Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-21 / 195. szám

6 PANORÁMA 2006. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ Rakétakísérlet Irán területén ÚJ típusú föld-föld rakétát próbált ki vasárnap Irán egy nagyszabású hadgya­korlat keretében. A taktikai fegyver hatótávolsága 250 kilométer. Dél-Korea szemmel tartja északi szomszédját Szöulban bejelentették, hogy éjjel-nappal figyelik Észak-Korea rakétakísérleti telepét, mert az amerikai hírszerzés szerint Phenjan föld alatti atomrobbantásra készül. Robbantásos merénylet török gázvezeték ellen egy - feltehetően terrorista - merénylet következtében ha­talmas tűz ütött ki a törökor­szági Ágra tartományban, ahol az Iránból jövő gázveze­ték belép az országba. Francia zászlóalj tart Libanon felé újabb 150 francia katona csatlakozik a libanoni EN SZ-békefenntartókhoz. Közben Kofi Annan, a világ- szervezet főtitkára a tűzszü­net megsértésével vádolta meg Izraelt egy libanoni he­likopter-támadás miatt. Annan figyelmeztette Izraelt Rendkívüli forróság Bulgáriában kilenc ember halálát okoz- ta az elmúlt két napban a hőség Bulgáriában, és több százan szorultak sürgősségi ellátásra a kánikula miatt. Több helyen 42 fokot mér­tek a balkáni országban. @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu Célkeresztben Németország merénylet-kísérletek Több vasútállomást lezártak a hét végén A karlsruhei rendőrség egy libanonit tartóztatott le. A 21 éves férfi ujjlenyomatát megtalálták az egyik robbanóanyagot tartalmazó bőröndön. Merényletkísérletek miatt Németországban - min­denekelőtt a pályaudvaro­kon - szigorították a biz­tonsági intézkedéseket. Csák Elemér Berlinben a biztonsági intézkedé­sek további szigorítását rendelte el a belügyminiszter. Wolfgang Schäuble a ZDF állami televízió­ban rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet, és elkerülhetetlennek mondta a biztonsági intézkedé­sek fokozását. A német politikus úgy fogalmazott: a terrorizmus még soha nem volt olyan közel Németországhoz, mint most. A hatóságok pénteken számol­tak be arról, hogy július 31-én a dortmundi és a koblenzi pálya­udvaron helyeztek el terroristák egy-egy vasúti kocsiban robbanó­anyaggal teli bőröndöket, amelye­ket távirányítással akartak mű­ködésbe hozni. A rendőrség sze­rint a gyújtószerkezetet beindítot­ták, a pokolgép azonban techno­lógiai hiba miatt nem robbant fel. A merényletkísérlet egyik részt­vevőjét szombaton vették őrizet­be Kiéiben. A 21 éves arab fiatal­embert (egy libanoni egyetemis­tát) gyanúsítják a meghiúsult pá­lyaudvari terrorakció-sorozat végrehajtásával. A biztonsági ka­mera által lefényképezett társát még körözik. A felvételek tanú­sága szerint ők ketten helyeztek el robbanószerkezeteket regioná­lis vonatjáratok kocsijaiban. A hatóságok kezdetben arra gondoltak, hogy a pokolgépeket zsarolási célból akarták „bevet­ni”, de utóbb több olyan nyomra bukkantak, amely merényletkí­sérletre utal. A bombák közelé­ben talált arab nyelvű feljegyzés, egy libanoni telefonszám, továb­bá az arab és angol feliratú ke­ményítőenyves csomagok leg­alábbis ezt a gyanút erősítették, loerg Ziercke, az illetékes állam­ügyész szerint komolyabb, szer­vezett bűncselekményről, vélhe­tően terrorista összeesküvésről van szó - a szálak a bizonyítékok szerint Libanonba vezetnek, de nem lehet kizárni, hogy ezeknek az elkövetőknek még nincs kö­zük nagy nemzetközi terrorcso­portokhoz. Wolfgang Schauhle