Békés Megyei Hírlap, 2006. augusztus (61. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-21 / 195. szám

3 2006. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP \ ^gjj8jg&Li8&g&8feggS% Állami gyámkodás nélkül kutatás Olyan eredményekre van szükség, melyek eladhatók a piacon Szucsán Györgyné labortechnikus a DNS-sokszorozó készülékkel dolgozik. Talán az ő eredményei is átkerülnek majd a gyakorlatba. Tízezer fölött az Újkígyósra látogatók száma a hétvégén Óvatos becslések szerint is leg­alább tízezer látogató szórako­zott a várossá válás útjára lé­pett Újkígyóson a hétvégén, s ez szép számnak tekinthető, különösen egy 5700 lakosú te­lepülésen. A minden korosz­tályt megmozgató programok mellett vasárnap átadták a nagyközség díszpolgári címét. Az oktatás és a kézilabdasport területén végzett kiemelkedő munkájáért és több évtizedes közéleti tevékenységének elis­meréseként Buday György ré­szesült az elismerésben, míg az Újkígyósért kitüntetést Ha­rangozó Imre néprajzkutató kapta. ■ Cs. Á. Magas elismerést kaptak többen is Békés megyéből Rangos elismerésben részesült Krasznahorkai Géza, a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója. Hiller Ist­ván oktatási és kulturális mi­niszter Széchényi Ferenc-díjat adományozott a közgyűjte­mény szakterületen dolgozó szakembereknek, akik magas színvonalú elméleti vagy gya­korlati tevékenységükkel, új módszerek kidolgozásával és ■ Munkásságáért Széchényi Ferenc- díjat kapott Krasz­nahorkai Géza. azok alkalmazásával szolgál­ták szakmájukat, így Kraszna­horkai Gézának is, aki több év­tizedes, eredményes munkájá­ért vehette át az elismerést. Lelkiismeretes munkájukért környezetvédelmi és vízügyi szakembereknek adott át elis­meréseket augusztus 20-a al­kalmából Persányi Miklós kör­nyezetvédelmi és vízügyi mi­niszter. A tárcavezető miniszte­ri elismerő oklevelet adomá­nyozott a Körös-vidéki Környe­zetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség két munkatársának. Megyénkből Lipták Magdolna laboratórium­vezető és Szabukáné Czédli Edit osztályvezető-helyettes munkáját értékelték. ■ Cs. Á. Általános gond Európá­ban, hogy a kutatások eredményei nem haszno­sulnak a gyakorlatban. A szarvasi Halászati és Ön­tözési Kutatóintézet e probléma orvoslásának egyik éllovasa kíván lenni. Lipták Judit Dr. Váradi László, a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) főigazgatója úgy véli, elsősor­ban a kutatók gondolkodását kell megváltoztatni ahhoz, hogy a laborban született eredmé­nyek nyomán új termékek, új szabadalmak szülessenek.- Európában, ezen belül Ma­gyarországon is ugyanolyan vi­lágszínvonalúak a kutatások, mint Amerikában, vagy Japán­ban. Míg azonban az említett or­szágokban az eredmények ha­mar beépülnek a gyakorlatba, addig Európában nem így van. A kutatók és a vállalkozók ré­széről érezhető a távolságtartás, nem közelednek egymáshoz. — Mi áll az óvatosság mögött?- A termelőket - főleg, ha amúgy is anyagi gondokkal küszködnek —, nehéz meggyőz­ni arról, hogy a kutatási ered­ményekből profitálni tudnak. Az Unióban ma már csak a köz­érdekű, azaz a környezetvédel­mi, az élelmiszer-biztonsági és az állatjóléti kutatásokra lehet közpénzeket kapni, a más irá­nyú kutatásokat saját magunk­nak kell eladni.- A kutatóknak is el kell sajá­títaniuk a piaci szemléletet?