Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-24 / 198. szám

12 GERENDÁS B88Í8iB8gB8gB3ag8fl8ffl8imi^^ BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK Uradalmi birtokai felparcellázását kezdeményezte az önállóvá válásért Hihetetlen, de malomépület felújítás Funkciót váltott, két hónap alatt kicsinosították Csodamalom, a békéscsabai tanár látta gyermekkora technikai csodáját Neve lesz a felújított intézmény­nek, a gerendási képviselő-tes­tület úgy határozott. Egyhangú döntés született: Apponyi Al­bert Közművelődési Intézmény. A grófot történelmi szémélyisé- ge, közéleti munkássága, Ge­rendás történetében betöltött szerepe tette méltóvá a névadás­ra. Gróf Apponyi Albert főneme­si családból származó gazdag nagybirtokos volt, a század első három évtizedének jelentős közéleti személyisége (ország- gyűlési képviselő, vallás- és köz- oktatásügyi miniszter, diploma­ta). Az öt nyelven kiválóan szó­nokló, a nemzetközi jogban jár­tas ember az I. világháborút le­záró párizsi béketárgyalásokon képviselte Magyarországot. Egyéb birtokai mellett a Nagy- gerendás-pusztán lévő Appo­■ Küzdött a közélet tisztaságáért, példát adott emberségből, hazaszeretetből, be­csületérzésből. nyi-uradalom tulajdonosa is ő volt. Édesapja, gróf Apponyi György által megkezdett uradal­mi és majorépítő munkálatait Korossy Kamilló gazdatiszt irá­nyította kiváló szakértelemmel. Az 1862-ben megépült katoli­kus templom, plébánia, iskola, tanítói lakás (akkoriban Geren­dás valóságos pusztai paradi­csommá vált) a mai község köz­pontját alkotják. 1875-től Apponyi Albert folytatta a ma­jorépítést, az uradalmi birtok felparcellázásával megalapoz­va az önálló településsé válás folyamatát (Gerendás Békés­csaba határrésze volt). Az önál­lóságért küzdő elöljárók tiszte­letük és hálájuk jeléül 1926- ban Apponyigerendás helység­név felvételét kezdeményezték. Nem rajtuk múlott, hogy a kí­vánalom nem talált meghallga­tásra. 87 évesen Genfben halt meg, amikor a leszerelési kon­ferencia fordulójára utazott. A rádió az ő temetéséről adott el­sőként élő közvetítést. A gerendási oldal a tótkomlósi GYÉ-MOBIL Ktf. támogatásával készült Szerkesztette: Csete Ilona. Fotó: Imre György. A Hírlap hirdetési tanácsadó partnere: Kmetykóné Molnár Márta. Száz év távlatából is azt kell mondani, 1906-ban nagyon nagy dolog volt, hogy a gerendásiak gőz­malmát gróf Apponyi Al­bert átalakíttatta földgáz üzemmódra. A kerek év­forduló alkalmat adott az ünneplésre, de ennél is nagyobb öröm érte a köz­ség lakosait. Az előrelátó háziasszonyok he­tek óta készültek a falu legna­gyobb ünnepére, augusztus 20-ára. A gerendási búcsú napjára hazavárták az elszár­mazottakat, a ritkán visszaté­rő jó barátokat. A házak előtt több autó parkolt azon a na­pon, ünneplőbe öltözött a gerendásiak lelke is. Termé­szetesen volt is mit ünnepelni. Miközben hatalmas vizes ri­csaj hallatszott a strand irá­nyából, a Malomkert szökő- kútja csendesen csordogált, várva az átadás közönségét. A helyi művelődési házat ugyan­is felújították, a település köz­pontjának arculata ezzel ala­A leszármazottak Megelevenedett a történelem azokban az órákban, amikor az Apponyi Albert Közműve­lődési Intézmény falai között a gerendásiak a volt malom múltját idézték meg. Az ün­nepségre a hajdan volt tulaj­donosok leszármazottait is meghívták. Képviseltette ma­gát a Botyánszky család és Orvos János özvegye, aki napjainkban is a faluban él. Kicsik és nagyok a megújult művelődés) ház előtti parkban, a Malom kertben gyülekeztek, a szökőkút vizében hűsítették magukat az avatás előtt posan megváltozott. A jó gazda korán érkezik egy ilyen jeles eseményre, így tett Gajdács Já­nos polgármester is, akivel az épület volt mozitermének si­ma, új székekkel felszerelt nagytermében húzódtunk el egy kis beszélgetésre. - Hogy tetszik? — kérdezte a község vezetője, aki láthatóan elége­dett volt a végeredménnyel. De halljuk csak, mi volt az előz­mény! - Valamikor ez az épü­let malom volt. 1964-ben vál­tott funkciót, azóta művelődési ház. Az állaga nagyon lerom­lott, az eltelt majd negyven év alaposan megviselte az ingat­lant, a mozi lejtős aljzata miatt nem használhattuk más, kö­zösségi rendezvényekre a leg­nagyobb helyiséget. Nem odázhattuk el az átalakítást és a felújítást. A képviselő-testü­letünk úgy döntött, pályázati forrás hiányában is megoldja a felújítást. Önerőből és hitelből valósítottuk meg ezt a nem kis munkát. Közbeszerzési eljárás keretében találtuk meg a leg­kedvezőbb ajánlatot tett tót­komlósi vállalkozást, a GYÉ- MOBIL Kft.