belügyminiszter szerint Német­ország teljes mértékben beke­rült a terrorizmus mozgatóinak célkörébe. Szombaton két további német- országi pályaudvart - a hambur­git és a koblenzit - zárták le bombariadó miatt. A most elren­delt intézkedések keretében va­lamennyi nagyobb pályaudva­ron videokamerákat szereltek fel, és gyakrabban ellenőrzik a poggyászokat is. A többi bizton­sági intézkedést a hatóságok ti­tokban tartják. Önálló keresztes háborút vívnának a terrorizmus ellen a britek A britek 80 százaléka szerint a kormánynak agresszívabb külpolitikát kell folytatnia a terrorizmus elleni harcban. „A Nyugat globális háborúban áll az iszlám terroristákkal, akik fenyegetik életmódunkat” - vallja az emberek 73 száza­léka. A megkérdezettek többsé­ge azt szorgalmazza: Tony Blair miniszterelnök határo­lódjon el Bush amerikai elnök­től, s vagy önállóan, vagy az európai államokkal karöltve viseljen „keresztes háborút”. A közvélemény-kutatás szerint a britek 69 százaléka egyetér­tene a gyanúsítottak előzetes fogva tartásának meghosszab­bításával - akár 90 napig, fohn Reid belügyminiszter, aki figyelmeztette honfitársait, hogy a biztonság kedvéért le kell mondaniuk bizonyos sza­badságjogokról, üdvözölte a felmérés eredményét. A minisz­ter a szorosabb európai együtt­működést szorgalmazta: „nem kerülhetünk olyan helyzetbe, amikora terroristák úgy dön­tenek- ha nehéz átjutni a lon­doni biztonsági ellenőrzésen, akkor Párizson, Frankfurton vagy Berlinen át teszik ezt meg” - tette hozzá. A megkérdezett britek egyéb­ként 60 százalékban arra szá­mítanak, hogy a terrorizmus elleni harc legalább tte évig folytatódik, 44 százalékuk pe­dig úgy véli, akár két éx’tizedig is eltarthat. Már több mint ezer bevándorló a Kanári-szigetek partjainál Vasárnap újabb három hajó ér­kezett a Kanári-szigetekre ille­gális bevándorlókkal, így három nap alatt több mint ezren kötöt­tek ki a szigeteken. A menekült­szállások már megteltek. A spa­nyol kormányfő bejelentette, hogy belügyminiszterét ma Sze­negálba küldi, mivel ez a nyu­gat-afrikai ország vált a beván­dorlók legújabb kiinduló pontjá­vá. A fokozott ellenőrzés miatt ugyanis az emberek mostaná­ban elkerülik Mauritániát és Marokkót, ahol korábban ten­gerre szálltak. Madrid ismétel­ten segítséget fog kérni az Euró­pai Uniótól is. Pénteken hat ha­jó, szombaton másik három, va­sárnap újabb három kötött ki a Kanári-szigeteken, fedélzetükön összesen 1151 bevándorlóval. Az év eleje óta több mint 17 ezren érkeztek oda, de a Vöröskereszt tudomása szerint mintegy száz­ezren várakoznak hajóra egye­dül Szenegálban. A menekülteket befogadó köz­pontok megteltek, emiatt a spa­nyol hatóságok kénytelenek az anyaországba szállítani őket, amíg előkészítik a hazatolonco- lásukat. Spanyolország igyek­szik repatriálási megállapodáso­kat kötni a nyugat-afrikai orszá­gokkal, de egyelőre kevés ered­ménnyel. Az év eleje óta érkezett bevándorlóknak csak mintegy 8 százalékát tudta visszaküldeni. ■ K. I. Kelet-afrikai menekültek hajója süllyedt el mintegy félszáz, Kelet-Afriká- ból érkező bevándorló halhatott meg, amikor hajójuk elsüllyedt az Olaszországhoz tartozó Lam­pedusa szigeténél. A Szicíliától 200 kilométerre fekvő sziget közelében hetven Szomáliái és eritreai emigránst mentettek ki, a halálos áldozatok között leg­alább tíz gyerek is van. Az olasz lapok szerint kicsi az esé­lye annak, hogy túlélőket talál­janak még. egyelőre nem lehet tudni, mi okozta