- Az állami gyámkodás véget ért. Az ideális az lenne, ha a ku­tatók és a termelők leülnének, felmérnék a termelésben meg­lévő problémákat, s közösen ol­danák meg azokat. -Ezt a szem­léletváltást mi a HAKI-ban már évekkel ezelőtt elkezdtük, ami­kor létrehoztuk az agrár-víz­gazdálkodási innovációs köz­pontot, ahol jó néhány kisvál­lalkozás helyet kapott. — Sikerült-e ezekkel a cégek­kel megvalósítani a remélt együttműködést?- Nem egyszerű feladat, de vannak már sikereink. Dolgo­zunk közös projekteken, s pró­bálunk együtt újabb pályázati forrásokhoz jutni. A közelmúlt­ban - 320 milliós beruházás ke­retében — megkezdtük egy kör­nyezetanalitikai laboratórium építését, ami a vállalkozókkal történő együttműködés újabb lé­pése. Az akkreditált laboratóri­umban víz-, talaj- és növénymin­tákat tudunk majd analizálni, s azokról tanúsítványt állítunk ki. Erre nagy igény mutatkozik, hi­szen a környezetvédelem felérté­kelődésével ma már a különböző pályázatokhoz is szükség van az ilyen tanúsítványokra, de a nagy termelési rendszerek is megkö­vetelik azt a beszállítóktól. Kutatás-fejlesztési ráfordítások hazánkban a bruttó hazai termék (GDP) százalékában: 1988. 2,30 1989. 2,00 1990. 1,60 1995. 0,80 2000. 0,82 2004. 0,88 A HAKI nemzetközi szinten is elismerést vívott ki- A HAKI ma már Európa szá­mára is példát tud mutatni ab­ban, hogyan valósíthatja meg egy kutatóintézet a többfunkci­ósgazdálkodást E téren egyik jelentős jövőbeni tervünk, hogy a városvezetéssel együttműköd­ve halasiénak segítségével vé­geznek majd a Szarvason kelet­kező szennyvíz biológiai tisztí­tását Kutatóintézetünk felelős a nemzeti halászati stratéga kidolgozásáért, s mi vezetjük a nemzeti halászaü adattárat is. Iskolafóldi telepünkön élőpontygénbank működik, s mára Szarvas vált az afrikai harcsatermelés európai köz­pontjává Nemzetközi elismeré­sünket bizonyítja, hogy koordi­nátorai lettünk egy széles körű, uniós pontytenyésztési projekt­nek Hasonló megbízást most először kapott kelet-európai ku­tatóintézet - sorolta eredmé­nyeiket dr. Váradi László. JEGYZET Nőhet a gaz, mert hagyjuk az egész vita az utakat öve­ző gyomos, gondozatlan árokpartokkal kezdődött. Apám szerint kár, hogy ezek karbantartására nincs ele­gendő pénz és ember. Mi­lyen szép Magyarország is volna, ha csupa fát, bokrot, ápolt zöldfelületet látnánk autózás közben, amerre csak járunk. messze földön híres fantá­ziám nagyot lódult. Én meg tudnám oldani, hogy kevés pénzből nagy rend legyen - jelentettem ki rögtön. Ugyanis régóta töröm már a fejem, hogy bizonyos embe­ri tettek mellett miért me­gyünk el csak úgy, mintha azok csip-csup apróságok lennének. Ide sorolok min­den olyasmit, ami a mások testi vagy lelki épségét ve­szélyezteti. A gyorshajtást, az ittas vezetést, a családon belüli erőszakot, a lelki ter­rort, az állatkínzást, a fele­lőtlen gyermekvállalást vagy -elhagyást. Bizonyos körökben már majdnem sikk, ha valaki valamelyiket elköveti. Hát én bizony mindet elküldeném az út menti árkok rendbehozá- sáü>! Még táblát is tennék a hátukra, hogy ki mit köve­tett el. Lenne itt olyan virá­gos Magyarország, hogy mindenki csudájára járna! Apám csak nevet. Akkor a fél ország kiesne a terme­lésből - mondja a másik felének meg vigyázni kéne rájuk, mert ez a fajta könnyen kijátssza a tör­vényt. Ráadásul sok esetben bizonyítani is nehéz, hogy erre vagy arra