Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-07 / 183. szám
2006. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP »bibéméi Gyomaendrőd. óvodák. Gyomaendrőd mind a hét óvodája évek óta magánkézben van, közhasznú társaságok működtetik. A júliusi testületi ülésen értékelték az ott folyó munkát, s megállapították, hogy minden intézményben jelentős fejlesztések történtek, s törekednek a kisgyermekek egészséges életmódra nevelésére. Körösladány. százmillió. Körösladányban évek óta komoly problémát okoz a belvíz. Remélhetően a jövőben már egyre kevésbé találkozunk hasonló problémával. A településen ugyanis több mint 100 millió forint értékben jelenleg is tart a belterületi belvízelvezető rendszer rekonstrukciója. Köröstarcsa. iskola. Jelenleg is dolgoznak a munkások a köröstarcsai általános iskola épületének felújításán. A munkálatokra azért van szükség, mert a belvíz súlyos károkat oko- ■§ zott az intézményben. 3 t/5 2 Kőrösújfalu, útállapot. Körösújfalu korábban éveken át azért harcolt, hogy megújulhasson a Körösújfalu és Vésztő közötti közút. Tavaly ez az út teljes hosszában új aszfaltszőnyeget kapott. A beruházás mintegy félmilliárd forintba került. A község vezetése most az út állapotának megőrzéséért emeli fel szavát. A körösújfaluiak attól tartanak, hogy a nagy kamionok hamar tönkreteszik a tavaly felújított utat. Lökösháza. választottak. Megkezdődött Lökösházán a felkészülés az őszi választási időszakra. A minap megválasztották a helyi választási, valamint a kisebbségi szavazatszámláló bizottság tagjait. Szeghalom, tanácsadás. Ingyenes jogi segítségnyújtással bővült nemrég a szeghalmi Együttműködés a Közösségért Egyesület információs irodája. A városban, a Tildy utca 9. szám alatt található irodában minden szerdán 13 és 15 óra között dr. Paulovits Pálné ügyvéd várja a jogi tanácsokat igénylőket. Tarhos. AKTÍVAK. Egyre aktívabb a Tarhos Fejlődéséért Közhasznú Egyesület. A szervezet létszáma napról napra nő, s az egyesület harminchat tagja a közeljövőben az erdélyi Torockóra tervez kirándulást ■ Gráf József úgy értékeli, a mezőgazdaság most lényegesen jobb helyzetben van, mint két esztendővel ezelőtt. A hétvégi kunágotai lovasnapokon a rendezvény védnökeként vett részt Gráf József mező- gazdasági és vidékfejlesztési miniszter, akit néhány, többek között a gazdálkodókat érintő változásról kérdeztünk meg. Halasi Mária — Úgy hírlik, hogy az idei gazdasági évre a földalapú támogatások nemzeti kiegészítését csökkenti a kormányzat. Emiatt nehéz helyzetbe kerülhetnek a termelők. — Valójában arról van szó, hogy a 30 százalék nemzeti kiegészítés kevesebb, azaz 103 milliárd forint helyett 78 milliárd. Most hektáronként 40 ezer forint körül lesz. Az ok, hogy amikor beléptünk az unióba, az európai gyakorlat szerint egymillió tonna intervenciós felvásárlásra számoltunk. Senki nem gondolta, hogy négymillió tonna gabonát kell felvásárolni a magyar államnak évente. Az egész összeget az államnak kell kifizetnie a gazdáknak, és az Unió csak akkor fizet, ha már elvitte a terméket. Erre három év áll rendelkezésre. A magyar költségvetés tehát terven felül 136 milliár- dot költött a termékfelvásárlásra, amit három évig kell finanszírozni. Ennyit nem bír ki a költségvetés. A kérdés az volt, hogy vagy nem lesz intervenció — illetve csak egymillió tonnára —, vagy a magyar részt csökkentik. Ha a gazdák reálisan számolják, az elmúlt két évben a termény 18-19 ezer forint lett volna, de 25 ezerről lehetett intervenciós felvásárlást adni. A hiányzó támogatási összeget megkapták. Másrészt a nemzeti vidékfejlesztési tervben olyan célokat is kitűztek, amelyek uniós támogatásúak, de a mi gazdálkodásunkra nem illik rá. Kértem az Uniótól az átcsoportosítás lehetőségét, ám ezt néhány szervezet, gazdakör megfúrta. Nagyobb megértés, összefogás kellene, és nem politikai ügyeket csinálni belőle. Igaz, hogy a növénytermesztésnél nem nöIgaz-e, hogy az állami fenntartású mezőgazdasági szakiskoláknál - például Kétegyfiázán- megszüntetik a finanszírozást? Kérdésünkre Gráf József válasza:- Az oktatási rendszer átvilágítás alatt áll. Ebben hat olyan intézmény szerepel az első körben, melynek bizonytalan a jövője. A napokban véltük a támogatás nagyságrendjét, csak 40 ezer marad, de az állattenyésztésben minden támogatás megmarad, sőt a tej- támogatás a duplájára nőtt. Akadnak adminisztratív gondjaink, de nagy lépésnek tartom, hogy az eddigi 4 forint helyett most nyolc forint tejtámogatást tudunk adni. Egyébként minden pénzhez hozzájutnak a gazdák. A földalapúnak decemberben fizetjük az uniós, januártól pedig a magyar részét. — Milyennek ítéli az idei gabonatermést? Lesz-e piaca? Mi lesz a raktáron maradt áruval? — Az idei kenyérgabonaár 28 ezer forint, mely az intervenciós ár felett van. Tudok 26-27 ezres ajánlatról is. Eszerint nem érdemes raktárra termelni. Az értékesítéssel pedig a kezdenek tárgyalást az iskola- vezetőkkel, hogy miként oldható meg a fenntartásuk. A cél, hogy az oktatási minisztériumhoz tartozzanak az oktatási intézmények. Ez egy szervezeti átalakítás az egységes iskolarendszer érdekében. Az elképzelések között több változatszerepel, de erről korai még nyilatkozni. gazdák hamarabb jutnak a pénzükhöz. A mezőgazdaság most lényegesen jobb helyzetben van, mint két éve. Az intervencióra betárolt gabonát értékesítették, de akkor fizetik ki, amikor elviszik. A déli országokba is megkezdődött a kiszállítás. A kukorica esetében is jó termés várható, 25-28 ezer forint körüli árakat lehet hallani. Ebből se érdemes intervenciós készleteket felhalmozni.- Mezőhegyesen a lótenyésztés mintegy 200 éves hagyományra tekint vissza. A privatizáció után a Ménes Kft. állami kézben maradt. Van-e jövője a tenyésztésnek, a lovassportnak? — Az országban több helyen van nagy hagyományú ménes. Megszüntetésükről nincs szó. Az ésszerű gazdálkodás szerint elképzelhető, hogy ezek állami tulajdonú gazdasági társasághoz tartoznának. Ezzel megpróbáljuk a költségeket csökkenteni. Fontos a génmegőrzés, az állományok fenntartása, másrészt a versenysport megreformálása, fellendítése. A versenysport a világon mindenhol nyereséges, és ha ez nálunk is megtörténik, akkor a befolyó pénz egy részét is vissza lehet forgatni. Az ehhez kapcsolódó képzés az egyetemeken már megvalósult, a középfokú képzésben kell előbbre lépni. Mi lesz az állami finanszírozású szakiskolákkal? 