Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-31 / 204. szám
A tanárok a heti kétórányi fizetetten pluszmunkával a becslések szerint évi százezer forinttól eshetnek el Vitatják Hiller „tényeit" tanévkezdés PDSZ: akár tízezer pedagógus is elveszítheti állását 6 MAGYARORSZÁG SZDSZ:szükséges a patikareform MEGERŐSÍTETTE a patikatu- lajdonosok demonstrációja a Szabad Demokraták Szövetségét a gyógyszertári reform létjogosultságában - írta közleményében a párt. A liberálisok úgy vélik, amikor a bevételüket féltő tulajdonosok a liberalizáció mellett érvelnek, beismerik, hogy lehetnének olcsóbbak a gyógyszerek, és nyílhatnának új gyógyszertárak. Kaltenbach méltó kampányra szólít fel A kisebbségi ombudsman az önkormányzati választás kapcsán szerdán arra hívta fel a figyelmet, hogy a kampány során se tévesszék szem elől a demokratikus társadalmakban irányadó általános jogi és emberi értékeket. Kaltenbach Jenő azután hangsúlyozta ezt, hogy jelzések érkeztek hozzá, amelyek szerint egyesek a demokrácia és az emberi méltóság elveinek figyelmen kívül hagyásával fogalmazzák meg kampányanyagaikat. Miért nem jelenhetett meg Pálffy interjúja? Rá Iffy interjúját visszavonták NEM JELENHETETT meg a Heti Válaszban a nemrégiben a jelenlegi közállapotokat jegyzetben kritizáló Pálffy Istvánnal készített interjú, mert kényszerből a televíziós visszavonta azt. A lap információi szerint kirúgták volna a Híradó műsorvezetőjét, amennyiben mégis közük a beszélgetést. @ további híbek: www.reggel.hu Forró őszi tanévkezdésre is számíthatunk a tanárok kötelező óraszámának emelése miatt, mivel most már a kormányközelinek tartott szakszervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult ez ügyben. Éber Sándor Valóságos számözönt vetett be tegnap Hiller István a tanévkezdés kapcsán tartott kormányszóvivői tájékoztatón. Ennek célja az volt, hogy az oktatási és kulturális miniszter igazolja: teljesen megalapozott, hogy szeptembertől a munkáltató réndes munkaidőn belül heti két tanórai foglalkoztatást rendelhet el egyéni, szabadidős vagy tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében. „A szeptember 1-jén kezdődő, 2007. június 15-éig tartó tanévben 97622 első osztályos diák kezdi meg általános iskolai tanulmányait, míg 25 évvel ezelőtt még 176 536 nebuló lépett az első osztályba - hangoztatta Hiller. A tárcavezető szerint több mint sajnálatos, hogy a következő években egyre jobban csökken az általános Iskolások száma. A tanárok száma azonban az elmúlt 25 évben mintegy 20 ezerrel nőtt. Az oktatási tárca adatai szerint magyartanárokra jóval kevesebb gyerek - egész pontosan 11,4 - esik, mint más, példaként sorolt országban, illetve óraszámuk is alacsonyabb. Hiller szerint ezek a „tények” azok, amelyek miatt át kell alakítani a magyar oktatási rendszert. Egyes újságírók azonban vitatták a tényeket. Felmerült, hogy az óraszámemeléssel már bőven megelőzik a magyar tanárok a példaként citált országok pedagógusainak terhelését, s azt is firtatták, hogy a magyar pedagógusok óraszámaiba nem számolják bele egyéb tevékenységeiket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) után a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is az AlkotmánybíróságKERPEN GÁBOR, a PDSZ elnöke lapunknak kijelentette, hogy minden törvényes eszközzel fellépnek az óraszám- emelés ellen, s hajlandóak együttműködni a társszervezetekkel. Demonstrációt tartanak, de akár sztrájkolnak is. A PDSZ elnöke szerint téves képzet, és a sztrájktön’ény sem tiltja meg, hogy esetleges munkabeszüntetés esetén a hoz fordult a módosított közoktatási törvény miatt, mely alapján emelik a pedagógusok óraszámát. Varga