ezt a tragédiát. Egyesek szerint az olasz haditengerészet hajója nekiment az afrikaiakat szállító kis vízi járműnek, míg mások úgy emlékeznek, a hadi­hajó megjelenésekor az utasok egy irányba rohantak, ezért fel­borult a lélekvesztő. Ukrán-orosz egyezkedés földgáz Kijev függősége meghatározza a politiká Oroszországba vezetett a régi-új ukrán miniszterelnök első kül­földi útja. Ez annyira természe­tes, hogy még a „narancsos for­radalom” győztese, Viktor Jus- csenko elnök is Moszkvában kezdte hivatalos tárgyalássoro­zatát. Az orosz földgáz nélkül Ukrajna nehézipara csak órákig lenne képes fennmaradni, s ezt jól tudja minden kijevi vezető. Viktor Janukovics úgy nyilat­kozott múlt heti megbeszélései­ről, hogy néhány vitás kérdés­ben sikerült megállapodni, s a gázárszámítás mechanizmusa - azaz a jelenlegi ár - jövőre nem változik. A folytatásról azonban részletek nem kerültek nyilvá­nosságra. Mihail Fradkov orosz kormányfő ezzel kapcsolatban azt mondta: még „nem könnyű” egyeztetésekre kell számítani. Janukovics és a moszkvai ve­zetés viszonya már a múltban is jó volt, a miniszterelnöknek azonban Moszkvában sem sza­bad megfeledkeznie, hogy az uk­rán elnök elkötelezte magát a Nyugat felé. Ez az irányvonal a Moszkva- barát kormány felállása után is fennmarad, máris változott vi­szont a retorika. Nyikolaj Azarov pénzügyminiszter többek között azt hangsúlyozza: a Nyugattal való együttműködés és a Függet­len Államok Közösségén belüli integráció nem zárja ki egymást. ■ Csák E. Janukovics közelebb Moszkvához Súlyos harcok, rengeteg halott Afganisztánban Zarándokokat gyilkoltak háztetőkről Bagdadban Afganisztánban 71 tálib harcos vesztette életét a vasárnapra vir­radóra végrehajtott nemzetközi hadműveletben. Az afgán had­sereg és a NATO vezette bizton­sági erő katonái a Kandahár tar­tományban lévő egyik várost megrohanó szélsőségesekkel vívtak tűzpárbajt. A harcokban négy amerikai katona, négy af­gán rendőr és az afgán hadsereg tizenkét tagja esett el. Közben összecsapások voltak Afganisz­tán nyugati részén is; ott négy tálib fegyveres és hat afgán rend­őr vesztette életét. A NATO július 31-én vette át az ország déli ré­szében a nemzetközi erők kato­nai akcióinak irányítását az amerikai hadseregtől. ■ E. Cs. Legalább tizenöt ember vesztet­te életét, 217 sebesült meg a síita zarándokokat ért támadá­sokban vasárnap Bagdadban - közölte az iraki egészségügyi mi­nisztérium. Orvlö­vészek vették célba háztetőkről a fővá­ros északi, Kazimíja negyedében lévő síita szenthelyhez vonuló zarándokokat. Szemta­núk közlése szerint fegyveresek egy szunnita mecsetből is lőtték a vallási ünnepség résztvevőit. Az iraki rendőrök négy támadót lelőttek, hármat őrizetbe vettek. A hét végén több ezer síita hí­vő érkezett a 799-ben Bagdad­ban mártírhalált halt Musza al­Kázímnak, a síizmus 12 imámja közül a hetediknek a tiszteletére minden évben megrendezendő kétnapos ünnepségsorozatra. Az imám halálának évfordulóján az iraki főváros legna­gyobb mecseténél minden évben me­netet tartanak. A fe­kete ruhás zarándo­kok csoportokban vonulnak el a szent hely előtt, eközben vasláncokkal korbá­csolják magukat. Tavaly 965 hí­vő életét vesztette, több mint 800-an megsebesültek, mert to­longás tört ki a síita szentélybe vezető hídon, miután a tömeg­ben elterjedt a hír, hogy öngyil­kos merénylet készül. ■ Cs. E. ■ A síita hívők között tavaly ezren vesztették életüket.

Next

/
Thumbnails
Contents