Békés Megyei Hírlap, 2006. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-07 / 210. szám

BÉKÉS MEGYEI 'CT 55 ki MEZOGAZDASAGI TEMATIKUS OLDALAK 2006. SZEPTEMBER 7.. CSÜTÖRTÖK yy A szaktárca nem döntőbíró” Békés megyei vadásznap - vadászévtized búcsúztatással „Jövőre veletek ugyanitt!”— hang­zik el gyakran, ami az idei va­dásznap esetében kiegészítésre szorul. Ugyanitt, de nem ugyan­így! Ebben a felállásban - 71 vadgazdálkodási egységben — biztosan nem lesznek itt a dobo­zi Marói-erdőben. Új korszak kez­dődik, újjáalakult és új vadász- társaságokkal. Pintér Istvánt, az FVM vadászatért felelős főosz­tályvezető-helyettesét az elmúlt és az elkövetkező vadászévtized­ről kérdeztük. bit egy tízéves korszak, aíjíely a rendszerváltást követő 1996-os - új vadászati tor­ony szerint alakította és szer­vezte újjá a vadászok közössé­gét. De mit hozott a vadállo­mány életében?- Ha gyorsmérleget akarunk vonni, elkerülhetetlen, hogy az 1996-os fordulatot megelőző év­tizedekről is beszéljünk. Akkori­ban ugyanis társadalmi szem­pontból felemás megítélés alá esett a vadászat, mivel inkább a politikai, gazdasági vezetés stá­tusszimbólumának tekintették, s sokkal kevésbé a mezőgazda­ság szerves részének. Szakmai szempontból azonban a köz­pontosított irányítás előnyökkel is járt, hiszen a szigorú szabá­lyozás építő jellegű vadgazdál­kodást eredményezett. Ennek a korszaknak azonban kedvezőt­len hatásai is voltak az apróvad­állományra. A nagy terítékű fá­cánvadászatok iránti igény miatt a mesterséges fácántenyésztés általánossá vált, amikor is a ba­romfi tenyésztési technológiákat adaptálták. —Jó helyen, mondja: Békés az ország legjobb apróvadas területei közé tartozik.- Igen, ez Békés megyében is jellemző volt. A nagymennyiség­ben kibocsátott, tenyésztett fácán a természetes fácánpopuláció gyengülését eredményezte. A te­nyésztett fácán gyengén repült, Vadászavatás. Nagy Sándor nyugalmazott fővadász a 2004-es ás 2005-ös év főzóversenyének győztesét, a gyomaendrödi ifj. Oskó Sándort fogadja vadásszá. Az ifjú tehetség idén is a legtöbb pontot kapta töztjére. nem tudta felvenni a versenyt mi­nőségben a vadfácánnal — Miért kellene, hogy felvegye? — Mert nem mindegy, mennyit hajlandó fizetni egy fá­cánért a vendégvadász. A jól re­pülőért többet, ezért is fontos fel­adat • a te­nyésztés meg­tartása mellett a természetes állomány erő­sítése a tartás- technológia, a vadbiológia és az ökológia eredményeinek felhasználásával. Ez a törekvés már az elmúlt tíz­éves ciklus tapasztalatai alapján felerősödött. Az évtizedet, amely­ben az alanyi jogú, és a földtulaj­donhoz köthető vadászat volt a meghatározó, a demokratikus jo­gok gyakorlásának és a termé­szettudatos vadgazdálkodás kor­szakának tekinthetjük. — Természetvédelem és vadá­Pintér István szat. Örök ellentét vagy új har­mónia?- Az elmúlt években sokat közelített egymáshoz a termé­szetvédők és a vadgazdálkodók szemlélete. Ahol apróvadat vé- dek, ott védett, nem vadászható fajokat is óvok. A törvények be­tartásával a ragadozókontroll, a „préda-predátor arány” szabá­lyozása is összeegyeztethető a természet érdekeivel. Ezért is helyesebb vadon élő fajok élet- közösségében, és nem csak fa­jok védelmében gondolkodni. A nagyvadas területek esetében más a helyzet. A nagyvadlét­szám nem csökkent, hanem in­kább emelkedett. A társaságok döntő többsége bizonyította, hogy jó gazdája a területnek.- Ez lesz a kérdés jövőre: kinek hiszik el, hogy jobb gazda lesz?- Mivel a vadásztársaságok újjáalakítása válik szükségessé — a lejárt vadászati bérletek miatt — , még az sem aggályos, ha egy 15 ezer hektáros területből akár há­rom társaság területe lesz. Meg kell egyezni egymással és a föld- tulajdonosokkal. Ahol a vadász- társaság jó kapcsolatra törekedett a földtulajdonosokkal, ott várha­tóan ismét ők lehetnek a vadásza­ti jog haszonbérlői.