László, a PSZ elnöke tegnap közölte, hogy álláspontjuk szerint sérül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Alkotmányossági aggályokat lát abban, hogy a kötelező óraszám- emelést az intézményvezetők jogkörébe helyezik, s így egyes pedagógusok ugyanazért a bérért heti plusz két órát is kénytelenek lesznek teljesíteni. Az érdekképviselet egy középiskolai tanár példája alapján 120 pontos összeállítást készített a pedagógusok tanítási órákon kívüli feladatairól. A kulturális miniszter azzal hárította el a felelősséget tárcája felől, hogy az óraszámemelést nem nevezte tanárok nem zárhatják be belülről az iskolákat. Korábban ugyanis pedagógussztrájk esetén - főként hivatástudatuknak köszönhetően - a szülők ugyanúgy bevihet- ték gyermeküket az iskolába, mint rendes tanítási napokon. A tanárok ugyanis úgy szüntették be a munkát, hogy tanórán kívüli foglalkozásokat tartottak a gyerekeknek. kötelezőnek. A PSZ további lépéseit nagyban befolyásolja, hogy a kormány szeptember 10- én milyen javaslatot tesz le a közalkalmazotti bérrendszer átalakításáról. Ettől függ az is, hogy kezdeményezik-e az egységes közszolgálati sztrájkbizottság összehívását, illetve indítanak-e országos népi kezdeményezést. „Egy éven belül tízezer pedagógus is elveszítheti állását a kötelező óraszám emelése miatt” - jelentette ki tegnap Kerpen Gábor. A PDSZ elnöke elmondta, hogy a konvergenciaprogramban szó szerint szerepel, hogy a kötelező óraszám emelése a kezdődő tanévben mintegy tízezer fő munkaidő alapjának megtakarítását jelenti. Kerpen szerint azonban ez a szám azonban még ennél is magasabb lehet két-három éven belül a nem most, hanem 2007 szeptemberében életbe lépő emelés hatására. „Aki azt mondja, hogy kevesebb pedagógus kevesebb pénzért több feladatot ellátva színvonalas oktatást tud biztosítani, az vagy önmagának is, vagy csak a társadalomnak hazudik” mondta a PDSZ elnöke. Kerpen becslése szerint a most szeptemberben életbe lépő „heti két óra ingyenmunka” miatt évente 100 ezer forinttól esnek el. Értelmetlen sarcnak tartja a programot az ellenzék A június 8-án elfogadott kormányprogramban foglalt célkitűzések kevesebb mint három hónapig voltak aktuálisak, ugyanis a konvergenciaprogram - amelyet holnap terjeszt a kormány az Európai Bizottság elé - felülírja azokat. „A kormány megteremti annak feltételeit, hogy a kormányzati ciklus végén megkezdődhessen a vállalkozások és a lakosság adóterheinek mérséklése. Az egyensúly megteremtése érdekében a kiadások csökkentése mellett elengedhetetlen, hogy az elkövetkező egy-két évben az állam ne csökkentse, hanem növelje bevételeit” - olvasható a kormányprogramban. Ennek ellentmond Gyurcsány Ferenc kijelentése, miszerint: „a költségvetési hiány csökkentése érdekében a konvergenciaprogram 2011 végéig - tehát a következő öt évben - nem számol a jelenlegi terhek csökkentésével”. A Konvergencia Tanács szerint is szükség volt az adóemelésre, de kezdeményezte, hogy a kormány mihamarabb változtassa meg az adórendszer arányait. „A béreket terhelő személyi jövedelemadót és a járulékokat csökkenteni kell, míg a fogyasztási és vagyonadókat növelni, így szélesítve az adófizetők körét” - mond■ A konverg'enciaprograin felülírja a kormány* programot: öt évig marad a magas adó. ta Simor András tanácstag. Főleg ez utóbbival ért egyet Csaba László, mert nem tartaná igazságosnak, ha a megnövekedett adóterheket ugyanazok viselnék, mint korábban. „Az az őszinte beszéd, ha kimondjuk, hogy általános adócsökkentésre nincs mód. Ha következő években csökkentenék is valamelyik adótípust, akkor a kiesést máshol biztosan be kellene szedni, amíg a gazdasági növekedés újra fel nem gyorsul” - mondta lapunknak a közgazdász. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője a konvergenciaprogramot tegnap második Gyurcsány- csomagnak nevezte, mert az emberek újabb, értelmetlen megsarcolásáról szól. Erre reagálva Kékesi Tibor (MSZP) kijelentette: a program hiteles, és nem tartalmaz az eddigiekhez képest új kiigazító intézkedéseket. ■ Vég Márton Sztrájk esetén bezárhatják az iskola kapuját Több zenekar tiltólistán a közrádiónál Az önkormányzati választások végéig kerülendő azon zenészek szerepeltetése a Magyar Rádióban, akik fellépéseket vállaltak valamely politikai erő korábbi kampányrendezvényein - erősítette meg a Magyar Nemzet értesülését Merza Jenő, a Kossuth adó megbízott főszerkesztője. Az intézkedések érinthetik az MSZP- rendezvényeken is feltűnt Nox és United együttest, vagy az SZDSZ által felléptetett Pa-Dö-Dő duót. A Fidesszel szimpatizáló zenészek közül Demjén Ferenc és Kovács Ákos is indexre kerülhet. Lapunk az ügyben többször is kereste Such György rádióelnököt és Merza Jenőt, ám elérhetetlennek bizonyultak. ■ Sz. Sz. Ennyire kicsi! cnOSSMBBÍTV* »ZBFTEMBKBJ m Raiffeisen Akciós Személyi Kölcsön Havonta 1%-os kamattal! Továbbra is elképesztően alacsony, havonta 1%-os kamattal juthat Raiffeisen Akciós Személyi Kölcsönhöz, akár hitelbírálati díj nélkül.* Előzetes hitelbírálatért hívja a 06-40-48-48-48-as kékszámot, vagy látogasson el bankfiókunkba. Kérésére mobilbankárunk személyesen felkeresi Önt! Példák az egyhavi törlesztőrészletekre az első hat hónapban: Hatéves futamidejű, svájci frank aíapú, forintban folyósított kölcsön esetén. kölcsön összege havi törlesztőrészlet 440 000 Fi 9 908 Ft 750 000 Fi 1« 888 FI 1 000 000 Ff 22 518 Ft 2 000 000 Ff 42 993 Ft A törleszlőrészie: pontos összegé! o folyósítás napján állapítjuk meg. THM: 15,56%-39,28% Fiókjaink: Békéscsaba, Andrássy út 19. • Békéscsaba, Szabadság tér 1-3. • Gyula, Városház u. 23. • Orosháza, Könd u. 33. ♦ Szarvas, Szabadság u. 31. *A2 ajánlat a 2006. június 12. és szeptember 29. közöli igényeli, 2006. október 13-tg folyósítói!, svájci frank alapú, fedezet nélküli Személyi Kölcsön első kamaiperiódusára vonatkozik. Az okcíó részletei megtalálhatóak a bank aktuális Kondíciós listájában, érdeklődjön bankfiókjainkban, telefonon vagy az interneten, (5) 06-40-48-48-48 | hitelek.raiffeisen.hu VELÜNK KÖNNYEBB X Raiffeisen BANK Traumatológusok: nem vállalnak túlórát? Sztrájkolni nem, más módon fognak demonstrálni a trauma- tológus orvosok alacsony bérük és a ki nem fizetett túlmunkaóráik miatt szeptember közepétől, ha a kormány nem ad garanciát arra, hogy követeléseik teljesüljenek - jelentette ki tegnap Simonka János Aurél, a Magyar Traumatológiai Társaság elnöke rendkívüli közgyűlésük után. Információink szerint azt fontolgatják, hogy a kötelező, heti 8 órányi túlmunkán felül nem dolgozzák le a „vállalható”, ám többnyire teljesen kihasznált 12 órányi munkamennyiséget. Július elejétől a színlelt szerződések felbontása vezetett az orvosok elégedetlenségéhez, bár Simonka János Aurél szerint ez csak az utolsó csepp volt. Az átlagosan bruttó ezerforintos órabérért dolgozó traumatológusok így jövedelmük harmadát elvesztették. A szegedi kórház igazgatója elmondta: azt követelik, hogy a szakvizsgázott orovosok 3-400Ö, míg a főorvosok 4-5000 forintos órabért kapjanak, illetve négyéves határidővel az orvosi kamara bértáblájához igazítsák a béreket, ahol a havi fizetés 600 ezer forinttól indul. Emellett követelik, hogy a munkáltatók tartsák be az orvosok túlmunkájára vonatkozó európai uniós határozatot, azaz a készenlétben töltött ügyeleti órákat is fizessék ki. ■ Bánky Bea