illenék-e a tábla. Csak az ügyvédek meg a táblakészítők járná­nak jól. apám józan paraszti esze előtt meg kellett hajolnom. Hát akkor nincs mit tenni. Tudomásul veszem: a szemtelennek, lelketlen­nek, felelőtlennek, ügyes­kedőnek áll a világ. Az út széle meg marad olyan, amilyen most. Rózsa Sándor hasonmásai is megkóstolták a betyárlevest rekord Idén százötvenen csaknem huszonhétezer pogácsát szaggattak ki és sütöttek meg a Kondorosi csárda mellett A Kondorosi csárda a XIX. században az egyko­ri betyárok kedvelt állo­máshelye volt. Erre emlé­kezve, immár hat eszten­deje betyárnapokat ren­deznek a nagyközségben. Lipták Judit Brusznyiczki Jánosné Juliska néni már jó előre begyúrta a tésztát, mivel ebben az eszten­dőben sem akart lemaradni a betyárnapok egyik legna­gyobb attrakciójáról, a közös pogácsasütésről. Juliska néni nem egyedül érkezett, lányát is magával hozta, mindketten szorgalmasan szaggatták a po­gácsát vasárnap délelőtt a nagyközség központi terén fel­állított sátrakban. Velük együtt százötvenen tették ugyanezt, így történhetett, hogy idén még a tavalyinál is több, összesen 26 ezer 800 po­gácsát sütöttek. A finomsá­goknak természetesen gazdá­ja is akadt, mindenki kapha­tott belőlük. Másfajta kóstolni való is bő­ven akadt a betyárnapokon. Tí­már András szakácsmester irá­nyításával harminckét alkalmi szakács kavargatta felváltva az óriásbográcsban rotyogó, szürkemarhából készült be­tyárlevest. Amikor a templom Átadták a piacteret-AVI. Betyár Napok kereté ben adhattuk át a 40 millió forintos költséggel megépült új piacteret. Bízom abban, hogy a csárda melletti piac a jövőben a közösségi élet fon­tos színterévé válik. Ugyan­csak nagy öröm számomra, hogy átadhattam a Kondo­ros Nagyközség Díszpolgára címet községünk szülöttének, Szuhaj Mihálynak, továbbá a Kondorosért Emlékérmet Mihalecz Katalinnak és Len­gyel Frigyesnek - nyilatkozta lapunknak Dankó Béla pol­gármester. harangja delet kongatott, már merték is a tányérokba a fi­nomságot. Tímár András a kü­lönleges étel titkaiba is beava­tott bennünket:- A kondorosi betyárleves­hez száz kilogramm szürke­marhahúst, húsz kilogramm tarhonyát, ugyanennyi szalon­nát, háromszáz kilogramm bur­gonyát és hatvan kilogramm gyulai kolbászt használtunk fel. Tettünk bele bőven vörös­hagymát és csípős fűszereket is, mivel ennek a levesnek a csípősség az egyik jellegzetes­sége. Az egykori alföldi betyá­rok bográcsában gyakran főtt hasonló finomság. A betyárnapok hangulatá­hoz természetesen hozzátar­toznak a lovak, lovasok, foga­tok és betyárok, s a Rózsa Sán­dor hasonmás címért folyó ver­sengés is. Versenyen kívül per­sze mindenki a leghíresebb, filmbéli Rózsa Sándorra, azaz Oszter Sándorra szavazott vol­na, aki a rendezvény díszven­dége volt, s néhány szavalattal is megajándékozta a közönsé­get. Érdeklődésünkre a mű­vész megerősítette: ma is ked­ves emlék számára a legendás filmszerep, s örömmel jött el a kondorosi betyárnapokra. Ha­marosan megyénk közönsége is láthatja majd a Jókai szín­házban, a Nem félünk a farkas­tól! című darabban. Szuhaj Mihálynak a látássérültek érdekében végzett informatikai fef lesztésekért ítélték oda a díszpol­gári címet. Kondoros szülötte már Brüsszelben is kapott elismerést. magyar Mária Váradi Hp, László: * íszüksé- i J ges a szem- ,p lé lét­ig váltás.

Next

/
Thumbnails
Contents