- Viták esetén mit tesz a mi­nisztérium? — A minisztérium — és a me­gyei FM hivatal — nem döntőbí­ró. Nem a vadászati hatóság mondja meg, ki és hol vadász­hat, hanem a törvény és a föld- tulajdonos. Piaci alapon. Az ál­lami területek esetében a Nem­zeti Földalapkezelő Szervezet apróvadas területeken hektá­ronként 100-300 forintos - nagyvadas területnél a 300-600 forint - haszonbérleti díjat vár el. Ez kihatással lesz a többi va­dászterületre is. Az egyezséggel kialakuló vadászterületeken nyugodt, kiszámítható tíz év kö­vetkezhet. ADÓSAROK? Járulékfizetési változások tember 1-jétől megváltoztak a tb- járulék fi- ötösének szabályai. Eszerint a foglalkoztatónak \glalkoztatottjai után, a társas vállalkozásnak mllású tagjai után, illetőleg a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak havonta legalább a mini­málbér kétszerese, tehát 125 ezer forint után kell megfizetnie a tb járulékot. Ha a fizetési kötele­zettség nem áll fenn egy teljes hónapon át, egy naptári napra a 125 ezer forint harmincad részét kell'figyelembe venni. Ez esetben a foglalkoztatónak, a társas vállalkozás­nak, valamint az egyéni vállalkozónak 29 százalék tb járulékot kell fizetnie, melyből 18 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék és 11 százalék az egész­ségbiztosítási járulék. A 11 százalék egészségbizto­sítási járulékból 7 százalékot természetbeni egész­ségbiztosításijárulékként, míg 4 százalékot pénzbe­li egészségbiztosítási járulékként kell megfizetni. A foglalkoztatottól és a társas vállalkozás tagjá­tól le kell vonni, míg az egyéni vállalkozónak meg kell fizetni 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztár tagnak 0,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat a 125 ezer forint minimum-járulékalap után. Az ismertetett főszabállyal szemben a tényleges jö­vedelem után kell megfizetni a társadalombiztosí­tási járulékot akor, ha a tényleges járulékalap nem éri el a minimum-járulékalapot, és ezt a foglalkoz­tató az adóhatósághoz bejelentette. Ha a társas vál­lalkozó jövedelme, illetve az egyéni vállalkozó vál­lalkozói kivétje nem éri el a mininium- járulékala­pot, és ezt az adóhatósághoz bejelentette, akkor a tényleges jövedelem, vállalkozói kivét után, de leg­alább a minimálbér után kell megfizetni a járulé­kokat. A bejelentést a 06T1031 számú nyomtatvá­nyon lehet megtenni. Az az adózó, aki már most is havonta és elektronikus úton adja az adóbeval­lását, nem kell hogy az említett külön nyomtatvá­nyon bejelentést tegyen, mert ekkor elegendő a ha­vi adóbevallásban bevallani a járulékalapot. Ha a foglalkoztató, a társas vállalkozás, az egyé­ni vállalkozó elmulasztotta bejelenteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a mi­nimum-járulékalapot, akkor a 125 ezer forintnyi minimum-járulékalap után kell megfizetni a tár­sadalombiztosítási járulékot. Ebben az esetben a foglalkoztatónak, a társas vállalkozásnak a fog­lalkoztatottól, illetve a társas vállalkozótól csak a tényleges jövedelemből kell levonni a nyugdíjjá­rulékot és az egészségbiztosítási járulékot, azon­ban meg kell fizetnie a minimum-járulékalap és a tényleges járulékalap különbözeiére a nyugdíj­járulékot és az egészségbiztosítási járulékot. Szeptember 1-jétől a kiegészítő tevékenységű tár­sas vállalkozó járulékalapot képező jövedelme után, illetve a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó a vállalkozói kivétje után az eddigi 5 százalék baleseti járulék helyett 10 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Szintén szeptember 1-jétől bekövetkezett válto­zás, hogy a nyugdíjas foglalkoztatottól 4 száza­lék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni. Kopján-Kiss Károly Haszongépjárművének üzemeltetéséhez Wjrtjj^üze WEr* Nagy- és kiskereskedés Kenőanyagok. Akkumulátorok. Csapágyak.- MTZ-alkatrészek, ékszjak, szimeringek, bi­lincsek, szűrők, láncok, kardánok, Tip-Top javítóanyagok, gumiköpenyek, autóápolók. Egy helyről — a Duvetbdl! ÜZLETÜNK: É Duvet Kft., Békéscsaba, Lipták A. u. 7. 5 Tel.: (66) 445-410, 528-510. " Óriási választék — Kedvező ár! I IM7CD Ibseii mémmmmW m AGRO TRADE (^i Csatagy!«: változatlan árakon vállalja kukorica szárítását, tisztítását, 2007. május 31-ig ingyen tárolását (meglévő kapacitása erejéig), legmagasabb napi áron történő felvásárlását! SZEPTEMBER HAV'lj AKCIÓ,!] Kukoricafelvásárlás kombájntól, kombájnnyersen 20 000 Ft/tonna+áfa áron. Kalkuláljon, számoljon, és KERESSE MUNKATÁRSAINKAT békéscsabai szárítónkban: Szarvas Mihály, Horváth Mihály (telefon: 06-30/228-7412), újkígyósi szárítónkban: Ginál János, Katona János | (telefon: 0630/207-4101). p Békéscsabai telephelyünkről a megszokott minőségben Éáljuk a Linzer Ware- vízben jól oldódó ­termékcsaládot Őszi búza ataptrágvázásához: Linzer Starm/ui Linzer Tip (20/20/0) Kukorica, napraforgó őszi alaptrágvázásához: <ä imái ÉRDEKLŐDNI: Balázs Péter 06-30/274-5085. Sulyák István 06-30/928-2297. Bácsfalvi Zoltán 06-30/928-2299. Krizsán Róbertné 66/520-710. Linzer Agro Trade Hungary Kft. Békéscsaba, 5600 Békéscsaba, Kerek! út 2. Telefon: 66/520-710. + Fax: 66/435-375.

Next

/
Thumbnails
Contents