-t. A választás ben­nünket igazolt, hiszen a beru­házás során költségnövelő problémákkal is szembesült a kivitelező. Ám a szerződés el­lenére minden gondot megol­dott, a pluszfeladatokat is el­végezte határidőre. így két hó­nap alatt elkészült ez a sokat halogatott felújítás. Az épület már nem lapos tetős, a beázá­soktól nem kell tartanunk. Külső megjelenésében is im­pozáns, mától Apponyi Albert Közművelődési Intézménynek nevezzük - sorolta a változá­sokat Gajdács János. Nem kellett éhezniük a gerendásiaknak molnár Jó szakember volt, aki nagyobb teljesítményre alakította át gépeit Orvos János jó szakember volt, kiváló molnár. A Botyánszky testvérektől haszonbérletbe vet­te ki a gerendási malmot, de 1948-ban megvásárolta a tulaj­don egyharmad részét. Orvos Jánosné mesélt arról, milyen ki­váló üzletember is volt a férje, aki 1971-ben halt meg. - Akko­riban a strand és kádfürdő is a malomhoz tartozott, mert a malomkút vizéről kiderült, hogy jótékony hatása van. A férjem a gépész közreműkö­désével megnövelte a beren­dezések fordulatszámát és így napi 200 mázsa őrleményt készítettek a gerendási A malom résztulajdonosának özvegye, Orvos Jánosné együtt emlékezett az ünneplőkkel. malomban. Tizenkét alkalma­zott dolgozott nálunk. A férjem kereskedelmi őrlést is vállalt va­gonszámra. Annak a lisztjét magánpékeknek szállította - sorolta a szép éveket a 85 éves asszony. Ám az államosítással az Orvos családnak mennie, menekülnie kellett. Az ismeretlenség homályába veszett a fénykorában egyedi és Gerendást méltán híressé te­vő malom története. Patai Já­nos egy évvel ezelőtt vállalko­zott arra, hogy levéltárakat, könyvtárakat járva felkutatja a múltat. Nem volt könnyű dolga. - Gyermekként is csodálattal néztem ezt a létesítményt, ami már akkor ipartörténeti kurió­zumnak számított. Gondoljunk csak arra, hogy 100 évvel ez­előtt földgázüzemű malom mű­ködött Gerendáson Apponyi Al­bert jóvoltából. Nagy-Magyar- országon csak kettő ilyen volt. Ráadásul a tulajdonosok, a Botyánszky testvérek megér­■ Ez a község mindig fáklya vivő volt a dél-alföldi rónán. tették, hogy a földből feltörő langyos vizet hasznosítani le­het. így jöhetett létre a kádfür­dő, majd a strand. Elmondhat­juk, Gerendáson már a század elején volt falusi turizmus, hi­szen a jótékony hatású víznek hírét vitték. Szeretném hinni és remélni, hogy a csodama­lom történetével lelkileg, érzel­mileg sokakat sikerült köze­lebb hozni Gerendáshoz. A te­lepülés újkori történelmében fontos epizód a 130 éves ma­lom, a 100 éves gázmotoros malom, a 85 éves fürdő műkö­dése. Büszkék lehetnek az itt élők mindezekre. Patai János gerendás! születésű, Békéscsabán élő tanár, aki ön­zetlenül ajánlotta, felkutatja a malom történetét. A falusi fürdőnek lesz jövője, a vize igen jótékony hatású olcsó Két gömb fagyi áráért pancsolhatnak a gyerekek, hasznosan tölthetik az idejüket a környékbeliek is ....... u Fe jest, hasast ugráltak a srácok örömükben a gerendási fürdőben. Az ünnepnapon nem kellett belépőt fizetniük. Micsoda élet van a falusi fürdőben! A gerendási gyerekek önfeledten lu­bickoltak ottj áriunkkor a helybeli strandon. Olyan sokszor eltemették már a gerendási fürdőt, ám ennek ellenére a létesítmény él és vi­rul. A nyolcméteres, fokozato­san mélyülő medencében, 25 fokos vízben pancsoltak és vi- háncoltak egész nyáron a gye­rekek és a felnőttek az ünnep idején is. Bár tagadhatatlan, ez nem élmény- és nem wellnessfürdő, de jótékony ha­tású. Gajdács János polgármes­ter elmondta, a Leader-pályázat jóvoltából végre megújulhat a falu strandja. A HACCP előírá­sainak megfelelően akarják át­terveztetni, mert szerintük van jövője a majd százéves létesít­ménynek. - Nem csak a geren­dásiak választják a vakáció ide­■ Nyáron félszáz gyerek tanul meg itt úszni. jére ezt a strandot. Jönnek hoz­zánk Csorvásról, Újkígyósról is. Kerékpárra pattannak és ná­lunk a leggazdaságosabb mód­ját választják a hasznos időtöl­tésnek a fiatalok. Két gömb fa­gyi áráért be lehet jutni - ér­velt a polgármester. A fürdőt egyébként 1922-ben alapították a malomkútból feltörő, gyógy­hatású ásványvízre alapozva a folytatást. Korabeli vegytani vizsgálatok, a gerendási közsé­gi orvosok és a visszatérő ven­dégek - akik a fürdő szolgálta­tásait igénybe vették - is azt igazolták, jótékony hatása van az ottani víznek. Először a kád­fürdőt építették meg fürdőszo­bákkal és vendégszobákkal. A fürdő épületét közvetlenül a malom épülete mellé, a mai Kossuth utcáról nézve a gazo- méter mögé húzták fel. A ma­lomkút és a malom biztosította évtizedeken át a fürdő létét úgy, hogy a karbantartási költségen kívül más üzemelési költsége nem volt a létesítménynek.

Next

/
Thumbnails
Contents