉGH LÁSZLÓ Novák Ernő, a jelenlegi üze­meltető, az Agóra-Csaba Rt. ügyvezetője elmondta: tisztá­ban vannak azzal, hogy a pia­cot fejleszteni, versenyképessé­gét növelni kell. Azt is elfogad­ják, hogy befuthat jobb ajánlat, de a jelenlegi szerződés csak az Agóra-Csaba által megvalósí­tott beruházási munkák megté­rítésével és a hátralévő bérleti időszak elmaradó vállalkozói hasznának megfizetésével tel­jesíthető. Novák Ernő elmondta: amennyiben a piaccal kapcso­latos gazdasági adat, tény va­lódiságával kapcsolatban ké­tely felmerülne, úgy a szerző­dő felek - vagyis az önkor­mányzat és az Agóra-Csaba Rt. - könyvvizsgálóinak kell kimondaniuk a hitelességet. Novák Ernő bízik abban, hogy az új békéscsabai képviselő- testület bölcs döntést hoz majd piacügyben. MEGYEI KÖRKÉP A művészetek új otthona Békésben eddig huszonhármán döntöttek úgy, kilépnek az evából arculatváltás a fűtetlen, romos zsinagógából palota, több célra Borbola László az - alapokhoz ragaszkodott. ;

Next

/
Thumbnails
Contents