5 A gazdálkodás CSOMÓS PÉTER, 51 ÉVES, GYULAI GÉPKEZELŐ: — Mezőgazdasággal foglalkozom, és eléggé kilátástalannak tűnik a jövő. Jelenleg gabonát termesztek. Állatállományom is volt, de felszámoltam. Az a baj, hogy semmit nem látni előre, kiszámíthatatlan a piac. Ráadásul a terméseredmény az időjárás szeszélyeitől függ. A fel- vásárlási árak alacsonyak, illetve bizonytalan, hogy meg- térül-e a befektetés. IVANOV IVÁN, 35 ÉVES, MEZŐHEGYESI SOFŐR: — Látok jövőt a gazdálkodásban, de évek kellenek, amíg az ember megáll a lábán. Vettem egy tanyát, amit jelenleg is bővítek. Több pénz kellene, de nem merem hitellel terhelni a családot. Szeretném az elképzeléseimet saját magam megvalósítani, ezért most kamionozok. Vannak gépeim is, szeretem ezt a munkát. Reméljük, a lehetőségek jó irányba változnak! NAGY FERENC, 50 ÉVES, KUNÁGOTAI ÁLLATGONDOZÓ:- A földjeimen gabonaféléket termesztek, emellett van két lovam és egy csikóm. Bízok a vidékfejlesztés jövőjében, hiszen a mezőgazdaságban dolgoztam le az életem javát. Amit elértem, a saját erőmnek köszönhetem. Jó lenne, ha a földalapú támogatások a tavalyi szinten maradnának, hogy a parasztnak is jusson valami. ■ H. M. Aki hagyja feledésbe merülnij múltat, újra éli azt ünnepség A németek hatvan évvel ezelőtti kiűzetésére A németek kiűzetésének hatvanadik és Elek várossá nyilvánításának tizedik évfordulója körül forogtak az idei világtalálkozó eseményei. Csiszár Áron — Csak abba gondoljunk bele, hogyan érinthette az elekieket, amikor elhangzott a szó, hogy kifelé - emlékeztetett a múltra a fiatal, helyi gyökerekkel rendelkező, de Németországban élő Joschi Ament a szombat délelőtti ünnepi műsor előtt. Már a magyar és a német himnusz elhangzása alatt könny szökött sokak szemébe, de különösen nehéz volt együttérzés nélkül végignézni az általános iskolások műsorát, melyet csak fokoztak felkészítőjüknek, Lénárt Istvánnénak a szavai, aki felidézte, hogyan történt a „Vertreibung”, vagyis a kiűzetés.- Egy hosszú listát tettek ki egy táblára, amelyen nevek szerepeltek. Akinek rajta volt a neve, kapott egy vagonszámot, ezzel kellett jelentkeznie a hatóságnál. Miután ez megtörtént, huszonnégy órán belül készen kellett állnia az utazásra, összesen száz kilogrammos csomaggal, minden mást hátrahagyva - emlékezett Lénárt Istvánná.- Fontos a megbocsátás, de felejteni nem szabad - hangsúemlékeztek az elekiek nyolcadik világtalálkozóján Egyre inkább város Tanulni a múltból, hogy legyen jövő. Ez az ünnepség egyik üzenete. lyozta Pluhár László polgár- mester, aki a történelmi igazságtétel példájának nevezte az Eleken álló, a megemlékezés szimbólumát adó Országos Kifizetési Emlékművet. A tragikus események után hatvan évvel - melyet megelőzően több mint kilencszáz eleki, német nevű embert szállítottak kényszermunkára az akkori Szovjetunió területére — talán elmondhatjuk, hogy ismét itthon érezhetik magukat azon háromezrek, akik annak idején saját akaratuk ellenére, mindenüket hátrahagyva hagyták el azt a magyar földet, melyet németként is joggal tekintettek hazájuknak. Átadták a felújított piacot a határ menti kisvárosban szombaton. A 33 millió forintos beruházásnak köszönhet& en az elekiek kulturált körülmények között vásárolhatnak. A várossá válás tizedik évfordulóján megújul még az általános iskola egyik épülete, s jelenleg is tartanak az egymilliárdos szennyvízberuházás munkálatai Vasárnap köszöntötték a település legidősebb és legfiatalabb lakóját a százegyedik életévét taposó Nán Györgyöt és a három hetes Kása Schmidt Ervint. Értelmetlen a ^■halmozás támogatás A gazdák hozzájutnál^ M minden pénzhez
